A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-04 / 5. szám
Énekelte Kovács Kati M. Vojtek felvétele Szent Annit ábrisolá falfestmény a VIII. század alsó felébál hét TJ ^^✓gyan ki Ismerte 1961 előtt Fárasz nevét? Ennek a Szudánban fekvő, Nfluspartl kisközségnek a neve 1961-ig semmitmondó földrajzi elnevezés volt csupán, amelyet csak Nübla részletes térképei tüntettek fel. Fárasz azonban 1961 után, mindaddig, míg a községet el nem öntötte az asszuánl gátráépítéskor felszabadított Nílus húsz méter magas vízáradata — új utakat nyitott az ókort kultúra kincseinek megismerése felé, a tudás új horizontjait tárta fel, megismertetve az l. u. első évezred művészetével, A í ár ászt kincsek .felfed' világraszóló Jelentőségű. Egyúttal pedig a lengyel régészet, pontosabban a lengyel archeológusok Itt dolgozó csoportjának diadala. Egy lengyel archeológus csoport 1961 és 1964 között Fáraszban végzett ásatásokat, a világhírű régész, egyiptológus és múzeológus, Kazímierz Mlchalowski professzor vezetésével. JAz ásatások az UNESCO által kezdeményezett nagy akció részét képezték, amelynek célja a núblal műemlékek megmentése volt a modern „özönvíz“ elől. Négy év alatt a lengyel tudósok Fáraszban számtalan felmérhetetlen értékű műemléket tártak íel, ezek között Is legbecsesebb egy őskeresztény bazilika. Korabeli falfestményekre bukkantak, amelyek elsőrendű állapotban maradtak meg a sivatag homokjába temetve. A vallásos témák mellett — mint amilyenek pl. Jézus születése, a Három Királyok és a pásztorok hódolata és sok más biblikus téma — különösen érdekesek számunkra a núblal királyok portréi s mindenekelőtt az egykori fáraszi püspököknek a bazilikában levő képmásai. A bazilika alatt a lengyel régészek felfedezték Nübla legrégebbi templomának maradványait, amelyek az V. századiból származnak, vagyis a templom még a VI. század, az országnak a kereszténységre való áttérése előtt épült. A sivatagi homok által eddig megőrzött műemlékek alapján fogalmat alkothatunk az ókort Pachoraszban (Fárasz akkori neve) kialakult rendkívül Jelentékeny kultúráról és művészetről. A bazilika ornamentikáját mindenekelőtt az épületet díszítő szobrászati elemek képezték. A lengyel régészek által felfedezett — görög és kopot nyelvű — két alapító felirat azt bizonyltja, hogy a bazilika falfestményei a 707-ben végrehajtott átépítés utáni Időkből származnak. A bazilikát több évszázadon át egészen a XIII. századig használták vallási célokra. Ez alatt az Idő Képek: INTERPRESS alatt a bazilika belsejét többlzben átfestették. A régi festményeket friss vakolatréteggel borították. A régészek szántára ez volt az útmutató az egyes alkotások keletkezési Idejének megállapításához. De még ennél Is fontosabb forrást Jelentettek a feltárt feliratok, elsősorban az a ma már nagyhírű lista, amely feltünteti, hogy az egyes püspökök mikortól meddig töltötték be tisztségüket. A lengyel felfedezés Jelentősége tehát albban áll, hogy a fáraszl falfestmények nem csupán nagy művészi értékű alkotások, amelyekkel most már korunk müvószked-Egy tiraizl pllspSk képmása
