A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-28 / 4. szám

*e *• Tudod Dobos Atilla — Dobos Emőke szerzeménye Énekelte Mikes Éva Coplryght by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest 1 falszárítás Az oly hirtelen állammá lett Szingapúr városának van egy polgármestere, aki mi­niszterelnöknek hivathatja magát. Lee Kuan Yew két óv óta minisz­terelnökként tartja a kezében egy kis zöld sziget ügyelnek Irányítá­sát, egy kis zöld szigetét, amely­nek tulajdonképpen hamis a ne­ve. A monda szerint az első beván­dorlók oroszlánt láttak a szállás­­birtokukon, amit aztán szanszkrit nyelven Szlngapurának, Oroszlán­városnak neveztek el. A párás, trópusi Maláj-félszigetén és a dél­ről hozzá csatlakozó Szingapúr szigeten azonban sohasem élt oroszlán... Szingapúr kedvező fekvésének és elsőosztályü kikötőjének köszön­heti, hogy Détkelet-Azsla nagy ke­reskedelmi telephelye és átrakodó­­állomása lett. Mintegy száz hajó érkezik Ide naponta a világ min­den tájáról. Virágzik a kereskede­lem. A kétmilliós városnak minden egyes lakosa közvetlenül vagy köz­vetve a kereskedelemből él. Ebben az évben kibővítik a ki­kötőt. 45 millió régi maláj dollár költséggel. Június óta azonban sa­ját pénznemmel rendelkezik a kis városállam. Ez ismét óriási nehéz­ségeket Okoz a Malaysia Államszö­vetségnek — melynek 1965-ig Szin­gapúr Is része volt. Az Államszö­vetség ugyanis kivitelének és be­vitelének 40 százalékát még min­dig Szingapúron keresztül bonyo­lítja le. De Kuala Lumpur már be­jelentette: kiépíti kikötőjét, hogy jelentősen függetleníthesse magát Szingapúrtól. Mi lesz akkor Szin­gapúrból? Az utóbbi éveik eseményei meg­mutatták, milyen veszélyekkel jár, ha valaki egyedül a itranzltkeres­­kedelem, a kikötő és az idegenfor­galom gazdasági bázisaira épít. A régi kikötő egyik elhagyott me­dencéjében például tucatszám áll­nak az egykor oly népszerű komp­hajók. Ezek Ideális járművek vol­tak a szigetek közti személy- és áruszállításra. Valamikor Ingajára­tot bonyolítottak le Szingapúr és Szumatra között. Az Indonéziával fennállt konfliktust ugyan már si­került elsimítani, de ugyanilyen gyorsan nem lehet „talpra állíta­ni“ a parti flottát. A városatyák legnagyobb gond-Nap, víz, levegő­­hosszú élet Kutatások alapján igazolódott: Bulgária áll az első helyen Európában • Az országban 428 százéves személy él, ebből 268 nő • A hegyi lakók hosszabb életűek lennének? • A „nyugdíjas életmód" ismeretlen fogalom # Milyen tényezők hosszabbítják az emberéletet? A történelmi és társadalmi fejlődést az emberiség biológiai növekedése jellemzi. Ez figyelhető meg bizonyos korszak nemzedéke élethosszának a megnövekedésében is. A bronzkorszakban az átlagos életkor 20 év volt. A -korai feudalizmus .idején az emberi élethossz 24-30 év között mozgott, a reneszánsz idején 35 évre emelkedett, a 19. század végén -már elérte a 40 évet. A legutóbbi 150 év történelmi változásai, elsősorban a tudomány és technika gyors fejlődése nagy hatást gyakorolt az emberiség élethosszának a megnöve­kedésére. Manapság a Szovjetunióban, Európa szocialista államaiban, néhány kapitalista országban az átlagos életkor eléri a 71-73 évet. Miről tanúskodik a bulgáriai kutatás? A tudomány rámutatott, hogy a 70 év sem végső határa az életkornak. Sok ember megéri a 80-90 évet. Több olyan eset is ismeretes, amely 120- 160 évről tanúskodik. A szófiai öregedést és betegségeket vizsgáló intézet (gerontológia) két évig tartó alapos tanulmányozás alapján megállapította, hogy a lakosság számához viszonyítva Bulgária az első helyen áll Európában a 100 évesek 4 hét Mikes Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom