A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-08 / 35-36. szám
lelentés o DSKPKB plenáris üléséről A párt összeforrottsága a néppel — realitás és remény a jövőre nézve 1968. augusztus 31-én a prágai vár Spanyol termében a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjainak, valamint a XIV. pártkongresszus néhány küldöttének részvételével plenáris ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. A tárgyalásokon jelen volt Ludvík Svoboda elvtárs, köztársasági elnök is. A CSKP KB elnökségének megbízásából a tárgyalásokat Oldrich Cerník elvtárs, elnökségi tag vezette. Az ülés napirendjén szerepelt az országban és a pártban mutatkozó helyzet elemzése, a párt legsürgősebb feladatai és személyi változásokra tett javaslatok. Mindkét napirendi ponthoz Alexander Dubőek, a CSKP KB első titkára terjesztett be jelentést. A CSKP KB első titkára tájékoztatta a plénumot Ludvík Svoboda köztársasági elnöknek, valamint párt- és állami vezetőinknek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága P611- tikai Bizottságával Moszkvában folytatott tárgyalásairól. A tárgyaló felek a fő súlyt nem a múltbeli fejlődésre fektették. A megváltozott helyzetet az a tény szabta meg, amelyet a Varsói Szerződés öt tagállama haderőinek országunkba történt bevonulása jelent. Párt- és állami vezetőink Csehszlovákia belső helyzetének korábbi értékeléseiből indultak ki, ahogy azzal január óta a CSKP KB plénuma fokozatosan foglalkozott. A nálunk lejátszódó politikai fejlődés értékelésében azonban akkoriban pártunk nem számolt kellőképpen a nemzetközi tényezők súlyával és reális erejével; e nemzetközi tényezők közé tartoznak azok a nézetek is, amelyeket a nálunk kialakult helyzettel kapcsolatban azok az államok foglalnak el, amelyekkel együtt alkotjuk a Varsói Szerződésben meghatározott szövetséget. A Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés további négy tagállamának stratégiai, valamint összességében vett érdekeit nem láttuk mindig kellőképpen úgy, mint reális, objektíve létező és meghatározó tényezőt saját politikai fejlődésünk lehetséges üteme és formái szempontjából. A múltban meggyengült az SZKP vezetőségének bizalma pártvezetőségünk azon képessége iránt, hogy meg tudja oldani az érőfélben levő problémákat. E bizalmatlanság teljes eloszlatása legfontosabb feladataink egyike. „Meg kell mondani — hangsúlyozta Dubcek elvtárs —, az SZKP vezetőségének érdeke, hogy megoldást találjunk a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a pártunkban mutatkozó jelenlegi helyzetre. Ezzel kapcsolatban semmiképpen sem szabad azt a gyanút keltenünk, hogy talán kibúvót keresünk a vállalt kötelezettségek alól. Meg kell találnunk a megvalósításukhoz vezető legjobb utat.“ Csak ebben van a biztosítéka annak, hogy a helyzet nem rosszabbodik tovább és hogy következetesen végre lehet majd hajtani a szovjet kötelezettségeket is, amelyek: a csapatok fokozatos kivonása, a haderők be nem avatkozása Csehszlovákia belső fejlődésének problémáiba a további időszakban, az ezzel az akcióval okozott kár megtérítése és segítségnyújtás a csehszlovák nemzetgazdaság fejlődésében. A párt további magatartásának kérdéseivel foglalkozott ezután beszámolójának legnagyobb részében a CSKP első titkára. A döntő szempont: olyan megoldást kell találnunk, amely a moszkvai tárgyalásokon elfogadott megegyezés értelmében lehetővé teszi a helyzet normalizálását, az idegen csapatok fokozatos kivonását az országból és azt, hogy konszolidáltan hozzáláthassunk a CSKP Akcióprogramjában kifejezésre juttatott január utáni politika folytatásához. A Központi Bizottság plénumának ezután Ludvík Svoboda köztársasági elnök nyújtott be jelentést a moszkvai tárgyalásokról. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokhoz az ő kezdeményezésére került sor. Amikor megbénult valamennyi törvényes szerv munkája, neki mint Csehszlovákia legmagasabb törvényes képviselőjének magának kellett döntenie, választania a reálisan lehetséges kivezető utak között abban a nehéz helyzetben, amelybe népünk nem saját hibájából került. Lemondása a vérontáshoz vezető út megnyitását jelentette volna. „Én azonban életemben már elég vért és szenvedést láttam, azért ezt a megoldást el kellett utasítanom“ — jelentette ki Svoboda elvtárs és hozzátette, hogy hisz népeink jövőjében, ezért határozta el, hogy a politikai megoldás útján halad, a nehezebb és viszontagságosabb úton, amely azonban reális távlatokat nyit. Ezután Josef Smrkovsky elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja tájékoztatta a CSKP KB plénumát a moszkvai tárgyalásokon aláírt jegyzőkönyv tartalmáról. A vitában a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai, illetve a rendkívüli XIV. pártkongresszus delegátusai körül 29-én szólaltak fel. A tárgyalások végén a CSKP KB plénuma egyhangúlag néhány határozatot hozott. A kerületi pártbizottságoknak, a CSKP KB és az SZLKP KB elnökségének javaslatára a CSKP KB Központi Bizottsága hét elvtársat vett fel tagjainak sorába a CSKP KB eddigi póttagjai közül, továbbá nyolcvan elvtársat, akiket mint a XIV. pártkongresszus küldötteit a párt kerületi és járási konferenciái ajánlottak a CSKP Központi Bizottságába. ACSKPKB új elnöksége Alexander Dubőek, Vasil Bilak, Oldfich Cerník, EvZen Erban, Libuse Hrdinová, Jarolim HetteS, Gustáv Husák, Vladimír Kabrna, Zdenék Mlynáf, Václav Neubert, Jan Pillér, Josef Pinkava, Stefan Sádovsky, Václav Slavfk, Josef Smrkovsky, Ludvík Svoboda, Václav Simeéek, Bohumíl Simon, Josef Spacek, Anton Ta2ky és Jozef Zrak. Póttagok: Frantisek Barbírek, Jozef Lenárt, Karel Poláéek. A CSKP KB titkárságában viselt tisztségük alól felmentették Oldfich Voleníket és Stefan Sádovskyt. A CSKP KB titkárságába titkos szavazással beválasztották Josef Spaéeket, Lubomír Kovalcíkot, a CSKP ostravai Kerületi Bizottságának vezető titkárát és Jirí Sekerát, a Rudé Právo új főszerkesztőjét. A CSKP KB titkárává megválasztották Jozef Spaőek elvtársat, a CSKP dél-morvaországi kerületi bizottságának' eddigi titkárát. ★ A CSKP Központi Bizottsága Michal Chudik elvtársat felmentette a CSKP KB tagjának tisztsége alól, továbbá felmentette a Rudé právo főszerkesztői tisztsége és a CSKP KB elnökségi tagjának tisztsége alól Oldfich Svestka elvtársat, akit továbbra is megbízott a Tribunának, a CSKP KB hetilapjának vezetésével. A Központi Bizottság továbbá a CSKP KB elnökségének, titkárságának tagját a CSKP KB titkárát, a gazdasági bizottság elnökét, Drahomír Kolder elvtársat felmentette eddigi tisztségei alól. Jóváhagyta Emil Rigó elvtárs kérelmét és felmentette a CSKP KB elnökségi tagjának tisztsége alól, ugyancsak jóváhagyta Frantiéek Kriegel elvtárs kérelmét és felmentette a CSKP KB elnökségi tagjának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöki tisztsége alól. Továbbá jóváhagyta Cestmir Císaí elvtárs kérelmét és felmentette a CSKP KB titkárságának tagja és titkári funkciója alól azzal, hogy meghagyja továbbra is a Cseh Nemzeti Tanács elnöki tisztségében. A Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöki tisztségére a CSKP KB a Nemzeti Front szerveinek Ev2en Erban elvtársat javasolta, akit egyszersmind felmentett a CSKP KB titkársága tagjának funkciója alól. Sajtó- és Tájékoztatásügyi Hivatal Tekintettel hazánk rendkívüli helyzetére, valamint a Cseh- és a Szlovák Űjságírószövetség rendkívüli kongresszusának a sajtótörvénnyel kapcsolatos pontjára, a kormány elkerülhetetlennek tartja rendkívüli intézkedések foganatosítását a tömegtájékoztatási eszközök ellenőrzésére. Ezért már elrendelte a Művelődés- és Tájékoztatásügyi Minisztériumnak, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak, haladéktalanul készítsék elő a sajtó, a rádió és a televízió területén eszközlendő rendkívüli intézkedések törvényes rendezésének javaslatát. A kormány a kormányelnökség mellett a sajtó, a rádió, a televízió és a Csehszlovák Sajtóiroda irányítására Sajtó- és Tájékoztatásügyi Hivatalt létesít, melynek élén a kormány által kinevezett igazgató áll. E hivatal feladata egységesen irányítani és ellenőrizni a sajtó, a rádió, a televízió és a Csehszlovák Sajtóiroda tevékenységét. Egyúttal a kormányelnökség tájékoztatási és konzultatív központjaként fog működni a szerkesztőségekkel való kapcsolatban. A kormány az SZNT elnökségének hasonló intézkedések jóváhagyását javasolja. A kormány közölte, hogy ezek az intézkedések 1968. augusztus 30-án léptek életbe. A Sajtó- és Tájékoztatásügyi Hivatal igazgatójává a kormány Josef Vohnoutot, a Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatásügyi igazgatójának eddigi helyettesét nevezte ki. I í___________________________________
