A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-28 / 4. szám

ügynöke volt és ő is kihallgatta Ferrie-t 1963- ban. De Bruys 1961—63 között részt vett New Orleans-ban a Castro-ellenes tevékenységben és gyakran megjelent a jobboldalt Kubai For­radalmi Demokratikus Front gyűlésein. Szívesen Ismerném De Bruys és Oswald kapcsolatának valódi jellegét. Amíg Oswald New Orlans-ban volt, addig ott volt De Bruys is. Amikor Oswald Dallasba költözött, oda költözött De Bruys is. Lehetett ez csak véletlen, de érdekesnek tar­tom, hogy De Bruys nem hajlandó velünk szó­­baállni. Érdekes ez és kellemetlen, mivel sze­rintem jelentős mértékben megvilágíthatná Oswald viszonyát a Castro-ellenes csoportok­­.hoz. Le akarom tartóztatni G. Novel CIA ügynököt P.: Ön 1967. március 23-án elrendelte, hogy tartóztassák le Gordon Növelt mint tanút a Kennedy elnök meggyilkolására szőtt összees­küvés ügyében, és Ohio államtól kérte a kia­datását. Mit gondol, milyen szerepet játszott Novel az összeesküvésben? G.: Nem foglalkozhatom Novel tevékenységé­nek valamennyi részletével, mivel éppen most indítunk ellene bírósági eljárást. Novel szoro­san együttdolgozott David Ferrie-vel és a Cas tro-ellenes kubai emigránsokkal. 1961-ben Fer­rie-vel és a kubai emigránsok fontos vezető emberével megtámadta Louisiana állam Hou­ma nevű városának fegyverraktárát és a zsák­mányolt fegyvereket a CIA ügynökei továbbí­tották Kubába a földalatti ellenforradalmárok­nak. Dolgozott az „Evergreen“ reklámcégnek is, amely New Orleans-ban a CIA fedőszerve­­volt és rejtjeles jelentések útján — amelyeket a rádióban karácsonyfákról szóló hirdetések formájában közöltek — tudtára adta a kubai emigránsoknak a Disznó-öbölben végrehajtan­dó partraszállás tervezett időpontját. Stephen Plotkin, Novel védőügyvédje maga Is bevallja, hogy ügyfele CIA ügynök. A „New Orleans States-Item“ 1967. május 23-án idézte Plotkin nyilatkozatát, hogy ügyfele „közvetítő szerepet töltött be a CIA és a Castro-ellenes kubaiak között New Orleans-ban és Miamiban, 1961 áprilisában, a Disznó-öbölben végrehajtott part­raszállás előtt“. És ugyanaznap ezt írta az Associated Press hírügynöksége, amelyről sen­ki sem állíthatja, hogy nekem csinál reklá­mot: „Mikor Novel először szökött meg New Orleans-ból, egyenesen a Virginia állambeli McLean községbe ment, amelynek villanegye dében felkereste a Central Intelligence Agen­­cy-t (CIA-t). Ez egyáltalán nem meglepő, mivel Gordon Novel a hatvanas évek elején a CIA ügynöke volt.“ P.: ön azt állítja, hogy a CIA nemcsak el utasítja az Önnel való együttműködést, de egye­nesen akadályozza a vizsgálatokat. Ha ez igaz, honnan ismeri Novel kapcsolatát a ClA-val? G.: Louisiana népe azért fizeti nyomozószer­veimet, hogy nyomozzanak. De ebben a külön­leges esetben ránkmosolygott a szerencse. Mi kor Novel márciusban megszökött New Orleans ból, munkatársaim és a rendőrség átkutatták a lakását, csakhogy Novel nagyon jól eltüntette maga után a nyomokat. Ám úgy látszik, ebben az esetben mégsem voltunk elég alaposak. ugyanis az a két lány, aki néhány hét múlva beköltözött Novel volt lakásába, nagytakarí­tást rendezett, és a konyhai mosogatónál, egy linoleumsáv alatt egy levél ceruzával írt plsz­­kozatát találta. Az egyik lány átadta a levelet az udvarlójának, egy tulani egyetemi hallgató­nak, az továbbadta egy tanárjának, az pedig Hoke May-nek, a „New Orleans States-Item“ riporterének. May megbízta Gilbert Fortier független grafológust, hogy hasonlítsa össze a fogalmazványt Novel’ kézírásának mintáival, és Fortier valóban megállapította, hogy a szö­veget Novel írta. Megerősítette ezt Novel ügy­védje is. Azt mondta, hogy „a levélnek Novel­­re vonatkozó része igaz“. A levél izgalmas olvasmány. Címzettje bizo­nyos Mr. «Weiss, bizonyára Novel fölöttese a CIA- nál. Novel ezt írja neki: „Ha megengedi, közvet­lenül tájékoztatom a jelenlegi helyzetről, re­mélve, hogy híreimet továbbítja az illetékes úton. Kapcsolatunkban és tevékenységünkben annak idején részt vettek olyan Személyek, akik most összeesküvés vádja alá kerülnek Mr. Garrison kivizsgálása folyamán!“ Novel a továbbiakban figyelmeztet a veszedelemre, hogy nyomozásom során kiderülnek kapcsola­tai a miami „Double-Chek Corporatíon“-nel, amelyet a „Láthatatlan hatalom“ című könyv­ben mint a CIA fedőszervét lepleztek le és amely pilótákat és szabotőröket toborzott a sikertelen kubai invázióhoz, valamint más Castro-ellenes kalá'ndokhoz. „Mr. Garrison — írja levelében Novel — nincs tisztában a Double- Chek szerepével, de erősen gyanakszik.“ Hoz­záteszi még, hogy hazudott az FBI-nek: „A he­lyi FBI alaposan kihallgatott affelől, vajon vol­tak-e kapcsolataim a Double-Chek Corporation haldingi anyaszervezetével... Öt kérdésre ta­­gadóan feleltem. Az FBI nincs tisztában a Doub­­ie-Chek szerepével ebben az ügyben“. A levél arra mutat, hogy Novel kezd idegeskedni, ugyanis panaszkodik: „Egyelőre megúsztunk egy idézést és nem lepleződött le a Double- Chek Corporation tevékenysége ... Szeretnénk ebből az ügyből kikerülni csütörtökig, 1967 (—)3-ig. Jogi képviselőinknek megmondták, hogy további idézéseket várhatunk mint tanúk Akkor pedig nem segít majd sem az ötödik füg­gelékre, sem az immunitásra való hivatkozás, sem a jogi fogások.“ Ügy látszik, Novel valami biztosítékról gon doskodott a maga számára arra az esetre, ha a CIA megtagadná tőle a pártfogását: „Védő­ügyvédjeinknek és másoknak birtokukban van a teljes lepecsételt dokumentáció, amely en­nek az ügynek egész tájékoztató anyagát tar­talmazza. Ha véletlenül vagy más módon el­pusztulnánk, ezt a dokumentuációt utasítás szerint valamennyien egyszerre átadják külön böző helyeken“. Novel ebben a „kedves“ le­vélben sürgeti a CIA-t, hogy „foganatosítson hatékony akciót Garrisonék inkvizíciója ellen, mégpedig a katonai szerveken keresztül a DIA képviselőinek közvetítésével“. Ez Igen érde­kes: a „DIA“ — a Defense Intelligence Agency — nagy mértékben titkos szerv, amelyet a sikertelen kubai invázió után alapítottak a CIA szemmel tartása és fokozott állami ellen­őrzése céljából; a DIA-nak ez a tevékenysége közismerten sikertelen. P.: Novel ezután megszökött New Orleans-ból és Ohio államban húzódott meg. Miért nem si­került önnek elérni, hogy kiadják? G.: Az ok, amelynél fogva nem értük el, hogy Ohio állam kiadja Növelt, ugyanaz, amelynél fogva senkit nem adtak ki eddig ezzel az esettel összefüggésben: azért, mert Washing­tonban vannak olyan hatalmas erők, amelyek úgy tartják, hogy az amerikai nép elől el kell rejteni az igazságot a merényletről. Ezért az Unió bizonyos államainak kormányzóira óriási nyomást gyakorolnak, hogy kérésünknek ne tegyenek eleget és ne adják ki nekünk a vád­lottakat, akiket bíróság elé akarnánk állítani. Eddig minden kormányzó megmutatta, hogy gerinc helyett kocsonya van a hátában, meg­hátrál és úgy táncol, ahogyan «Washington fütyül. Nem akarok igazságtalan lenni és úgy veszem, hogy talán csak nem akarják támo­gatni a nyomozást, amelyet a hivatalos fóru­mok nyíltan és titokban elleneznek mint fele­lőtlent és alaptalant. Nem tudom például, mi a célja Rhodes-nak, Ohio állam kormányzójá­nak, ő ugyanis kijelentette, hogy kiadja nekem Növelt, akit elítélhetünk a Louisiana állambeli Houma város lőszerraktárának kirablásáért, amelynek a CIA volt az értelmi szerzője. De hozzátette: a kiadatási engedély kifejezetten megtiltja nekem, hogy Növelt a merénylettel kapcsolatban kihallgassam. Másszőval, ha va­lakit rablásért csukátok le, az rendben van, de nem szabad őt megkérdeznem vajon meg­ölte-e az elnököt, mert az felizgatná. Minden szempontból elismerem a vádlottak állampol­gári jogait, de ez már olyasmi, mintha a cso­dák országában járnánk. Ruby a CIA embere volt P.: Térjünk rá Jack Rubyra, akiről azt állítja, azért gyilkolta meg Oswaldot, hogy „elhallgat­tassa“. Alátámaszthatja valamivel a tényt, hogy Ruby és Oswald ismerték egymást? G.: Ezt a leghatározottabban tagadta mind Ruby, mind a Warren-jelentés, de teljesen nyil­vánvaló, hogy ismerték egymást. Nem is kellett túl szorgalmasan nyomoznunk: elég volt kissé a dolgok felszíne alá nyúlni és minden oldalról előtűntek a kapcsolataik. P.: Mivel tudja megindokolni a vádat, hogy Rubynak része volt a Castro-ellenes emigrán­sok tevékenységében Oswalddal és Ferrie-vel együtt? G.: Bizonyítékaink vannak arról, hogy Ruby nemcsak a Castro-ellenes tevékenységben vett részt, hanem összeköttetésben állt csaknem mindenkivel, akinek szerepe volt ebben az ügyben, így magával a CIA-val Is. Nem szabad elfelejtenie, hogy a CIA-nak számos furcsa, a céljai szempontjából fontosnak tartott kapcso­lata van. Elismerem, hogy nehéz Rubyt a kém­szervezet hírszerzőjeként elképzelni, de úgy látszik, ugyanolyan jó alkalmazottja volt a CIA-nak, mint besúgója a dallasi rendőröknek. A margón megjegyezném, hogy ebben az ösz­­szefüggésben hangsúlyozom az „alkalmazott“, nem pedig az ügynök kifejezést. A CIA a leg­különbözőbb feladatokra használ fel embereket, néha csak mint alkalmi erőket, egyszeri fizet­ségért, és ezek az emberek nincsenek úgy hozzákötve, mint a rendes alkalmazottak. Bizonyító erejű okmányaim vannak arról, hogy Ruby, Ferrie, Oswald és az ügy további figurái valamennyien kaptak pénzt a CIA-tól különböző feladatok elvégzéséért, Ruby fegy­vereket csempészett a kubai emigránsok ré­szére, Ferrie irányította a kiképzésüket és a repülőgépeket, amelyek titkos ellenforradalmi csoportokat szállítottak Kubába, Oswaldnak pedig marxista hírébe kellett kerülnie és meg­szereznie az USA baloldali csoportjainak bi­zalmát. De bizonyos okoknál fogva azt hiszem, egyikük sem volt alkalmazott ügynök olyan formában, hogy beletartozott volna a CIA szer­vezeti felépítésébe. Ruby fülig bele volt keve­redve az összeesküvésbe, bár ez, úgy látszik, nem függött össze közvetlenül a CIA részére kifejtett tevékenységével. És ugyanez érvényes a többi összeesküvőm Vizsgálatunk folyamán megfejtettük az Os­wald által használt rejtjeles írást, és Oswald feljegyzései között megtaláltuk Ruby magán­­telefonjának titkos számát 1963-ból. Más bizo­nyítékaink is vannak Ruby kapcsolatáról a* összeesküvőkkel, de azokat nem sorolhatom Itt fel, mert összefüggnek a meginduló bírósági eljárással. 11 Folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom