A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-03 / 49. szám
A Kirgiz SZSZK, de különösen Frunze város lakói a legnagyobb szeretettel tekintenek az Interhelpo szövetkezet tevékenységére. Ugyanolyan szeretettel és hálával gondolnak az Interhelpo szövetkezet tagjai is a kirgizekre, akik átsegítették őket a kezdet nehézségein. Külön dicséret illeti meg az első csoportnak azokat a tagjait, akik 42 évvel ezelőtt lerakták a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság szocialista iparosításának alapjait. RÓJAK DEZSŐ sága bizony sokak lelkesedését csökkentette. Felvetődött a kérdés, vajon új lakóhelyük szintén Ily pusztaság lesz? Az út végcéljának közeledtével visszatért a jó hangulat. 7000 kilométert hátrahagyva, huszonhét napi fáradságos út után 1925. április 24-őn szerencsésen megérkezett az „Interhelpo“ első csoportja Pispek városába. jAz érkezést követő napon a párt és a szovjet szervek ünnepélyes fogadtatást rendeztek, melyen a város és környéke lakosai közül is sokan részt vettek. Határozatot hoztak, hogy élelmiszerrel és épületfával támogatják a szövetkezetét, ugyancsak felajánlottak termőföldet és igásbarmokat. E baráti támogatás erőt és bizalmat öntött a szövetkezet tagjaiba. Tudták, hogy ha derekasan munkához látnak, minden nehézséget áthidalnak. Pedig ebből volt jócskán. A szövetkezet számára kijelölt 250 hektár náddal és tüskésbogánccsal fedett, egyébként puszta területen mielőbb gyárkéményeknek kellett ontaniuk a füstöt, gépeknek kellett zakatolniuk, virágzó szocialista munkásnegyedeknek kellett épülniük. A szövetkezet vezetősége Krajőovlő építész vezetésével kidolgozta a település tervét. E szerint a vasútállomás közelében építették fel a villanytelepet, a fűrésztelepet, a bútorgyárat, az öntődét, valamint a szövetkezet vezetőségének irodaházát. A lakóházak, a szociális és kulturális létesítmények a telep közepére kerültek. Valamivel lejjebb, a folyónál épült fel a textil- és a bőrgyár. A kemény, önfeláldozó munka 1925 június végére meghozta az első eredményeket. A tervezett határidőre a fontosabb ipari épületek tető alá kerültek. Az év végéig kilenc, egyenként négy család számára készült lakóházba költöztek a szövetkezét átmenetileg a volt fogolytábor barakkjaiban elhelyezett tagjai. A kezdeti nehézségek áthidalására jellemző a tagok le leményessége. A szabad ég alatt felállított asztalos-, lakatos- és kovácsműhely berendezéseit traktor hajtotta, melyet a fákon vezetett transzmissziók kötöttek össze. A további napokban, míg az ácsok az ipari épületek tetőzetét készítették, az épületeken belül Alföldi és JaniC elvtársak vezetésével lázasan dolgoztak a szerelők a gyári berendezés, valamint a villanytelep felszerelésén. 1925 szeptemberében a Dieselmotor és a generátor már áramot szolgáltatott, felvillantak á villanykörték, ez volt az első villanyvilágítás a kerületben. 1926 végén már teljes kapacitással működött a bútor-, a bőr- és a textilgyár, valamint a karbantartó részleg. A szövetkezet nemcsak tagjai szükségleteit tudta ellátni, de a környékbeli piacra is termelt. A szövetkezet tagjainak élelmíszerszükségletét is maga biztosította: 200 ha területen növénytermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A szövetkezet árutermelésének növekedésével a tagság életszínvonala is rohamosan emelkedett. A 118 tagot számláló utólső „Interhelpo“ csoport 1932. április 12- én érkezett. Ez további ipari felszerelést hozott magával. A Csehszlovákiában vásárolt termelőeszközök értéke meghaladta a két millió koronát, vagyis a 400 000 aranyrubelt. Az Interhelpo gazdasági tevékenysége Jelentős segítséget Jelentett Frunze város és környéke számára, mivel abban az időben nem voltak még itt ipari létesítmények. 1927: az Interhelpo lakatosüzemének dolgozói Képek: SZLKP Párttörtőnetl Intézete 1929: az Interhelpo szövőgyára 193U: Július FuClkot az Interhelpo tagjai fogadják a frunzei pályaudvaron. KÉRDÉSEK: 1. Ki volt ez a cseh származású szlovák kommunista író, aki elkísérte az Interhelpo tagjait Kirgíziába s ottani élményeiről később könyv formájában is kiadott újságcikkekben számolt be? 2. Milyen legmagasabb funkciót töltött be a szovjet államvezetésben az a Mihail Vasziljevics Frunze, hadvezér és államférfi, akiről később szülőhelyét, a Kirgiz SZSZK fővárosát elnevezték? 3. A Kirgiz SZSZK területének túlnyomó részét a hatalmas Tiensan (Tyany-Sany) láncai hálózzák be. Itt emelkedik a Szovjetunió második legmagasabb csúcsa (7439 m). — Mi ennek a neve?
