A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-04 / 31. szám

politikai meggondolásból eredő tudatos ferdítéseket.

Az 50 éve Csehszlovákiában élő magyarokat a maguk Igazi mivoltában nem ismerték. Nem ismerik ma sem. Sem a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, sem a szocializmust építő Magyar Népköztársaságban. Hogy nem ismerték őket a két kapitalista állam uralkodó osztályai, az az imperializmus viszonyai között szinte törvényszerű volt. A burzsoá demokratikus Csehszlovák Köztársaság és a fasiszta Horthy-Magyarország uralkodó köreit csak az a terület érdekelte, amelyen a csehszlovákiai magyarok éltek. A nép maga a csehszlovák — magyar imperialista ellentétek játéklabdájává, szenvedő alanyává lett.

A csehszlovákiai magyar nép az imperialista ellentétek miatt kiélezett harc közepette jellegzetes, tudományos feldolgozásra méltó, s mindenképpen elismerést érdemlő magatartást tanúsított. Sajátos mentalitású és lelkiségú, politikailag széles látókörű magyarrá változott. Mássá lett. mint a magyarországi magyar.

A csehszlovákiai magyarság a polgári demokratikus köztársaságban megjárta 20 év alatt a demokrácia iskoláját. A demokrácia, a haladásért való harc vérévé, énjének elválaszthatatlan részévé lett. Erről fényes tanúbizonyságot tett már 1938-ban, amikor a CSKP vezetésével a demokrácia és fasizmus közötti élethalálharcban helyesen foglalt állást a demokrácia és a köztársaság mellett, a fasizmus ellen. Elítélte nemcsak a hitleri, de a Horthyfasizmust is.

A csehszlovákiai magyarok történelmének feldolgozását a legjelentősebb szlovák marxista történészek is sürgetik.

„Éppen az olyan nagyszámú és jelentős nemzetiségi kisebbség története, mint a magyaroké, rendszeres és átfogó feldolgozást követel meg. E nélkül Szlovákia legújabbkori történelméről sohasem adhatunk teljes képet. Erre a tényre már 1954 júniusában rámutattam a Pfehled éeskoslovensk^ch déjín téziseivel kapcsolatos vita során“ — szögezte le ismét MiloS Gosiorovsk?, a tudományok doktora, egyetemi tanár 1967. május 12^én.

„A csehszlovákiai magyar kisebbség történetét mindezideig sokkal gyérebben dolgozták fel, mint amelyet összlétszáma s államunkban betöltött társadalmi, politikai és kulturális jelentősége alapján jogosan megérdemelne.“ (Lubomír Lipták, kandidátus, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója.)

A Történettudományi Osztály felállításával mindenekelőtt ezt a hiányosságot igyekszünk kiküszöbölni.

A Történettudományi Osztály munkakörét a következő témacsoportokra osztanánk fel:

1. A csehszlovák—magyar történelmi kapcsolatok 1918-ig.

(Különös tekintettel az 1948-as forradalmi év és az utána következő időszakra.)

2. A csehszlovákiai magyarok története a polgári demokratikus köztársaságban 1918 és 1938 között (Fő téma.)

3. A csehszlovákiai magyarok története az 1948-as visszacsatolást követő években, 1938- tól 1945-ig.

4. A csehszlovákiai magyarok története a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban 1945-től 1948-ig.

5. A csehszlovákiai magyarok helye, szerepe a szocializmus építésében 1948-tól napjainkig.

6. Művelődéstörténet.

Nem zárkóznánk el mindenekelőtt a Szlovák és a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézeteivel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével való együttműködéstől, sőt az ezek idevágó munkaterveivel való .koordinációt szükségesnek, célravezetőnek tartjuk, s ezt teljes mértékben támogatjuk.

Politikai célkitűzésünk: Saját magunk megismertetése révén, rajtunk keresztül a két ország baráti együttműködésének elmélyítése.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a csehszlovákiai magyarok történetét csupán a csehszlovákiai magyarok dolgozhatják fel — a leghitelesebb s a legnagyobb beavatottsággal.

Szociológiai osztály

A társadalom gazdasági-politikai, illetve tudati, ideológiai szféráinak kölcsönhatásában

vannak olyan törvények és törvényszerűségek is, amelyek specifikusan érintik a nemzetiségi etnikumokat. A szociológiai osztálynak az lesz a fő feladata, hogy vizsgálja azokat a szociológiai jelenségeket, amelyek egyrészt a magyar lakosság specifikumából fakadnak, másrészt azokat, amelyek általános jellegük ellenére Dél-Szlovákiában sajátos jegyeket is tartalmaznak.

A szociológiai osztály feladatait konkrét szociológiai kutatásokban, szociográfiai felmérésekben és ismeretterjesztésben lehet megjelölni.

Az említett osztály alapvető szociológiai munkakörei a következők lennének:

1. Dél-Szlovákia társadalmi struktúrájának feltérképezése és a makrostrukturális változások tendenciájának tudományos vizsgálata (különös tekintettel 8 szociális struktúra és az etnikai struktúra dinamikájára).

2. A társadalmasulási folyamat tényezőinek vizsgálata a magyar lakosság körében, s ezen belül különös figyelmet kell szentelnie a nemzeti öntudat szociológiai jelentőségének.

3. Irodalom-szociológiai kutatások. Az irodalom-szociológiának nagy jelentőséget szánunk mind a hazai magyar irodalom fejlődése, mind az irodalom társadalomformáló funkciójának megismerése szempontjából.

4. Az ifjúság-szociológia és a nevelés-szociológia művelése. Ebben a feladatkörben olyan konkrét kutatásokra lesz szükség, amelyek a magyar ifjúság problémáit és a magyar iskolák gondjait segítik majd megoldani.

5. A különböző nemzetiségű lakosság együttélésének szociológiája. A magyarok és szlovákok szimbiózisának szociológiai vonatkozású kérdéseit konkrét kutatásokkal akarjuk megközelíteni feltárni.

A szociológiai osztály az alapvető feladatoknak megfelelő szakcsoportokra oszlik majd a jövőben. A szakcsoportok megalakulása elsősorban is a tudományos munkatársak számától, képzettségétől és érdeklődésétől függ. A megjelölt fő feladatok perspektivikus jellegűek.

A szociográfiai kutatások részben statisztikai (mikrocenzusok), részben irodalom-szociográfiai jellegűek lesznek. Ezek a vizsgálatok is Dél-Szlovákia magyar lakosságának társadalmi önismeretét hivatottak szolgálni.

A szociológiai osztály további feladatai a' következők:

a) Együttműködni a cseh és a szlovák, szociológiai intézetekkel, szoros kapcsolatot tartani fenn a nemzetiségi problémával foglalkozó szociológiai munkacsoportokkal.

< b) Gondoskodni magyar elméleti szociológusok és szakszociológusok képzéséről és továbbképzéséről. m

c) Feldolgozni az első köztársaságbeli magyar szociográfiai tevékenység történetét.

d) Elméleti, szociológiai és szakszomológíai előadások rendelése.

e) Rendszeresen informálni a magyar lakosságot a hazai és külföldi szociológiai gyakorlatról. Ennek érdekében ajánlatos valamelyik hazai magyar nyelvű folyóiratban szociológiai rovatot nyitni. A terjedelmesebb szociológiai tanulmányok publikálására szükségesnek lát. szik, hogy később évente szociológiai tanulmánykötet jelenjen meg.

Pszichológiai osztály

A kisebbségben élő nemzetiségek helyzete törvényszerűen sajátosan alakul: a kisebbség — többség kapcsolat, a kisebbségi csoporton belüli kapcsolatok, gazdasági, kulturális, művelődési igények, igénykielégítési módok, személyiségformálődás stb. természetszerűleg lélektani tényezők hatása alatt alakulnak jellegzetes vonásokká. A megalakítandó pszichológiai osztály — meggondoltan leszűkített területeken — éppen e jellegzetes vonások létrejött, realizálódása lélektani motívumainak keresésével, felmérésével, pszichológiai értékelésével foglalkozhatna; tanácsolna és megszervezné a felmerülő problémák megoldását szolgáló intézkedések megvalósítását.

A lélektani osztály profiljának meghatározásánál szükséges szem előtt tartani:

a) Az osztály munkája elképzelhetetlen interdiszciplináris együttműködés nélkül. Ez érvényes általában és az intézet keretein belül is.

Ebből következik:

b) Csupán azoknak a területeknek a vizsgálatára fordítana figyelmet, ahol adva és biztosítva van az intézeten belüli kooperáció.

Helyes lenne, ha a lélektani osztály a pszi- ■ chológiai tudományok csupán két területét művelné:

a) a szociálpszichológiát és

b) a pedagógiai pszichológiát.

I. A szociálpszichológiai kutatások elsősorban az alábbi problémák elemzésére irányulnának:

1. A kisebbségi helyzetből adódó érzelmi motívumok hatása az adott nemzetiségi csoport kohéziójára, illetve a többségben levő népcsoporttal kialakuló kapcsolatok formálódására.

2. A csehszlovákiai magyarság eltérő szociális-kulturális feltételei milyen hatással vannak a személyiség formálódására. Ebben az esetben a vizsgálatok a személyiség-fejlődés általános törvényszerűségeinek feltárására (fogalomalkotás, attitűd-alakulás, a szocializálódási folyamat természete, értékrendszerek interririzációja és tartalma stb.) vonatkoznának.

3. A világszerte tapasztalható népek közötti érintkezési, illetve integrációs tendencia miképpen érezteti hatását a csehszlovákiai magyarság körében. Hogyan érvényesülnek a fékező erők (az itt élő népcsojjortok együttélésében bekövetkezett deformációk, nemzeti sztereotípiák, elkülönítő ítéletek stb.).

4. A kisebbségen belüli strukturális rétegeknek az e rétegek között kialakult vonzó és taszító erők erejének, milyenségének motivációs alapjának stb. szociálpszichológiai vizsgálata.

II. A pszichológiai osztály a pedagógiai lélektan között főképp három: a) ismeretelsajátítási, b) pszicholingvisztikai, c) pályaválasztási problémákkal foglalkozhatna.

a) Az ismeretelsajátltással kapcsolatban az audiovizuális eszközök felhasználásának lélektani problémáit, a problémamegoldó gondolkodásra való nevelés, a miliő-hatás és a logikus gondolkodás fejlődése között érzékelhető kölcsönhatás tapasztalatainak felhasználását, a több tanítási órából adódó fáradtság-oktatás lélektani problémáit igyekezzen megoldani.

b A pszicholingvisztikai vizsgálatok elsősorban a kétnyelvűség kérdéseire vonatkoznának: A kétnyelvűség milyen hatással van a fogalomelsajátításra és a fogalomalkotásra? Serkenti vagy gátolja értelmi fejlődését? A kétnyelvűség hogyan nyilvánul meg a szlovák iskolákban tanuló magyar nemzetiségű diákok gondolkodásmódjában, tudatában? Milyenek a szlovák nyelv tanulásának lélektani feltételei, ill. milyeneknek kellene lenniük a szlovák nyelv tökéletesebb elsajátításához stb.

c) A lélektani osztály segítene megszervezni és (szaktanácsadással) irányítani a járásokban működő pályaválasztási tanácsadó testületeket, összegezné és értékelné a felmérés, ill. a vizsgálatok alapján kapott eredményeket.

Néprajzi osztály

A néprajz a nemzeti önismeret fontos része: Nem szembe állítja, hanem ellenkezőleg, összekapcsolja az egyes kultúrákat. Komplex tudomány, melyet erős szálak fűznek elsősorban a történetíráshoz, az általános művelődéstörténethez, illetőleg az irodalomtörténethez, a nyelvészethez, a régészethez s más társadalomtudományokhoz is.

A dolgozó nép hagyományos, közösségi kultúráját kutatja: parasztság, munkásság (bányászok, iparosok), polgárság (céhélet, városi élet).

A népi kultúra a világ számos népénél jelentős összetevője, sok helyen alapja a nemzeti kultúrának. Fokozottabban így van sajátos történelmi feltételei miatt Közép- és Kelet- Európában.

Szükség lenne egy-egy kutató szakemberre, akik a tudomány legfontosabb ágait művelnék.

1. Anyagi kultúra: gazdálkodás, település, építkezés, viselet, táplálkozás stb.

2. Szellemi kultúra: folklór (népdal, népballada, népmese, népzene, néptánc stb.), népművészet. Szokások, hiedelmek, társadalom, jogélet stb. Ezzel a területtel egyetlen kutató sem tud megbirkózni. Azért egyik a szellemi néprajznak művészi, egy másik szociológiai jellegű összetevőjével foglalkozzék.

A csehszlovákiai magyarság néprajzi csoportjai elválaszthatatlanok a magyarországiak tói. Kutatásukat tehát nem lehet azokétól izoláltan végezni. Ugyanakkor figyelembe kell venni és vizsgálni kell a szomszédos szlovák népi kultúrához kapcsolódó szálakat. Az öszszehasonlító kutatások természetesen csak ak