A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-05 / 45. szám

Még rólad álmodom ón... Eőry István és S. Nagy István sssrzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest léd a vágy. Nem si - e - tek has - zád. Mos) é • le-tem* Nincs «- ml (áj ne -Énekelte Izsmán Nelll A forradalom oldalán 1918 nyarán a szocializmus épí­tését félbeszakította a polgárhábo­rú. A polgárháborút a nemzetközi Imperializmus szervezte és vezet­te, az orosz földesürakkal és bur­zsoáziával szövetségben, az essze­­rek és mensevlkak részvételével. A külföldi imperialista hatalmak beavatkozásának fő oka az volt, hogy féltek: a forradalom egész Európára kiterjedhet és meg akar­ták akadályozni a szocialista orosz állam létrehozását. Miután az oroszországi nagyvállalatokba ha­talmas tőkéket fektettek be, nem tudtak belenyugodni ezek elvesz­tésébe. Ezért foglaltak állást az In­tervenció mellett. A burzsoá földesúri ellenforra­dalmat támogató antant imperia­listák pénzzel és fegyverrel lát­ták el Oroszországiban mindazokat az Illegális összeesküvő mozgalma­kat, amelyek a szovjet hatalom megdöntését tűzték ki célul. Az összesküvés katonai ereje a csehszlovák hadtesten nyugodott, amelyet a háború alatt alakítottak cseh és szlovák hadifoglyokból. A szovjet kormány megengedte e hadtestnek, hogy Vlagyivosztokon keresztül Franciaországba távozzék azzal a feltétellel, ha leteszi a fegyvert és kisebb részlegekben vonul el. Útközben a hadtesthez nagyszámú orosz fehérgárdlsta tiszt és kadett csatlakozott. A had­test létszáma mintegy hatvanezer tő volt. 1918. május 25-én a légiók az Illegális ellenforradalmi szerve­zetek támogatásával lázadást kezd­tek, azzal a céllal, hogy elfoglal­ják Szibériát, az Uralt és a Volga­­melléket. 1918. Június 8-án az esz-A polgárháború naplóinak krónikája gü, érdekes dokumentumává lett. Ki szerek segítségével elfoglalták Szamarát, és ott megszervezték az ellenforradalmi hatalmat. Az eszer uralom cári mintára működött. A szovjet hatalom dekrétumát érvény­telenítették, a földet és a betakarí­tott termést visszaadták a földes­­uraknak. A gyárakban és üzemek­ben visszaállították a forradalom előtti állapotokat; a munkások sztrájkjait betiltották. A februári, de főként az októ­beri forradalom hatására Orosz­országban a csehek és szlovákok között Is politikai rétegződés indult meg. Az osztályösztön és a bolse­vik agitáció hatám a februári for­radalom után segítségére volt sok munikásszármazású hadifogolynak abban, hogy nem estek áldozatul a nacionalista demagógiának és nem léptek az ellenforradalmi szervezetekbe. Csak az októberi forradalom Idé­zett elő ez Irányban mélyreható fordulatot. Ereje magával ragad­ta őket. Az oroszországi forradal­mi munkások harcaiban sok ma­gyar, német, osztrák, cseh és szlo­vák katona -vett részt. Cseh—szlo­vák vörösgárdáikat szerveztek, fel­állították a vörös hadsereg cseh­szlovák osztályának toborzó és ki­képző központjait. Ezek rövidesen néhány ezres létszámot értek el, és különféle helyeken bátran be­avatkoztak a harcokba. A csehszlo­vákiai vörös katonák első sorai­ban harcoltak Jozef Netlk, J. Sľko­­ra, Szabó László, Szántó László, Adolf Slpek és a munkásmozga­lom számos Ismert alakja. Az ok­tóberi forradalom győzelméért folytatott harc tevékeny részvevő­tdóvel egy hősi kor nagyjelentósé­­ptlnkűn: a frontra induló katonák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom