A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-18 / 7. szám

Ha idő jut a magánéletre. Barnard profaaaaor isereti a rlziaportokat, szívesen ciónakizlk fiával éz vizltl­­bajnoknő lányival, akinek agyben a trénere la. szív, amely után tovább dobog j.A cím akár egy Jó békebeli ponyvaregényé Is lehetne, de az olvasót aligha vezeti léire. A rá­dió mindennapos ihtrel, az újsá­gok, televízió jelentései a fokvá­rost, kaliforniai és yuorkl szenzá­ciós szívátültetésről annyira tuda­tunkban élnek, hogy azonnal Bar­nard professzor úttörő operáció­jára gondolunk és arra a szívre, amely dr. Blaiberg mellkasában egy hónapja dobog szabályosan, úgy mint azelőtt régi tulatdonosá­­nak, egy íélvémek testében, aki azóta már valamelyik dél-afrikai néger temetőben nyugszik. Barnard professzor nevét fel­kapta a világhír, és a fiatal, alig negyvennégy éves orvosnak, akit amerikai tanulmányútja során az ottan' kollégák meglehetősen le­kezeltek, mint amolyan „afrikai őserdőből szalasztott orvost, a közvélemény „az év embere“ el­met adományozta. Néhány hónappal ezelőtt a lai­kus világ részére -csupán egy, ha­bár tehetséges, de Ismeretlen se­bészt Jelentett, akit azonban kör­nyezete a GrooteSohuur kórház­ban nagyon elismert és keresett szlvspeciallstának tartott. Számuk­ra nem Is Jelentett túlságos meg­lepetést az orvostudomány törté­netében először előforduló sike­res műtét, hiszen Christian Bar­nard teamje hosszú időn át ké­szült a szívátültetés elméletileg kidolgozott lehetőségének reali­zálására. A gyakorlati megvalósításhoz akkor érkezett el a legalkalma­sabb pillanat, mikor az 55 éves Louis Wash'kansky, ez a litván származású zsidó kereskedő kilá­tástalan állapotban a klinikára ke­rült. Életét egyedül beteg szivé­nek eltávolítása és egy másik szív beültetése menthette volna meg. Barnard professzor feltárta előtte a helyzetet, s ő készségesen be­leegyezett a műtétbe, aminek kivi­telére akkor kerülhetne sor. ha Időközben megfelelő átültethető szívre találnának. A 25 éves Denise Darvall, mi­kor egy reggel a péküzletbe sie­tett, hogy kuglófot vásároljon, nem sejtette még, hogy ő lesz az, aki­nek szive rövid időn belül egy Idegen férfi mellkasában fog to­vább dobogni. Az üzletből kilépve autószerencsétlenség áldozata lett. A különben teljesen egészséges szervezetű, súlyosan sebesült lányt beszállították a Groote Sc-huur kórházba, ahol a mentési kísér­letek csődjének következtében szi­ve utolsót dobbant. Barnard pro­fesszor elérkezettnek látta az Időt az első szívátültetés véghezvite­lére. Miután a halott lány, édes­apjának beleegyezését elnyerték Denise szivének az operációhoz való felhasználására, két egymás melletti .műtőteremben megkezdő­dött a transzplantáció. A kimetszett szivet egy műtősnél használatos fémtálon Barnard professzor vitte át egyik helyiségből a másikba, ahol már »JVashkansky felnyitott mellkassal, szív nélkül, a tüdö­­szlvgépezet által fenntartott vér­keringéssel feküdt, és Denlse szi­vét belehelyezte annak mellüregé­be. Ez eszív 18 napig éltette Wash­­kanskyt s ha más szervek, törté­netesen a tüdő nem mondja fel a szolgálatot, Denlse Darvall szive tovább él. A szívátültetésnél ugyanis ki kellett küszöbölni a szövetidegen­­séget, azaz a szervezet védekezé­sét az idegen testtel , szemben, amelyet az minden esetben kidob magából. A límphociták — ame­lyek a szervezetben a rendőr sze­repét töltik be — védekezésének kikapcsolása pedig magában hord­ja a leg'különbfáléibo fertőzések veszélyét, hiszen a szervezet ezek­kel símben is védtelen A kö­vetkező operációnál, dr. Blaiberg esetében fokozott óvintézkedése­ket foganatosítottak, hosszú időn át biztosítva környezetének teljes sterllségét és ebben az esetben az orvostudomány győzelmét meg­koronázta az eredmény. Egyéb­ként minden veszély lehetőségén még nem jutott túl, hiszen a szö­vetidegen test eltávolítása, vagyis a beültetett szervnek mint Idegen testnek a szervezet által való ki­zárása még egy fél éven belül Is bekövetkezhet. Blatberggel kap­csolatban azonban felvetődik ben­nem még egy probléma, ha nem Is orvosi vonatkozású. Szatirikus karcolét írására ihlet az a kér­dés, hogy vajon a színes ember szivével tovább élő Blaiberget va­jon ezután Is tiszta fehérfajú úri embernek minősítik-e majd Dél- Afrikéban? A szervpétié sebészetnek azon­ban más, valóiban ikomoly bioló­giai, etikai és anyagi problémái is vannak. Egyesek máris hangot ad­tak annak az aggodalmuknak, hogy szervátültetéses operációk esetleges visszaélésekre adhatnak alkalmat. Woodruft, az edinburghi egyetem sebészprofesszora szerint ettől nem kell tartani, hiszen min­denütt más orvoscsoport felelős az operálandó, azaz szervátültetés­re szoruló betegért és más orvos­csoport felelős a szervadományo­zó életéért. Etikai szempontból aligha Ítélhető el élő állatokból nyert szervek átültetése, ha ezek­nek tovább-funkclonálását sikerül a jövőben megvalósítani. Emberek által gyártott műszer­vek Is számításba Jöhetnek majd esetleg, de ezek előreláthatóan hosszú időn át fognak majd a tö­kéletes megbízhatóságig fejlődni és anyagilag csak kevesek számá­ra lesznek hozzáférhetők. Ha mű­szervek gyártására sor kerül, min­den bizonnyal könyebb rész a szív megkonstruálása mint pl. a veséé, s főleg a májé, amelyeknek működése sokkal komplikáltabb. Számos Jel utal arra, hogy az embereket már a kökorszakoan is Izgatta az emberi és állati szer­vezet anatómiája. Régi barlang raj­zok tanúskodnak arról, hogy az élő szervezet titkait már akkor is kutatták. Az egyik sziklafalra vé­sett mammutflgurába pl. anatómiai pontossággal rajzolták oele a szl-A raji 1300 kOrBl kéiiOlt. Az emberi tett boncolásának egyik legrágtbb ábrá­zolása. A boncoló egy szerzetes ás egy orvos jelenlátáben az orvot utasítása aserlnt végzi a boncolást. Kesében a máj, * rajz felzó ót alsó részében pedig a tObbi tservek, a vese, a gyomor, a szív stb. látható. A 25 éves Danisa Darvall. Tizennyolc napon ót mtikOdOtt alva IWaahkaniky mellkasában. vet. Az ókori orvosok is mérlegel­ték már a szervátültetés lehető­ségét, az orvostudománynak azon­ban el kellett érnie mai fejlettségi fokát, hogy ez keresztül vihető legyen. Hardy professzor egy csim­pánz szivének átültetésével kísé­relte meg a szinte lehetetlent. Az átültetett szivet csupán egy óráig sikerült működésben tartani, mert a majomszív képtelen volt a Jó­val nagyobb emberi test vérellátá­sára. Rendkívül érdekes szervátülte­tésre került sor több mint kél hó­napja az Egyesült Államokbeli Denverben, ahol négy kisleányon hajtottak végre májátültetést. Ket­tő közülük időközben meghalt, ket­tőben azonban a halott gyermekek­ből átültetett má] továbbra is kivá­lóan végzi munkáját. A négy kis­leány közül kettő fehér, kettő pe­dig szlnesbőrű volt. A két színes gyermek maradt életben, és ez olyan feltevésre Indít, hogy a szi­­nesbőrü faj szivósabb, jobban bír­ja az Ilyen műtéteket, de persze az Is lehet, hogy mindez csupán véletlen, hiszen csak soa-sok sta­tisztikai adat alapján lehetne er­re vonatkozólag megbízható kö­vetkeztetést levonni, ami az ese tek ritkasága miatt egyelőre le hetetlen. Számtalan megoldásra váró probléma merül még fél, amíg a szervétültetés többé-kevésbé ve­szélytelen, mindennapos operáció­vá válik, de az emberiség vágya a minél hosszabb élet és az egész­ség után, a szenvedélyesen kutató és kísérletező tudósok, orvosok egyszer bizonyára megtalálják az egészség és az élet meghosszabl­­fására szolgáló egyik legkiválóbb eljárásnak, a tökéletes szervátül­tetésnek módját Is, és akkor ez az orvosi fegyvertény, akárcsak Barnard professzor neve, arany­­betükkel kerül bele a sebészet történetének lapjaiba. ORDÖDY KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom