A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-05 / 45. szám

je volt Jaroslav Hašek cseh Író is. Az októberi forradalom győzelmé­ért folytatott harcokban számos cseh és szlovák vörös katona ál­dozta fel életét. A Vörös Hadsereg­be a nacionalista propaganda 'ha­tása alól kikerült sok légionárius is belépett. A harcok megerősítet­ték az oroszországi csehszlovák szociáldemokrata szervezeteket. A mozgalom kiterjedt, eszmeileg és politikailag gyorsan fejlődött. Az Oroszországi Kommunista (bolse­vik) Párt mellett megalakították a cseh—szlovák szekciót. A Mo­narchia cseh és szlovák munkás­ságához Intézett kiáltvány hang­súlyozta, hogy csak a munkásosz­tály hivatott nemzete legsürgősebb feladatainak megoldására. „ ... el­utasítunk mindennemű részvételt a polgárság nemzeti felszabadító harcában, ha célja a polgárság uralmának fenntartása. Követel­jük a csehszlovák nemzet teljes felszabadítását, és egyesülését. Azt akarjuk, hogy a nemzetek önren­delkezési jogénak megvalósítása útján teljesedjék ez. A megvalósítás eszközéül elismerjük a nemzetközi szocialista forradalmat, és céljá­ul a csehszlovák szocialista köztár­saságot.“ A cseh és szlovák kommunisták Oroszoszágban a lenini tanítás ha­tására Csehszlovákia nemzeti és állami önállóságának kérdésében eljutottak álláspontjuk egyértelmű megfogalmazásához. Határozottan elítélték a burzsoá Nemzeti Tanács szövetségét a nyugati imperialis­tákkal. 1918. április 13-án és 14-én zajlott le Moszkvában a volt 'hadi­foglyok összoroszorszégl kongresz-A Vörös Hadsereg legendáshírű parancsnokai lóháton szusa. 400 delegátus 500 000 szer­vezett hadifogoly küldötteként je­lenít meg. A kongresszuson, mint azt a „Pravda“ 1918. ápilís 16-t számában olvashatjuk, elsőnek Kun Béla lép az emelvényre, mint az Oroszországi Kommunista '(bol­sevik) párt magyar osztályának elnöke, és a „Szociális Forrada­lom“ egyik szerkesztője. Magya­rul beszélt: „Menjetek haza — mondotta Kun Béla — és gyújtsátok lángra az egész országot, törjetek össze minden akadályt, amely az elnyomottak felszabadításának út­jába merészkedik ... Gyújtsátok lángra az országot, ahogyan azt Dózsa György csinálta ... fegyve­res fölkelés nélkül semmit sem ér­tek el... Elvtársak, ti itt éltetek, láttátok az orosz forradalmait, amely megmutatta, hogy a prole­tariátus csak saját keze munkájá­val érheti el önmaga megváltá­sát ...“ A Külföldi Ccoportok Föderáció­jának elnöke a magyar Kun Béla lett. 1918 'februárjában Kun Béla részt vesz egy internacionál is csa­pat ólén a Petrográdot fenyegető német hadsereg elleni harcban. Narvánál nagy ütközetben a Vö­rös Gárda győzelmet arat. E győ­zelem február 23-át a Szovjet Had­sereg születésnapjává avatta. A Kun Béla és társai szervezte Internacionalistákat a polgárhábo­rúnak szinte minden frontján -meg­találjuk. Ott vannak Bugyonnij hadseregében, ott vannak Turkesz­­tánban, a Krímben, a Volga-mel­­lett, Szibériában. Tízezrek áldoz­zák életüket a szovjet hatalomért, a népek felszabadulásáért. JA ma­gyar internacionalisták (kb. száz­ezer katona, Zalka Mátéval az élén), Kun Béla vezetése alatt részt vesznek Moszkvában, 1918 nyarán az eszer lázadás felszámolásában, majd ugyanezen évben az anar­chisták leverésében. HAMAR KALMAN Kérdések ß.. Kegyetlenségeiről hírhedt orosz cári tábornok, a polgárhábo- ^ rú Idején a dél-oroszországl ellenforradalmi erők tőparancs­noka. 1920 novemberében, miután a Vörös Hadsereg egységei döntő csapást mértek hadseregére a Krímben, külföldre mene­kült. Neve? 2. A fiatal Vörös Hadsereg első alakulatainak egyik parancsno­ka, a polgárháború legendás hőse. A Kolcsak ellen harcoló 25. Lovashadsereg parancsnoka. 1919-ben hősi halált halt. Film Is készült róla. — Ki volt ez a kiváló katona? 3. A Volga-vldék egyik legjelentősebb Ipari városa, a polgárhá­ború éveiben s a második világháború folyamán Is súlyos har­cok színhelye volt. — A város egykori és mai neve?

Next

/
Oldalképek
Tartalom