A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-24 / 52. szám

a z a r a s z e s a i a A HÉT NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYE hagyott vidék volt, különösen az ország északi és keleti részein, melyeik bővelkedtek a legkülön­bözőbb természeti kincsekben, szénben, vas- és szlnesfémércak­­ben. Sokmilliós tömegeknek a törté­nelemben példa nélkül álló mun­­jkalendülete biztosította, 'hogy az első ötéves tervet, amely 1928-ban lkezdődött, nem 1933-ban, ahogy a terv előirányozta, hanem már 1932-ben, tehát 4 év és 3 hónap alatt sikerült végrehajtani. Vajon mit is ért el a Szovjet­unió az első ötéves terv időszaká­ban? Először is lényegesen emel­kedett a vas- és acéltermelés, ki­épült a nehézipar, mely lényegé­ben az ország Iparosításának bá­zisa lett. Nagy arányokban fejlő­dött a 'szerszámgépipar, hatalmas traktor- és autógyárak, kombájn- és mezőgazdasági gépgyárak léte­sültek. Az új repülőgépgyárak fu­tószalagjairól szovjet gyártmányú .repülőgépek gördültek le és repül­tek a magasba. A több mint 1500 új Ipari létesítmény közöft volt a megnyttogorszkl, a kuznyeckl ko­hómű, a volgográdi és a harkovi traktorgyár, befejeződött a Dnye­­progesz építése, sikerrel haladt a GOELRO-terv végrehajtása. A valamikor elmaradt ország az első ötéves terv végén, tehát jóformán négy év alatt előkelő helyet vívott ki magának a világ­ranglistán mind á szén-, mind a vil­lamosenergia termelésben. A Volga és az Ural között lerakták egy új kőolaj-bázis, a második Baku alap­jait. Oj textilipari bázisokat épí­tettek Közép-Ázsíában, Nyugat- Szibérlában és a Távol-Keleten. Az Iparosítás hatalmas folyamatával egyidejűleg teljesen új városok keletkeztek a Szovjetunióban. Töb­bek között Dél-Uraiban, a Magnit hegység déli lejtőjén felépült a nágy Iparváros, Magoy.itogorszk. A kuznyeckl medencében felépítet­ték a kohászat városát, távol észa­kon a sarkkör vidékén egy egészen új város épült, Igarka, mely egyi­ke a szibériai erdölpar legnagyobb centrumainak. Még messzebb északkeletre, az Ohotszkl-tenger partján létesült Magadan. Északon, a Kóla-félszigeten az Apatit-he­­gyek lábánál épült lel Hihino­­gorszk, a mai Kirovszk, Kazah­sztánban pedig új ipari központ lé­tesült Karaganda néven; ez a kuz­­nyeekl kohászati központtal együtt a Szovjetunió egyik legfontosabb' ipari bázisává fejlődött, amelynek döntő jelentősége volt az uráli Ipari központtal együtt a Nagy Honvédő Háború idején, amikor a Szovjetunió a hitleri támadás kö­vetkeztében elvesztette európai te­rületeinek jelentős részét az ott levő legfontosabb Ipari és nyers­anyagbázisokkal együtt. Az ipari politika döntő sikerei megteremtették a mezőgazdaság kollektivizálásának alapjait. Ezért a szovjet kormány már az iparosí­tás ikellős közepén kidolgozta a mezőgazdaság kollektivizálásának tervét, melynek célja 25 millió kis- és törpe-paraszti gazdaság kol­lektív gazdaságba való szervezése volt. Az ipari munkásság és a vá­rosok életében beállt nagy válto­zások után tehát az első ötéves terv Idején megindult az a folya­mat, mely gyökeres változásokat jelentett a szovjet falvak életében. Az első ötéves terv azonban nem­csak a népgazdaság megerősödé­sét jelentette a Szovjetunió szá­méra, de ezzel párhuzamosan meg­hozta a szovjet nép anyagi jólété­nek növekedését is. A Szovjetunió agrárországból fejlett ipari ország­gá lett, s olyan arányokban fej­lesztett© katonai véderejét, hogy az Összes korszerű védelmi eszkö­zök tömeges gyártása révén ké­pes volt legyőzni a hitleri fasiz­must. VARGA JÓZSEF Kérdések A novorosszijszki hatalmas ce­mentgyár. 1. A Szovjetunió vasérckészletei (legalább 58 milliárd tonna) nagyabbak, mint India, Brazília, az USA ós Franciaország készletei együttvéve, vaskohászata és acélgyártása megközelíti az USA termelését. Az ntóbbi évtizedekben a Kuznyecki-medence körzete (Nyugat-Szibéria) az Ural­tál együtt a Szovjetunió második nehézipari bázisává fejlődött. — Melyik város a nyugat-szibériai nehézipari bázis központja? 2. A Szovjetunió kőolajkitermelése az utolsó három évtizedben felfede­zett, az Uraitól nyugatra fekvő (ún. „második Baku“) ós a közép­­ázsiai kőolajmezők feltárásával gyorsan emelkedik. A kőolajat cső­vezetéken szállítják Moszkvába, Gorkijba, Piiembe, Novoszibirszkbe, a Barátság kőolajvezeték csőhálózatán keresztül az NDK-ba, Lengyel­­országba, Csehszlovákiába és Magyarországra jut el a szovjet kő­olaj. — Csehszlovákiában hol van és mi a neve annak a hatalmas, korszerű finomítónak, amely a Barátság olajvezetéken érkező szovjet kőolajat feldolgozza? 3. A Szovjetunió jelenleg 300 ezer személygépkocsit gyárt évente, de az életszínvonal emelkedésével az igények erősen megnövekedtek. Ezért az időn a szovjet kormány megállapodást kötött a torinói Fiat vállalattal egy évi 600 ezer kapacitású gépkocsigyár építésére. A ter­vezés és az építkezési munkálatok Is megindultak. A gyárral együtt új város is épül, amelyet egy olasz kommunista politikusról, a nemzet­közi munkásmozgalom harcosáról neveztek el, — Mi ennek a politi­kusnak a neve? tü ~a © ■■m H «/I o ■ N o k­o N <TJ ■* A leningrádi „Russzkij Diesel“ mo­torgyár nemcsak szovjet, de kül­földi megrendelésekre is dolgozik. A szovjet Diesel-motorokat ugyan­olyan jól isimrik és becsülik Ro­mániában, Bulgáriában, Mongóliá­ban, Irakban, Kambodzsában, Je­menben, Finnországban, az EAK- ban, mint odahaza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom