A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-28 / 17. szám
Ifjúsági szervezet születik Április 6 án Pozsonyban mintegy százötven kétszáz magyar fiatal — és a fiatalságunk ügye iránt érdeklődő nem fiatal — gyűlt össze, hogy megvitassa egy csehszlovákiai magyar ifjúsági szervezet megalakulásának a föltételeit, s hogy meghányja-vesse közéletünk egyéb időszerű problémáit. A gyűlés a Csehszlovákiára mostanában jellemző demokratizálódás jegyében folyt le, noha nem volt mentes az elmúlt két évtized beidegzödött direktív-adminisztratív módszereitől sem. Az értekezletet a formálisan még létező CSISZ Szlovákiai Köz-l ponti Bizottsága hívta össze, de népünk! fokozott aktivitását dicséri, hogy a meghívott tömegnek csaknem a kétszerese jelent meg, ami a CSISZ húszéves tör- I ténetében eddig aligha fordult elő. Ki-1 vált ifjúsági klubjaink tanúsítottak nagy I érdeklődést az értekezlet Iránt. Az új 1 Ifjúsági szervezettel kapcsolatos beszámolót Csíkinak Imre. a CSISZ SZKB elnökségének tagja, a közéletünk általánosabb problémáival foglalkozót pedig Duray Miklós, a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub volt elnöke tartotta. ■ Az első beszámoló utáni vitában az ifjúsági mozgalom két fejlődési iránya csapott össze: az évtizedeken át szorgalmazott direktív-adminisztratív irány, ( amely a mozgalom kiindulópontját egy legfölsőbb fórum, egy országos szervej zet létrehozásában látja, valamint a? utóbbi néhány évben spontánul kifejlődött klubélet iránya, amely szerint előbb a' legapróbb sejteknek, tehát az alaiiszftrvezeTektieEJ kluboktic'ik kell létrejöriniök és működniök, s csak a demokratikusan mffgaTákúlt, a tagság igényeit kielégítő alapsejtek közös akarata hozhat létre igazán időtálló, igazán demokratikus, igazán jól működő országos szervezetet* ■ A klubmozgalom szemszögéből világi- - tott rá a problémára Duka Zólyomi Ar-| pád, a prágai Ady Endre Diákkör volt\ elnöke, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy most tulajdonképpen a klubmozgalomnak- amelynek képviselői addig országos méretben már hétszer találkoztak, s amelynek egy évén át központi lapja is volt, a Hang — kell jogi alapot teremtenünk. — Tudatosítsátok összejövetelünk sülyát: felelősséggel tartozunk egész magyar fiatalságunknak, egész magyar népünknek — szólította föl a jelenlevőket a volt prágai klubelnök. Hegedűs Olga a tornaijai diákok véleményét tolmácsolta: bírálta a CSISZ ed-, digi tevékenységét és nemzetiségi politikáját, íT kifogásolta, hogy a népképvi-A Hét irodalmi melléklete 17 r seleti és közigazgatási szervekben és a tömegszervezetek apparátusaiban a magyarok nem találhatók meg a lakosság számának megfelelő arányban javaslataink föltétel nélküli követelések legyenek, mondta Hegedűs Olga. mert csak igényeink teljes kielégítése útján juthatunk el az őszinte, aktív hazafiságig. Farkas Veronika a losonci Korunk Ifjúsági Klub eredményeiről és problémáiról beszélt. Javasolta, hogy a közös igazgatás alatt álló iskolákat válasszák szét, javasolta egy szlovák nyelvű nyflt levél közzétételét valamely szlovák lapban, továbbá javasolta, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalok vegyék föl a kapcsolatot a magyarországi KISZ-szel s a velünk rokonszenvező szlovák politikai és kulturális tényezőkkel. Magyaries Vince, a prágai CSISZ-központ dolgozója fölhívta a figyelmet a cseh országrészekben élő magyar fiatalokra, akikkel ugyancsak törődnünk kell. Varga Sándor, a komáromi Petőfi Ifjúsági Klub tagja óva intett: ne hagyjuk magunkat kiprovokálni az ellenünk irányuló nacionalista megnyilvánulásoktól, ne vegyük át azokat a fegyvereket, amelyeket bizonyos személyek vagy körök ellenünk használnak^ Az új szervezet megalakításakor nemi a CSISZ, hanem a klubok tradíciójára kell! támaszkodnunk; egy-egy városban többi klub is alakulhat. A létrehozandó központi szerv ne dii'+gatjofi,—hanem—csak koordinálja a klubok munkáját — biztosítsa a szabad gondDTRodást, ami eddig húsz éven át annyira hiányzott ebben az országban. Az ú) országos szervezet nek olyan alapelvei legyenek, hogy be tudjon fogadni mindent, ami haladó. Az uniformizálódás a haladás megölöje — jelentette ki Varga Sándor. Legyenek külön „klubjai az értelmiségi, a munkás és a földműves fiatalságnak, alakítsunk klubokat _u. különböző irányú érdeklődés, az igények sokfélesége szerint. Művelődnünk kell, magasabb színvonalra kell emelkednünk minél előbb — ez azonban csak demokratikus társadalomban lehetséges, olyaiL-iársaditlomban, amely mentes minden diktatúrától. Ne kullogjunk mindig — sajtóban, gondolkodásban — az események után. Nekünk, fiataloknak maholnap az állami szervekben is helyet j kell foglalnunk. Minden fokon meg kell szüaliitnünií_JtégXii^a..-lmták_.és a._primjtívek urulmál állapította meg fölszólalásában Varga Sándor. A pozsonyi Anti Adolf bírálta a Csemadok múltbeli íejbólogatását, de az unos-untalan sebnyalogatás, vég nélküli vita helyett egységes állásfoglalásra intett, a sajtótól és a rádiótól pedig fokozottabb aktivitást követett- Futó Endre, a prágai Ady Endre Diákkör jelenlegi elnöke a megalakítandó , magyar ifjúsági szervezetet illetően néhány javaslattal állt élő: javasolta többek közt, hogy az Üj Ifjúság gyakrabban jelenjen meg, javasolta hogy minél több ösztöndíjast küldjenek tőlünk magyarországi egyetemekre és főiskolákra (főleg humán szakokra), javasolta az új ifjúsági szervezet közjiontja mellett egy propagációs részleg létrehozását, valamint azt, hogy az új szervezet viselje gondják a cseh területeken élő magyar fiataloknak. A pozsonyi Bilisics László követelte, hogy a nyitrai Pedagógiai Fakultást bővítsék ki szakkáderekkel (ami lehetővé tenné egy önálló magyar bölcsészeti és természettudományi egyetem létrehozását),! továbbá követelte, hogy a MATESZ-nekj minél előbb adjanak megfelelő épületet. Oj népszámlálást követelt s azt, hogy a Csehszlovákiai magyarság kérdését a szlovákok nemzeti kérdésével egyszerre oldják meg. Javasolta egy magyar ifjúsági napilap megindítását, s javasolta, hogy alkossunk internacionalista szövetséget a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek ifjúsági szervezeteivel. Izsóf István pozsonyi joghallgató kijelentette: — Amely társadalom nem teszi . lehetővé a szabad társulást, az a társa- fi dalom, nem nevezhető szabadnak: az y ilyen társadalomban eluralkodott „rend“' csak provizórium. Helyezzük előtérbe az igazságot, a demokratizmust és a humanizmust. A több oldalról hangoztatott higgadtság elv konkrét javaslatok nélkül óhatatlanul kompromisszumokhoz vezet. A csehszlovákiai magyar fiatalság jogainak kivívása elsősorban a csehszlovákiai magyar fiatalság föladata, ám ez nem jelentheti azt, hogy az ország határain túl élő magyar fiatalsághoz semmi közünk. Munik László a nagykaposi Erdélyi János Klub problémáiról beszélt, s megemlítette, hogy szülőfalujában, Csicser ben is alakult nemrég ifjúsági klub. — A CSISZ-ben csalódtunk, az új magyar I ifjúsági szervezet reménnyel tölt el — I mondta, majd lígyelmézfétte a jelenle- I vöket, hogy az új szervezet élére valóban jó, a fiatalság bizalmát élvező vezetőséget kell állítani, mivel „a búzakereszt Is beázik, ha nincs a tetején megfelelő kéve“. A kassai Deniecs László az új szervezet értelmét mindenekelőtt abban látja, hogy fiatalságunk különböző rétegeinek érdekeit fogja képviselni. A klub-demokrácia _uive helyes, de meglévő klubmozgalmunkat sokkal szélesebb alapokra kell fektetnünk. Nemcsak falvaink és üzemeink fiatalságának van szüksége önálló klubokra, hanem diákklubjainkat is föl kell osztanunk aszerint, hogy középiskolások vagy főiskolások látogatják-e őket. (A főiskolás klubok tudományos tevékenységet is folytathatnának.) Göncöl Gyula a lévai magyar középiskolások nevében követelte, hogy az dj szervezet irányítását csak tiszta múltúak vegyék a kezükbe, majd hangsúlyozta a nemzeti öntudatra nevelés (történelemórák!) fontosságát. Egy fiatal pozsonyi jogász, György István dr. közigazgatási és képviseleti szerveink problémáival s a létesülendő ifjúsági szervezet jogi helyzetével foglalkozott, s indítványozta, eszközöljünk ki valamiféle párthatározatot, amely elejei venné az önálló magyar alapszervezetek megalakulása körüli akadéJföSEoiiásnak, félreértéseknek. Dudás Zoltán a rimaszombati Tompa Mihály Klub nevében szólalt föl, majd Beke Sándor komáromi rendező., a mit előbbi néjiszámlálás .mellett foglalt állást] és javasolta, hogy minél előbb alakítsuk meg, mindenütt az új szellemű klubokat* mert csak így várhatjuk egy alulról irányított országos közgyűlés összehívását]! s azt, hogy az új szervezet vezetőségébe» olyanok kerülnek, akiket . a fiatalság/ valóban ismer. Truchly Gabriella, a lévai óvónőképző diákja föltette a kérdést, vajon tartős lesz-e nálunk a demokratizációs folyamat. Ránk igen jellemző a várás, a mástól való várás, mondta, majd kijelentette: a szocialista demokráciát műveltség nélkül nem lehet megvalósítani. Gáspár Tibor komáromi tanár a bizalom kérdésével foglalkozott fölszólalásában. Megállajjította, hogy iskolaháló
