A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-11 / 6. szám

^A/OBLE^ OLIMPIA Hópelyhek és jégkristályok, hótokaró és jégtükör, havas hegyoldalak, csillogó jégpáncél — ez a kulissza, a hagy sportesemény színtere. Fehér olimpia, modern mese modern gyerekeknek és felnőtteknek. Kacsalábon forgó kastély helyett csil­logó-villogó jegpalota( mézeska Iá ís-kunyhó helyett az Olimpiai falu koiszerű szállodái, lesiklópályók, ugrósáncok, behavazott ösvények, cukorsüveghez hasonló behavazott csúcsok - fehér olimpia. A téli sportok rapszódiája, fehér románc, olimpiai harsonák, éremcsengések, örömkönnyek a győzelmi emelvényen, tarka zászlók, és a bajvívók a porondon: csisszenő siléceken száguldó matadorok, a levegőt hasító bátrak, a jégtükör tündérei és erdei manói, páncélos vitézek a fe­kete jégkorong nyomában, nogy küzdelmek, izgalmak - fehér olimpia. Grenoble-bcn, a tizedik téli olimpiai játékokon. A téli sportolók nagy verse­nyén. Az 1968-as esztendő az olimpia éve, most a fehér olimpia, októberben a nyári. A téli sportágakban tizedszer kerül sorra a nagy verseny, nyári már több volt, a fehér olimpiák sorrendje később kezdődött, 1924-ben Ghamonix-ban. Mai szemmel nézve szinte csak kis házibajnokság volt, mert Chamonix óta olimpiáról olimpiára fejlődött, izmosodott a sportélet. Az 1928-os esztendőben St. Moritz kö­vetkezett, újabb négy esztendő után Lake Piacid. 1936-ban Garmisch-Parten­kirchen, utána hosszabb szünet. A második világháború vérzivataros esztendeibein szüneteltek a sporttalálkozók is. Tizenkét esztendő után 1938-ban ismét St. Moritz, 1952-ben Oslo, 1956-ban Cortina d'Ampezzo, 1960-ban Squaw Volley, 1964-ben Innsbruck és az idén Grenoble, a franciák olimpiai városa. Grenoble minden téren felülmúlja az előzőeket, még a hegyek is megmozdul­tak, nemzeti ügyet csináltak fehér olimpiájukból a franciák. Az amerikaiak az „Indián asszony völgyében" a nogy művész, Disney segítségével varázsoltak elő álomszép környezetet, az osztrákok az innsbrucki meseszép táj panorámáját hasz­nálták ki, a franciák a grenoblei havasok pazar környezetéből varázsolták elő fehér románcukat, franciás ízléssel, hozzáértéssel, nagy gonddal. Grenoble és környéke. „A hosszú utak" olimpiójo, Rekord költségvetés, csúcs­­nevezések, 34 versenyszámbon a világ legjobbjai. Havasok és jegesek. Sízók, szónozák, tobozok, gyors- és műkorcsolyázók, jégkorongozák. A téli sportágak koronázatlan királyai, nagymenői. Nagy elődök méltó utódai. Nemes, sportszerű versenyben igyekeznek nyújtoni tudásuk legjavát. Golorvkáék és a szovjet jég­­korongozók, kanadaiak és svédek, norvég, csehszlovák, szovjet síugrók, Raska és társai, Danzer, Nepela, Hanko Masková, Gabi Seyfert, Alimássy Zsuzsi és a többi­ek, a jég tündérei, páncélos vitézei, a hótakaró bajnokai, az ugrósáncok nagyjai. Izgalmas, lélekzet-elállító küzdelmek, éremosztások. ördöngös fickók a havas lejtő emberei, Killy, Brugner, Meaning, kemény legé­nyek a jégkorongozás páncélos vitézei, tündéden könnyed a műkorcsolyázó lányok mozgása, tánca. Grenoble sem marad el az előző fehér olimpiák szépsége, izgol­­massága mögött. Birger Ruud, a norvégök csodálatosan repülő embere, Clas Thun­­berg, a jég Nurmija, Veiko Hakulinen, a finn csodafutó és Sixten Jernberg, a svéd matador, Helmut Reaknagel, a sáncok egykori hőse, a szovjet Kiovgyija Bojorszkih, a felejthetetlen Sonja Hennie és Karl Schäfer éppúgy méltó utódra talál, mint Toni Saller, az osztrákok arany Tonija, vagy Szkoblikova, a női gyorskorcsolyázás sokaranyérmes száguldó amazonja. Grenoble q téli sportolók randevújának színhelye, az olimpiai láng lobogó fénye messze világit, a lobogó láng nem lobban el, hiszen az esztendő vége felé, októ­berben az asztékok utódainak országában, Mexikóban hirdeti majd a megbékélés, a megértés nemes gondolatát, M. J. hét A Csiiliszlovnkiai Magyar Dolgozok Kul III ralis Szilviit síi «fi nek hütilnpjn Müg jülüllik III ílld «Ml vasárnap. Ffiszcrkiisztft Major Ágoston. Fii szorküsztnliolyüttns Ozsvald Árpiul, Szürkiis/.tosóg Hralislava, |iisiíii skóho fi. Pnstntink C 3ÍIII. tiiliifím 533 114. Nynuija a PRAVDA nyom (lavállalat, Hralislava. Siti róva 4. Tnrjüszti a Posta ilirlnpsznlgnlata. ülöfizütíisükol ollósad mindon pos »ahivatni í»s lüvülküzlwsíln. Kíil fiildrn szolgain ülölizülnsükül ül intéz. PNS Kslrüdua üxpütlíiiia tlaiMi, Hralislava, (iollwaldovo iiáin. 41) VII Kloti/.ülüsi díj nügyod lívrü 19,511 K<:s, Fii) óvrii :tf), Ki:s, ognsz íivm 7||, Ki:s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom