A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-04 / 5. szám

Ásatási munkaiatok « (traut Sikereaitény baiiltka karzatéban megmentői velői Is megismerkedhetnek, hanem egyúttal rendkívül jelentős törté­nelmi dokumentumok Is, amelyek alapján lehetővé válik a Núbia területéről származó egyéb fal­festmények korának meghatáro­zása. A szudáni kormánnyal való meg­egyezés értelmében Lengyelország megkapta a lengyel tudósok által feltárt műkincsek felét. Ennek kö­szönhető, hogy a varsói Nemzeti Múzeum gyűjteményében ma már 62 freskó és számos egyéb műem­lék szerepel: gránitoszlopok, fara­gott díszítőelemek, domtoorművek, kerámiák stb. A varsói Nemzeti Múzeum látogatóinak most alkal­muk nyílt a Fáraszban feltárt kin­csek egy részének megtekintésé­re Az anyag teljes egészét a restau­rálási munkálatok befejezése után állandó kiállításon, a Varsóban lé­tesítendő Kopt-Bizánci Művészeti Galériában mutatják be. A fáraszl felfedezések a lengyel régészeti Iskola évtizedes, gazdag munkájának betetőzését Jelentik. Még a második világháború előtt hozta létre Mlohalowskl professzor ezt a nemzetközi Jelentőségű ar­cheológia! központot. A munkát három közösen szervezett francia —lengyel archeológus^expedlció Indította meg Felső-Egyiptomiban, Edfu körzetében. Ezek az ásatások szolgáltatták az első anyagot a varsói Nemzeti Múzeum akkor lé­tesített Ókori Művészeti Osztályá­hoz. A háború után került sor a len­gyel archeológia történetében elő­ször önálló ásatási munkák meg­szervezésére az antik kultúrák te­rületén. A már említett fáraszl ása­tásokon kívül a varsói rágészcso? port kutatásokat végzett a Krim­­félszlgeten, Mirmekíben Is (1956— 1958), Jelenleg ásatásokat folytat­nak az alsó-egyiptomi Teli Atrlöban (1957 óta) a szírlal Palmírában (1959 óta), az egyiptomi Alexand­riában (1960 óta), a felsö-egylp­­toml Delr el-Baharibain, ahol a lengyel építészek és régészek Ml­­chalowskl professzor irányításával Hatsepszut királynő templomát re­konstruálják (1961 óta), a szudáni Dongóiéban (1964 óta) és a ciprusi Nea Paphosban (1965 óta). Az ásatásait munkák összehan­golása, valamint a fiatal régészek megfelelő felkészítése érdekében 1959-ben a Varsói Egyetem mel­lett megszervezték a Lengyel Föld­közi-tengeri Régészeti Állomást. A fáraszl falfestmények kiállítá­sa emelte az UNESCO védnöksége alatt szervezett II. Nemzetközi Mú­zeum Napok megkezdésének ün­nepi hangulatát. Az a tény, hogy e nemzetközi elkelő megnyitási ün­nepségének megszervezésével Len­gyelországot bízták meg, a lengyel régészet és múzeumkultúra ma­gasra értékelését és elismerését bizonyítja. A lengyel kultúra nem­zetközi tekintélyének növeléséhez a lengyel régészek Is nagy mér­tékben hozzájárultak. Hallna Szypulska (BJTERPRESS) Többszörös váilságrohamok és a görög katonai junta hatalomra kerü­lése után Ciprus szigetén Ismét válságos a helyzet. A válság jelenlegi szakaszában az új elemet az Jelenti, hogy 1987 utolsó előtti napján közölték: Nicosia hosszú évek óta elkülönülten, elöarlkádozva élő török negyedében „Ideiglenes török végrehajtó szerv“, lényegében Ideiglenes török kormány alakult. Ankarában a török külügyminisztérium szóvivő­je Igyekezett csökkenteni az Ideiglenes kormány megalakulásának nem­zetközi jelentőségét, és azt állította, hogy az új végrehajtó szerv csakis a török közösséget érintő problémákkal foglalkozik, s hogy nincs egyéb­ről szó, mint „az 1963-ban megsértett 1960-as alkotmány rendelkezé­seinek érvényesítéséről“. A kör ezzel mintegy bezárult: a ciprusi válság visszaérkezett ahhoz a kiindulóponthoz, amely a krízis kezdetét jelentette, az 1959-hen létre­hozott zürichi egyezményekhez, majd az 1960 augusztusában életbelép­tetett ciprusi alkotmányhoz. A zürichi bilincsek A zürichi egyezményeket az akkori görög és török kormány (két szuper-atlanti miniszterelnök: Kara.manllsz, Illetve Menderesz) kötötte meg, mégpedig kifejezetten angol és amerikai támogatással, az Atlanti Blokk földközi-tengeri stratégiai érdekelnek megfelelően. A zürichi egyezmények (amelyeket később még egy londoni konferencia végleges formába öntött) azzal vetették el a belvlszály magvát a szigeten, hogy az évszázadok óta egymás mellett élő (450 000 görög és 105 000 török: 400 görög, 100 török) falu közösségek „külön önrendelkezésének“ elvét szögezték le. Ogy döntöttek, hogy a görög clprloták görög elnököt, a török clprloták pedig török alelnököt választhatnak. Alkotmányjogilag azonban azonossá tették kettejük hatáskörét, miután a török alelnököt vétójoggal ruházták fel. Ily módon ezek az egyez­mények eleve megbénították a létrehozott Ciprusi Köztársaság kormá­nyának és parlamentjének hatalmát. Az évek óta húzódó és hullámzó ciprusi válság ezeken a „jogi alapo­kon“ zajlott — egészen addig, amíg az áprilisi görög katonai puccs, a junta hatalomra kerülése teljesen új helyzetet teremtett. A junta hata­lomra kerülése ugyanis alkalmat adott Grlvasz tábornoknak, a junta emberének, hogy a Makarlosz-kormány megkerülésével új válságot pro­vokáljon, s ezzel megkísérelje kikényszeríteni az Enozlszt, a Görög­­országihoz való csatlakozást. Ebben a szakaszban a következő lényeges események játszódtak le. 1. A ciprusi nemzeti gárda Grlvasz parancsára megtámadott két török­lakta falut és lefegyverezte a Cipruson állomásozó nemzetközi ENSZ- httderők néhány egységét. 2. A török parlament válaszként felhatalmazta a kormányt, hogy a tö­rök haderőket harciba vetheti az ország határain kívül is, és formális katonai ultimátumot Intézett Görögországhoz. 3. Ebben a helyzetben az athéni Junta kénytelen volt visszakozni és Grlvasz tábornokot visszarendelni Athénbe. 4. U Thant személyes megbízottja mellett Ankarában feltűnt Vanc® volt amerikai hadügyminiszter-helyettes, Johnson különmegblzottja és -Broslo, a NATO főtitkára. Mindkettőjüknek az volt a missziója, hogy elkerüljék a nyílt háborút két NATO-partner között, ami az Atlanti Blokk amúgy Is ingadozó és érzékeny délkeleti szárnyának teljes össze­omlásét jelentette volna. 5. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa december 22-én egyhangú határozatot hozott, amely szerint 1968. március 26-lg, tehát további három hónapig meghosszabbították a szigetországban tartózkodó ENSZ-csapatok meg­bízását. Ezt megfelelően Athén és Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy az ENSZ-főtltkár ajánlásának megfelelően fokozatosan vonják vlsz­­sza a szigetről azokat a görög, Illetve török csapategységeket, amelyek­nek létszáma meghaladja az 1960-as egyezményekben biztosított szintet, s amelyeket az utóbbi évek válsághullámaival párhuzamosan irányítot­tak a szigetre. Ilyen helyzetben — tehát a normalizálódás megnövekedett lehetősé­gei között — került sor a török „külön kormány“ létrehozására. Ezt a lépést így feltétlenül úgy kell értékelni, mint negatív sakkhúzóst, kísér­letet arra, hogy a krízist visszaállítsák a régi alapokra: a zürich-londonl egyezményekre hivatkozva akadályozzák meg a ciprusi köztársasági rendszer megszilárdulását. Mérsékelt optimizmus A Földközi-tenger keleti medencéjének e legfontosabb támaszpont­­szigetén, 60 tengeri mérföldnylre Szíriétől és 40 tengeri méiföldnylre Törökországtól — tovább hullámzik a válság. Ogy tűnik azonban, hogy bizonyos mérsékelt optimizmus mégis indo­kolt. Igaz, a nlcostal Hermész utca által határolt török negyedben mű­ködik az „Ideiglenes végrehajtó szerv“, s Itt még érvényben vannak a török lakossággal szemben az ideiglenes kormány megalakulásakor bevezetett mozgáskorlátozások. A sziget egyéb pontjain azonban e kor­látozásokat feloldották, s a Makarlosz-kormány e pillanatban kétségkívül kéziben tartja a helyzetet, Johnson elnök kölönmegblzottja, * Vance, Makarloiz ciprusi elnök­kel

Next

/
Oldalképek
Tartalom