A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-04 / 31. szám
Javaslat 1. Általános indoklás „A nemzetiségek kultúrája — írja a CSKP akcióprogramja — a csehszlovák szocialista kultúra szerves alkotórésze, de ugyanakkor kontexusában a nemzetiség saját egyetemes nemzeti kultúrája, amellyel elválaszthatatlanul összefügg.“ A nemzetiségi kultúrák esetében tehát külön kultúráról van szó, nem pedig a cseh és a szlovák kultúra más nyelvű tolmácsolásáról, másrészt e kultúráknak a velük egy nyelvű nemzet műveltségi formájával és tartalmával való összefüggése sem jelent részegész viszonyt. A lét által közvetlenül megszabott tudatformák tekintetében ezek a kultúrák az adott állami keret más népeinek kultúráival mutatnak azonos vonásokat; előzményeik, formáik és főleg nyelvük tekintetében azonban szorosan kapcsolódnak egy más államban élő nemzet kultúrájához. E kettős helyzetük folytán a nemzetiségi kultúrák sajátos ötvözetet jelentenek, azaz önállóak: s e ténynek megfelelően kell válogatniuk mind a két közvetlennek tekinthető forrásból (egyrészt a velük közös államban élő nemzetek és nemzetiségek, másrészt a velük azonos nyelvű és történelmileg szoros összefüggésben levő, de más államban élő nemzet kultúrájából); s az így magukévá tett szellemi javak állományát egybe kell ötvözniük saját belső forrásaikból eredő alkotásaik révén. Minden önálló kultúrának szerves és nélkülözhetetlen része a tudomány, amely a társadalom fejlődését vizsgálja, és eredményeivel visszahatva rá, egybe formálja is. A nemzetiségek kulturális életében elsőrendüek azok a tudományágak, amelyek sajátosan „nemzeti“ jellegűek; mert azoknak kialakítását és művelését a nemzetiségek helyett nem végezhetik el Sem a velük egy államban élő, de más nyelvű és kultúrájú népek, sem a velük egy nyelvet beszélő, de más állami keretben élő nemzet. Ezért — az akcióprogram szavaival —: „A nemzetiségi kultúrák fejlődésének anyagi feltételeit és káderkérdéseit intézményesen kell biztosítani, a nemzetiségi szükségleteknek megfelelő tudományos és kulturális intézményeket és munkahelyeket kell létesíteni.“ A felállítandó nemzetiségi kutatóintézetnek tehát önálló kutatási szinten kell foglalkoznia a következő tudományágakkal: nyelv, irodalom, néprajz, szociológia, történelem, pedagógia-pszichológia, s ezeken kívül legalább terminológiai szinten még a következő, nagy tömegeket érintő területekkel: agronómia, orvostudomány, közgazdaságtudomány jog- és társadalomtudomány továbbá a nemzetiség tagjai által tömegesebben művelt műszaki tudományok és ipari szakmák. Emellett az intézetnek figyelemmel kell lennie a nemzetiség iskola- és oktatásrendszerének sajátos kérdéseire is. A Hét irodalmi melléklete egy csehszlovákiai nemzetiségi tudományos iniézel (elállítására A nemzetiségi kutatóintézetet, megfelelő tudományos szintjének biztosítása céljából, kívánatos önálló költségvetéssel szervezni vagy közvetlenül a Szlovák Tudományos Akadémia alá rendelni, annak költségvetése és személyi állománya tekintetében is önálló intézeteként; nyelvtudományi, irodalomtudományi, néprajztudományi, szociológiai és történettudományi osztállyal. A kutatóintézet költségvetési kereteit és személyi állományát az akadémián belül, az egyes főosztályokét pedig az intézeten belül százalékosan lehetne megállapítani, hogy a további fejlesztésben az intézet, illetőleg főosztályai, mindenkor részesülhessenek. Megfontolandó még, hogy a terminológiai szinten szemmel tartandó tudományágak és egyéb területek referensei az intézetben alkossanak-e külön osztályt, vagy az Akadémia már meglevő intézeteiben kapjanak e sajátosan a nemzetiségi referens (ek) számára fenntartott kutatóhelyeket. Mindkét változat szükségessé teszi természetesen a legszorosabb együttműködést: vagy a nemzetiségi kutatóintézet terminológiai osztályáét az illetékes szakintézetekkel, vagy a szakintézetekben működő nemzetiségi referensekét a nemzetiségi intézet terminológiai csoportjával. A nemzetiségi intézet, hosszú távlatokban, más tudományos problémákkal is foglalkozhatna, pl. Dél-Szlovákia közgazdasági kérdéseinek vizsgálatával, elméleti pedagógiával stb. Nyelvtudományi osztály A nyelvtudományi osztálynak a magyar nyelv vizsgálata és gondozása terén olyan feladatokat kell ellátnia, amelyeket sem a hazai, sem a hasonló magyarországi intézmények nem végezhetnek el. 1. Szerveznie, irányítania és végeznie kell a szlovákiai magyar nyelvjárások, nyelvi és nyelvjárási írásos emlékei?, továbbá a földrajzi nevek (elsősorban a dűlőnevek) összegyűjtését, központi archívumokban való egyesítését, s a tbvábbi kutatás számára hozzáférhetővé tételét. 2. Szerveznie, irányítania és végeznie kell a szlovákiai magyar nyelvhasználat vizsgálatát, az anyanyelv gondozását, a nyelvi kultúra szolgálatát: különös tekintettel a sajtó, a szépirodalom és a közélet nyelvhasználatára, valamint a rádió, a színház és a társas érintkezés, beszélt nyelvére. 3. Szerveznie, irányítania és végeznie kell a szlovákiai magyar nyelvhasználat terminológiai problémáinak gyűjtését, felvetését és megoldását, részben azzal, hogy megfelelő kétnyelvű feldolgozásokban összeállítja és közzéteszi azt a nyelvi anyagot, amely a magyarországi nyelvhasználatban megvan, de a szlovákiai magyarság körében nem ismeretes: részben azzal, hogy megalkotja, rögzíti és terjeszti annak a fogalomkincsnek a kifejezésanyagát, amely a magyarországi magyar nyelvhasználatban nincs meg vagy az ottanival nem azonosítható. 4. Szerveznie, irányítania és végeznie kell a több nemzetiségű államban természetes, de nyelvi és pszichológiai következményeiben nem mindig nyomtalan kétnyelvűség vizsgálatát, főleg a helyes fogalomalkotási és gondolkodási készség megőrzése, illetőleg kifejlesztése szempontjából. Ezzel kapcsolatban figyelemmel kell kísérnie az anyanyelvű oktatás és az anyanyelvi nevelés állapotát és problémáit; s a felmerülő kérdések megoldásában segítenie kell az erre illetékes szerveket. 5. A szervezés, az irányítás és az effektiv elvégzés területén segítenie kell minden olyan társadalmi mozgalmat és hivatalos tevékenységet, amely a nemzetiségi polgárok anya nyelvi ismereteinek s ezen át gondolkodási készségének fejlesztését szolgálja. Általában: kapcsolatot kell tartania a szlovákiai magyar nemzetiségi társadalom nyelvi életének menetével és problémáival. 6. Tudományosan kell vizsgálnia a szlovákból magyarra és a magyarból szlovákra való fordítás problémáit. Irodalmi osztály A nemzeti kisebbségek szellemi és társadalmi életében az irodalom rendkívül fontos szerepet tölt be. Jelentős mértékben hozzájárul a műveltségi szint alakulásához, ápolja és fejleszti az anyanyelvet, fenntartja és erősíti a nemzeti öntudatot. Ezek a jelentős funkciók nemcsak az anyagi és szervezési bázisok biztosítását, hanem az irodalommal összefüggő speciális problémák tudományos kutatását is feltétlenül szükségessé teszik. Ezt az utóbbi feladatot nemzetiségi viszonylatban sere tudják egyedül elvégezni a főiskolai irodalmi tanszékek, annál inkább, mert személyi kapacitásuk jóval kisebb, mint a szlovák tanszékeké, tagságuk pedagógiai lekötöttsége viszont jóval nagyobb. A Nemzetiségi Tudományos Intézet magyar részlegén belül létesítendő Irodalmi Osztály speciális kutatási feladatai — az egyetemes magyar irodalom általános vizsgálata mellett —■ a következők lennének: 1. A csehszlovákiai magyar irodalom fejlődési feltételeinek és problémáinak vizsgálata. Ez a feladatkör irodalomtörténeti és irodalomkritikai részre oszlik: a két világháború közti szakasz irodalomtörténeti feldolgozása (tanulmányok, portrék, monográfiák, összefoglaló irodalomtörténet) és a mai irodalom jelenségeinek kritikai elemzése tartozik bele. 2. Az egyetemes magyar irodalom területi jellegű szlovákiai vonatkozásainak vizsgálata. Az eddig fel nem derített adatok, adalékok felkutatása, a meglevő adatok kiegészítése, helyreigazítása, s az összes vonatkozások mielőbbi feltérképezése és tudományos feldolgozása. 3. A csehszlovákiai magyar irodalom szlovák, cseh és egyéb kapcsolatainak vizsgálata (az egyetemes magyar irodalom komparatisztikai vizsgálatainak keretén belül). Ide tartozik a magyarországi, erdélyi és vajdasági magyar irodalmakkal való kapcsolatok behatóbb elemzése is. 4. A Csehszlovákia területén valaha is megjelent hungaricák összegyűjtése; a lapok, folyóiratok, időszaki sajtótermékek komplettálása és bibliográfiai feldolgozása. Levél- és kéziratanyagok felkutatása, a csehszlovákiai levéltárak magyar vonatkozású anyagának összeírása, dokumentumok gyűjtése. 5. A csehszlovákiai magyar irodalom anyagának (könyvek, lapok, folyóiratok, egyéb nyomtatványok, kéziratok stb.) bibliográfiai feldolgozása. A teljes anyag begyűjtését — az 5. pontban említett anyaggal együtt — a létesítendő Magyar Könyvtár feladatává kell tenni. 6. A 2. és 3. pontban vizsgált feladatok anyagának bibliográfiai feldolgozása. Történettudományi osztály A Szlovák Tudományos Akadémia mellett működő, vagy az önálló Csehszlovákiai Magyar Tudományos Akadémia (esetleg Nemzetiségi Tudományos Akadémia) keretén belül létrehozandó Történettudományi Osztály elé a kivetkező célt kellene tűzni: A csehszlovákiai magyarok történetének tudományos, marxista feldolgozásával felszámolni a csehszlovákiai magyarsággal szemben tanúsított érdektelenséget, közönyt, s a sokszor
