A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-07 / 14. szám
az uf írókat TURCZEL LAJOS kritikusnak és irodalomtörténésznek, Földönfutók című regényéért DOBOS LÁSZLÓ írónak, Laterna magica című verseskötetéért OZSVALD ÁRPÁD költőnek és Filip Jánsky: Égi lovasok című regénye fordításáért RÁCZ OLIVÉR írónak ítéli oda. Turczel Lajos 1917 szeptember 2-án született Szolkán. Egyetemi tonulmcmyait Budapesten és Pozsonyban végezte. Válogatott tanulmányai: ÍRÁSOK MÉRLEGEN (1958)___________ ÍRÁS ÉS SZOLGÁLAT (1965). )zsvald Árpád i932 január 28-án született__________ Nemesorosziban. A pozsonyi pedagógiai főiskolán_____ magyar szakot végzett.____________ Eddig megjelent kötetei: TAVASZ LESZ ÚJRA, KEDVES (1956) JÚDASA ÉN NEM LEHETNÉK (1959) FÖLDKÖZELBEN (1965)________________ A KIS POSTÁS (ifjúsági regény) (1965) 11 Moaoszláy Dezső SIVATAG Monoszlóy Dezsőt az olvasóközönség jó ideig mint költőt tartotta számon. Első novellas kötetével (A villamos alatt) azonban már bebizonyította, hogy a prózaírásnak is hivatott művelője. Újabb prózai gyűjteménye huszonegy novellát tartalmaz, melyeket tartalmuk, formájuk, művészi színvonaluk a szlovákiai magyar próza értékes írásai közé sorol. A szerző a modern próza eszközeivel, avatott kézzel ábrázolja az élet különleges helyzeteit, a nem mindennapi jelenségeket, az emberi jellem furcsaságait, azt a bizonyos „másik oldalt“. Gál Sándcr NEM VOLTAM SZENT Az eddig költőként ismert Gál Sándor (vereskötetei: Arc nélküli szobrok — 1964. Napéjegyenlőség — 1967) ezúttal novellákkal, elbeszélésekkel lép elénk, és mindjárt úgy mutatkozik be, mint érett prózaíró. A kellő művészi szinten megírt, igényes novellák — a hagyományos forma keretei közt maradók csakúgy, mint a formabontók — friss, korszerű tartalommal jeleskednek. Ez a tartalom elég gyakran sivár, lehangoló, mint az élet, amelynek „égi mása“, de mindig hitelt követel, és tiszteletet parancsol az őszinteség, ahogy az író önmagáról és az óletuntság, közöny mocsarából kilábalni nem tudó hőseiről vall. A stílusa — Gál Sándor prózai stílusa — általában sikerrel vette kölcsön a lírikus gazdagabb zsongású nyelvének erényeit, a a szépség pazar villózását, a lényegre törekvő tömörséget. A kötet új színt hoz a csehszlovákiai magyar prózába. Petőfi Sándor ANOS VITÉZ „A János vitéz valóban olyan, mintha a fonóban hallanánk? Valóban olyan — mint ahogy a fonóban is elhangzott —, de mintha egy népmese utolsó, legfinomabbra csiszolt alakját hallanánk, nem egy parasztlegény, hanem egy tudatos nagy költő végső simításaival, aki műösztönéyel nemzedékek munkáját végezte el.“ Illyés Gyula emlékezik meg így Petőfi életrajzában a János vitézről, mely több mint száz esztendeje a magyar népnek: felnőttnek-gyereknek egyaránt legkedvesebb olvasmánya. Würtz Adám Ihletett, a népművészet fafaragásait, festményeit Idéző színes Illusztrációi emelik az új kiadás jelentőségét. Rejtő Jenő AZ UTOLSÓ SZÓ JOGÁN Ez a kötet tartalmazza tehát azt a „néhány lapot“, amelyet Rejtő Jenő „néhány napig“ tartó életében álmodott; csak ezeknek az írásoknak ismeretében lehetséges kellő tisztelettel adózni az író emléke előtt, aki az igazi alkotók alázatával képes volt arra, hogy emberi-társadalmi viszonylatokban oly fontos mondanivalóit, „álmait“, álnév mögött, és olyan formában hurkolva tárja az olvasók elé, amelyről az akkori kultúrpolitika hajlandó volt egy ideig tudomást nem venni. A detektív, a cowboy és a légió c. kisregény (P. Howard) Ironikus, kacagtatóan szomorú ars poeticája. A Csavargók a Riviérán gyűjtőcím alatt található novellák valóságos élményanyagában megtaláljuk a sajátos P. Howard-fígurákat, de most irodalmi változatban: a társadalom kitaszítottjai, a munkanélküliségre, örökös éhezésre és életveszélyes kalandokra kényszerített emberek reménytelenül „szabad“ életének egy-egy epizódja villan fel ezekből az írásokból. Az utolsó szó jogán c., töredékben maradt írásban pedig bátor, tiszta csengésű hangon búcsúzik a förtelmes kor „.vádlottja“: az emberiség sorsáért szavát felemelő író, akinek ígéretes tehetsége életével együtt oly tragikus körülmények között veszett kárba. Arkady Fiedler ÚJ KALAND: GUINEA Könyveit a világ minden táján ismerik és szeretik. Az Űtikalandok sorozatban eddig kettő jelent meg belőlük: az Ambinanitelo madagaszkári élményeinek, az Őrjöngő L’cayali egy dél-amerikai utazásának emléke. Afrika régi romantikája hol elszürkül, hol meg új színekkel gazdagodik. Az olvasónak személyes ismerősévé lesz az öreg néger vadász, a fiatalember, aki európai feleségre vágyik, a kiskirálykodó falufőnök, a hagyományos meztelenséghez még büszkén ragaszkodó két fiú és Afrika hűséges francia szerelmese is. Saját élményévé' lesz a fekete emberek önzetlensége, lelkesedése, az ördögűzés szertartása, a majomvadászat, s az afrikai körtánc új tartalommal telített örök varázsa ... S mindezt át — meg átszövi a fiedleri könnyedség, színes költői látás és mindenen átsugárzó derű, ami — a mindig érdekes mondanivaló mellett — a Fiedler-könyvek világsikerének titka. lonathan Swift GULLIVER UTAZÁSA LILIPUTBAN Kettőszáznegyven évvel ezelőtt, 1727-ben jelent meg először a Gulliver utazásai, Jonathan Swiftnek, a nagy angol Írónak kora társadalmát gúnyoló regénye. Azóta nemzedékek olvasták, szórakoztak rajta, és tanultak belőle; a noha Időközben az Ifjúságnak is kedvenc olvasmánya lett a törpék országában kalandozó seborvos históriája, a nagyszerű mese máig sem vesztett frisseségéből. Tanulságai felnőttek és gyermekek számára egyaránt maradandóak: a szolgalelküség, az oktalan tsktntélytlsztelet Iránti gúnyját a ma embere is megérti, az igazságot és az Igaz értékeket tisztelő ifjúság pedig különösen méltányolja. Gárdonyi Géza A LÁTHATATLAN EMBER Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem Is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket — kesereg. „Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ö az arca mögött van. Láthatatlan.“ Kallus László FEJVADÁSZAT Hatvannyolc érdekes „fej“, hatvannyolc történet szerepel ebbon a kötetben, amely a ritka gyűjtemények közé sorolható. Hiszen ha lapozni kezdjük, egymás után megismerkedhetünk a legkülönfélébb nevezetes emberekkel, mégpedig nem a fényképezőgép lencséjének, hanem egy olyan művésznek a közvetítésével, aki a karikatúra eszközeivel nemcsak felidézi, hanem jellemzi is egyéniségüket. Brigitte Bardot, Chaplin, Darvas Iván, Lollobrígídia, Mastroiannl, Yves Montand, Gérard Philippe, Psota Irén, Szamoájova, Tolnay Klári jellegzetes arca mellett Ehrenburg, Juhász Ferenc, Kodály Zoltán, Yehudi Menuhin, David és Igor Ojsztrah, Solohov „fejét“ kapta ceruzavégre Kallus László, hogy csak néhányat említsünk a hatvonnyolc szereplőből. És hogy a hires személyiségek életéből is kapjunk ízelítőt, Rétonyl Róbert mulatságos és ugyancsak' Jellemző anekdotái egészítik ki a kötetet, amelyet élvezettel forgathatnak mindazok, akik jó Ismeretségbe akarnak kerülni e népszerű ás értékes emberekkel.
