A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-24 / 12. szám
KOMÁROMI ELŐJÁTÉK Újév utón rövid újsághír ragadta meg a figyelmemet: a komáromi hajógyárban elkészült annak a jachtnak a teste, amelyen néhány brnoi sportoló át akar hajózni a mexikói olimpiára. Brno—Komárom-Mexikó ... Vitorlással az Atlanti-óceánon keresztüli Jachttal, amely gyerekkorom városában készült! Mihelyt tehettem, leutaztam Komáromba, hogy bepillantsak o kulisszák mögé. De Komáromban mintha hideg vízzel öntöttek volna nyakon: a jachtról jóformán senki sem tudott pontosat, az óceánok romantikája helyett a Duna holt ágának prózai valósága fogadott. Kiss Béla barátommal, akit decemberben avattak mérnökké, a városi autóbusz-megállójánál találkoztam. Röviden előadta, amit az üzemi lap közölt a csodabogár hajóról: hogy lengyel tervek alapján gyártják, hogy a brünniek nemcsak Mexikóba készülnek rajta, hanem egy sokkalta hosszabb, Föld körüli útra is, hogy a hosszú út kiadásaihoz szükséges pénzösszeget személy- és teherfuvarozással akarják megkeresni valahol az Adriai-tenger partvidékén. Bátyáim és öcsém, akik ugyancsak a hajógyárban dolgoznak, szintén nem tudtak valami sokat a jachtról. — Kvasz Matyi mondhatna róla a legtöbbet — jegyezte meg a bátyám; — ő ott a mester, ahol a hajótestet készítették. A mérnökök .tájékozatlanságából ikörvnyen kitaláltam, hogy a csip-csup tengeri jármű nem központi problémája a hatalmas folyami kolosszusok építésére berendezett hajógyárnak. — Ha mind ilyen megrendeléseink lennének, évente akár száz hajót is vízre bocsáibhotnánk — mondta bátyám. De azért csak elkalauzolt a 402-es számú üzemrészlegbe, s ott, Flórián Sí műnek és Pintér István irodájában aztán mégis sikerült megtudnom egyet-mást. A jacht hossza 15,6, szélessége 3,5, merülése 2,2-2,5 méter. (A többi műszaki adatot Brnoban tudtam meg: a kész hajó maximális magassága 3,65 méter lesz, súlya 13,5 tonna, vitorlafelülete 160 négyzetméter.) Komáromban eddig ez az egyetlen jármű, amelyet nyílt tengeren való közlekedésre gyártottak. A jachton sárgarézből öntött tábla hirdeti majd a hajógyár nevét. A. rajzpadlón Fonod Sándor vezetésével májusban láttak neki a jacht „széitrajzolásónak"; a hajótest építését Nagy Endre harminc tagú, fiatalokból álló brigádja végezte, a már említett Kvasz Mátyás és a másik mester, Stefan Kiimák irányítása mellett. A fölhasznált anyag értéke és a kifizetett bérek összesen vagy 70 000 koronát tesznek ki, s noha termékeiért a gyár egyébként többszörös hasznot számít, a bnnoi sportolóknak hajlandó a jachtot cinlkötóségi áron leszállítani. VITORLÁS VILÁG A brnoi Continental szállóhoz nem messze az egyik kirakatban tengeri kövületek és egy ölnyi hosszú pergamenlevél-utánzat ódon típusú betűi vonják magukra az arra sétálók figyelmét. A levél szövege nagyjából ez: „Tudomására adatik mindenkinek, akit érdekel, hogy városunkban megalakult a tengeri hajózás klubja. Klubunk hajója, amely majd a földkerekség óceánjait lesz hivatva szántani, most készül a híres-nevezetes komáromi hajógyárban." A Tengeri Jacht Klub a Jón Sverma üzem Spartak sportegyletének a keretébe tartozik ügyön, de amint később megtudom, a klubhelyiséget a jachtosok a maguk zsebéből fizetik. Pedig a csoportosulás páratlan a maga nemében, Csehszlovákia egyetlen ilyen klubja. Mert jachtosok voltak mifelénk a múltban is, de csak édesvíziek. A csehszlovák tengeri jochtsport 1962-ben indult fejlődésnek, a brünniek akkor próbálták ki először az Adriát. Azóta minden évben lejárnak a tengerre, pedig a hivatalokban eleinte ugyancsak meregették rájuk a szemüket, amikor útjuk végcéljául ezt a szót írták útlevelükre: tenger. Mert olyan turistákkal már volt dolguk a hivataloknak, akik Jugoszlávián keresztül Olaszországba, Görögországba vagy Afrikába készültek, de olyanokkal, akik sem az egyik országban, sem a másikbon, hanem a nyílt tengeren akarják tölteni a nyarat, még nem. Mindezt Gustav Morávek építészmérnök mondja el a klub irodájában. A rokonszenves, negyven év körüli férfi Nyitra mellett született; Szlovákiából csak a háború elején költözött el a szüleivel. — Szlovákiában nagy az érdeklődés a jachtsport iránt, de alig akad megfelelő szakember - fűzi tovább a szót. - Pedig a feltételek ott nagyon kedvezőek: a sok duzzasztógát új vízfelületekkel gazdagította Szlovákiát, s a szenei tavakon vagy a komáromi holt ágak vizén ugyancsak kiélhetik magukat a jachtsport rajongói. Persze a tengeri jaahtimg az más. A jaohting a bátrak és a leleményesek sportja. A jachtos, hacsak nem muszáj, nem bízza magát a korszerű teohnika vívmányaira — ezért a motorral ellátott sportjachtok is lényegében vitorlásak, motorjukat csak szükség esetén használják. A Komáromban készülő jachtnak is lesz motorja — egy némileg átalakított, negyven lóerős traktormatort szerelnek belé -, de a nyílt tengeren elsősorban két árbocának vitorláira támaszkodik majd.- lEredetiileg úgy volt, hogy a hajó felső részét is Komáromban készítik el. Csakhogy... A komáromiak műanyag-felsőrészre gondoltak. S ebbe mi nem mehetünk bele. A jacht nem közönséges iparcikk. Egy valamire való jachtból évszázadok leheletét érezni. A jachtépítésnek messzi korokba viszszanyúlá hagyományai vannak. Én jachtunk fedélzetének berendezését csakis fábői tuaom elképzelni. Mahagóniból például — magyarázza Morávek. A brünnliék az angol jachttípusokhoz igazodnak. A mérnök .maga építette jachtja, a „Vega" cap-corse-típusú volt. Egész Csehszlovákiában pillanatnyilag mintegy tizennégy tengeri jacht áll készen, s körülbelül tízet most építenék. Ebből a huszonnégy—huszonöt hajóból vagy húsz a/brünniek tulajdona. Eddig csak idegen típusokat építettek, csehszlovák jachttípus egyelőre még nincs. A komáromi jacht tervét a Lengyel Jacht Szövetség adta kölcsön, de az engedély osaik egy hajó építésére szál. ROMANTIKA ÉS ÜZLET A mifelénk található jachtok a legkisebb tengeri hajók közé tartoznak. Hogy a tengeri és a folyami járművek közt mekkora a különbség, azt a szokványos komáromi hajókra és az épp elkészült jachttestre vetett pillantás nyomban elárulja: a folyami hajók feneke széles, csaknem lapos, a vízen úgy úsznak, mint a deszka — a tengeri hajó aljából hatalmas, tarajszerű nyúlvány mered a vízbe, s ennek a hajó egész hosszán végighúzódó tarajnak a belsejét ólom tölti ki. A jacht így az ólomhasú „Keljföl Jancsi" figurára emlékeztet, amely, akárhogy is döntjük, mindig talpra ugrik. Morávek mérnök úgy véli, nagyon üdvös lenne, ha Komáromban bevezetnék a jachtok sorozatgyártását. Lelkendezve beszél a jachtsport általános föllendüléséről: — Ami ezen a területen ma világszerte folyik, az valóságos forradalom. A jacht ma nyugaton körülbelül olyan keresett portéka, mint nálunk az autó. A kis tengeri járműveknek hallatlanul magas az ára. Amikor magam készítette kis jachtommal kinn jártam, autót kínáltak érte.' Ha ezt a konjunktúrát a komáromiak kihasználnák, könnyen meghódítanák a nyugati piacot. A komáromiaknak egyébként nagy hálával tartozunk: Rajnoh igazgató, Jedlicka mérnök a tervezőosztályról, Kvasz Mátyás, a hajótest építését irányító mester — aki kezdettől fogva buzgón pártfogolta ügyünket —, de o többiek is mind nagy segítségünkre voltok. Tengerjáróink azonban nemcsak hajógyártásunkat kívánják propagálni. Jugoszláviában egyszer megvendégelték egy belga ismerősüket, s az elcsodálkozott, milyen ízletesek a rnojmoi „Fruta"-konzervek. — Miért nem árulják eket nyugatom is? — kérdezte.- Amikor Spillar borátunk „Pasát" nevű jachtján Barcelonába hajózott, az ottani jachtosok nagy ovációval fogadták. (A kis vitorlás a nyílt tengeren ugyanis veszedelmes viharba jutott.) Egy csapásra vagy két tucat igen befolyásos jachttulajdonossal került személyes kapcsolatba, akiknek a névjegye a legelőkelőbb klubokba nyitotta meg előtte az utat. Ha egy ilyen társaságban az ember elővesz, mondjuk, egy Brmában gyártott vadászpuskát, odakölcsönzi újdonsült ismerőseinek, s azok meggyőződnek fegyvergyártásunk magas színvonaláról, nem nehéz kitalálni, milyen óriási reklámot je□EXT A Morávek mérnBk terve saerint készQlt „Neptun II“ típusú lólfújható gumicsónak prototípusa FrydrySek, Morávek Ss Mnrávková felvételei
