A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-24 / 12. szám

lent ez iparunknak. 'Külkereskedelmünket központi exportvállalatok irányít­ják, s az ilyen központi irányítás általában igen nehézkes. Nem beszélve arról, hogy bizonyos körökbe a legszemfülesebb ügynök sem tud bejutni, vagy ha bejut is, .nem tud közeli kapcsolatot teremteni az ott megismert vállalkozókkal. Én mint jaohtos sakkal könnyebben a közelébe férkőzöm egy nyugati jachttulajdonos iparmágnásnak vagy pénzembernek, mint a jaah­­ting Uránt nem érdeklődő kereskedelmi ügynökök. S maga a propagáció nem minden. Ha külföldi, tengerentúli piacot kere­sünk, ismernünk kell az illető piac igényeit. Gyártmányainknak olyanoknak kell lenniök, hogy a távoli, exotikus környezetben is megállják a helyüket. Bizonyos kanzervfajtóink például nem bírják ki a déli tengerekre tűző nap melegét — a hőségtől egyszerűen föl robbannak. — Tengeri útjaink kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy különböző áru­fajtáinkat a számiunkra szokatlan körülmények közt is kipróbáljuk. Most májusban a komáromi hajógyár elsüllyeszthetetlen mentőcsónakjait akarjuk kipróbálni a török partok közelében - mondja Morávek mérnök. A brünni jcöhtklub egy másik tagja, a bajókor.mányos-termetű Frantisek Paték bevezet a klubhelyiség elrekesztett hátsó részébe, ahol egy össze­göngyölt gumicsónak hever. A csónakot a breclavi „Gumotex" üzem gyár­totta Morávek mérnök terve szerint. — Noha jachtosok vagyunk, általában minden érdekel, ami a vízzel, a tengerrel összefügg - magyarázza Frantisek Raték. — A víz szenvedélyünk­ké vált. Alaposan ki keli ismernünk a tenger viszonyait, ha nem akarjuk kockára -tenni a magunk és alkalmi útiíársaiink életét. A jugoszláv partvidé­ken tervezett személyfuvarozás közben megtörténhet, hogy húsz utas élete függ majd két-három jachtos ügyességétől. TENGERI NAGYHATALOM - EURÓPA SZÍVÉBEN A készüilő hajó rövid utakra tizenkét, hosszú utóikra hat főből álló legény­séget visz majd magával. Hogy ezek a hosszú utak mekkorák lesznek, arról a jacht hatósugara alapján alkothatunk magunknak képet: a -hajó hatósu­gara előreláthatólag a 8000 tengeri mérföldet is eléri, tervezett gyorsa­sága pedig hat csomó. (Egy csomó -annyi, mint egy tengeri mértföld — azaz 1852 méter - óránként.) A mexikói olimpiából már nem lesz semmi, addig nem készül el a jacht. — Ha elkészülne is, sem vágnánk neki az Atlanti-óceánnak december előtt — mondja a mérnök. — Az Atlanti-óceánon vitorlással átkelni csak december és február között ajánlatos. Úgy látom, ezeknek az embereknek a tenger a kisujjukban van. Mégis m-eglep, omikor hallom, hogy a csehszlovák jachtosokat a tenger meiléki országokban is nagyra becsülik. — Nem egy tengerparti országnak meglehetősen alacsony színvonalú a jachtingja. Jugoszláviában például alig létezik sportjachting. A magyarok a belvizeken jók, de tengerre nemigen jármaik. A magyarokhoz egyébként elég szoros szálak fűznek bennünket: hatvankettőben, első tengeri utunk alkalmával önállóban szoros barátságot kötöttünk a „Hazám" nevű magyar tengerjáró hajó kapitányával. Amikor „Pasát" nevű jachtunk egy többnapos viharból kikötőbe futott, Edelényi kapitány, aki Érsekújvár mellől származik, vendégül látott minket, s mintegy patronátust vállalt fölöttünk. Firtatom, mi a titka a bnnói jachtosok tengeri sikereinek. — Mi csak alapos fölkészülés után bocsátkozunk tengerre - mondják a brünniek. — Először könyvekből tanulmányozzuk át a jacht irányí­tásának fortélyait, majd tavainkon rengeteget gyakorlunk. Kis vízfelületen a mozgási lehetőségek jóval korlátozottabbak, mint nyílt tengeren, ezért mi sokkal több fordulatot teszünk, sokkal többet gyakoroljuk az indulást és a kikötést, mint a nyílttengeri jachtosok. így aztán a tengeren is job­ban tudunk manőverezni. Amikor a „Pasát" Barcelonába hajózott, Frantisek Spillaron, a hajó tu­lajdonosán kívül egy jugoszláv halász is volt a fedélzetén. — Én ajánlottam Spillarnak, hogy vigye magával ezt a tapasztalt ha­lászt — mondja Morávek; — ismertem az embert, tudtam róla, hogy a ten­geren nőtt föl. A viharban, amely a „Pasát"-ot elkapta, mégis Spillar bizo­nyult kitartóbbnak: a halász rosszul lett, rezignált, Őpillar pedig győztesen bevitorlázott a barcelonai kikötőbe. Igazi férfiak sportja. Egy-egy jacht kapitánya bizony nemegyszer még a nagy tengeri hajók kapitányain is túltesz. Kis vitorlással nem akármelyik tengerésztiszt-merne átkelni az óceánon. A szextánssal, a hajósok régi mérő­eszközével, amelynek kezelése a j-achtosok „szakmájához" tartozik, a bo­nyolult berendezésű gőzösök tengerészei közül csak kevesen tudnak bánni. A Komáromban készült hajótest - ha minden jól megy - egy-két év múlva elindul, hoqy megkerülje a Földet. Reméljük, még hallunk róla s a legény­ségéről is MIKÓTS I. RÓBERT £pM a jacht teste a komáromi ha­jógyárban Tengerre bocsátják a „Pasát“-ot. □EH7 Marávek mérnök és ,,Vega“ nevű jachtja

Next

/
Oldalképek
Tartalom