A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-07 / 1. szám
Nekem férfi kell... Payer András — S. Nagy István szarzamánye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest A szovjet film öt évtizede Nem véletlen, hogy Lenin — felismerve a film népnevelő és Ízlésformáló hatását — már a szovjethatalom megerősödésének kezdeti szakaszában utasítást adott a filmipar és filmforgalmazás államosítására. A rendelkezés kezdetben súlyos válságot idézett elő; a filmgyártás tőkésed a gépi felszerelés és a nyersanyag javát Ogyesszába és a Krímbe szállították, s ott forgatott filmjeikkel a fehér ellenforradalmat szolgálták. Rendezők és színészek Is hátat fordítottak az országnak, a szovjet filmművészetet tehát úgyszólván a semmiből kellett a régi filmesek helyébe lépő fiataloknak megteremteniük. Ma elmondhatjuk, hogy a szovjet film a példaadó rangos alkotások .kimeríthetetlen sorával önálló fejezetet jelent a világ filmművészetének történetében, és vezető szerepét, első helyét nem egy esztendőben, sőt évtizedben a legelfogultabb kritika sem vitathatja el tőle. Más országok, más népek filmalkotói Is megtanultak a film sajátos, önálló nyelvén megszólalni és olyan müveket alkotni, amelyek megállják az Idő próbáját — elsősorban a franciákra, s a későbbi olasz neoreallsta, avantgárd rendezőnkre gondolunk —, az elsőbbség, a vezető szerep mégis a szovjet filmet illeti. Ha okait kutatjuk, talán elegendő, ha Gró Lajosnak, egy fiatalon elhunyt filmesztétának Budapesten 1931-ben megjelent Az orosz filmművészet című tanulmánykötetéből kiragadunk néhány találó, vitathatatlanul ma Is érvénnyel blrö -megállapítást: „Egynéhány kivételes alkotáson és burleszken kívül az emberiség látását felgazdagító filmművészet a szovjet filmben kap először tartalmat, mint a tömeghez, a tömeg érdekében szóló művészet.. „Oroszország társadalmi átalakulása új témakört kapcsolt a művészetbe, a filmbe Is: az új szocialista embert, a munkást, és az új ember egyénen túlmenő sorsát. A szovjet film egy új, kollektivitásra törekvő társadalom mondanivalóját fejezte ki a történelmi materializmus szemszögéből és módszereivel, a film kollektív eszközeivel." Meglepő, hogy a Horthy-vllág akkori cenzúrája nem kobozta el Grő könyvét, amelyben ezek a magasztaló sorok olvashatók: „A szovjet filmek mindenütt, ahol megjelentek, döntő sikert értek el, mert az oroszok ezzel a céltudatos munkával és az orosz művészi tradíciók átmentésével példátlan művészt magaslatra emelték a filmet, amit világnézeti különbségek ellenére ts kénytelen volt mindenki elismerni. Az eddig uralkodó ftlmtípussal szemben egészen újat hoztak a sematizált, glcscsektől megcsömörlött Európa és Amerika részére. Ez csak azért volt lehetséges, mert a szovjet film felszabadította magát a művészet útját álló gazdasági érdekek nyomása alól.“ 1926-ban vetítették először a mosztkvai Nagyszínházban a művészi pályáját dlszletfestéssel kezdő Szergej Eisenstein Patyomkln páncélos című monumentális alkotását. KI sejtette még akkor, hogy a Patyomkln az egész világot meghódítja, és a világ legjobb filmjeit eldöntő szavazáson az első helyet foglalja el? Az 1905-ös ogyesszal matrózlázadás eseményeit itta le Eisenstein döbbenetes Jellemfestő erővel és torokszorító Igazsággal, mesteri képekbe foglalva egy egész forrongó korszaknak nyílt lízadásba torkolló hangulatát. Idősebb olvasóink bizonyára emlékeznek rá, milyen mozgósító hatással Járt nálunk és külföldön sokfelé a film akkori bemutatása. Magyarországon csak a felszabadulás után láthatták a nézőik Eisenstein örökbecsű filmjét. Míg a Patyomikinban a történelem formálója a tömeg, történelmi filmjeiben Eisenstein jellegzetesebben kiemeli az egyént. A Jégmezők lovagjában rendezői bravúrja, iskolát alapító -mozgatási technikája a legharmonikusaibb összhangban áll Nyikolaj Cserkaszov hallatlanul árnyalt Játékával és Szergej Prokofjev kísérőzenéjével. Olyan film ez, amely három évtizeddel megalkotása után ma Is lebilincseli és elbűvöli a nézőt. Vszevolod Pudovktn, a szovjet filmművészet másik nagy hallatatlanja még Eisensteinnél Is erősebben emeli ki az embert, akit forradalmi eszmények sodornak a tömeg élére. Gorkij Anya című regényét ő vitte először hatásosan filmre, de igazi nagy sikereit a KEDVES OLVASÓINK, ezzel lezárul a Hét rejtvényversenye. A megfejté seket kérjük a csatolt szelvényekre beírni és ezeket összesítve két héter belül, 1988. január 21-ig szerkesztősé günk elmére beküldeni. Egyúttal ked vés olvasóink elnézését kérjük, hog> kétszer közöltük a 11-es és a 13-as sorszámú szelvényt, az egyiket a 12 es, a másikat a 14-es helyett. Kérjük hogy a szelvények kitöltésekor szí veskedjenek a sorszámot kijavítani Ax iskolai kollektívákra a Hét 39 száméban közölt Irányelvek vonat koznak. Az iskola vagy az osztály as igazgató, Illetve az osztályfőnök ki sérőlevelévsl együtt, közösen küldi el szerkesztőségünk elmére a részt vevők számának megfelelő mennyiségü szelvényeket, amelyek közül elég számonként egyet-egyet helyesen kitölteni. A megfejtésekhez kérjük a Hét 1987. szeptember 15-től 1968. január 31-lg történt megrendelését Igazoló szelvényeket Is beküldeni. SZERKESZTŐSED Énekelte Pálos Zsuzsa
