A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-03 / 49. szám
Máté Péter- Vast Valéria szerzeménye Énekelte Máté Péter Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Moderato Brni-Bigin VERS * ,______ HM-ej *« ej - Ügy, mint- ha ka-pús len •» »ék, 0 . D e E7 D E „ Hm fej ^ ej... B Né- - űeil mj A-■v 1 ' •ma vád, D ■lg- giWá* |lln né- lu rád. *1 -ej... ágy kell. úgy 9 el En ott-ln»nal - szom, mint a * ' ‘ i kult Q ,__10 E ODTTi Jl Ü r^rr Bizalmait iné - tfu rit- ka jel, o e M tej, o - o - o - o ü DE E7 *»-«»- «» - Hidd el. csak te-«ed lát- lak. Hm E A D A * m »•»» W * u r ir^-i ulveinban úgy nincs másnak hely, likld cl, hidd el... Hol «gy pin-ce.hoKy mílyre tárj? Muri aki sie rét, „ E ___ ___ D E ______________ül Mert kcS,hiwraeni-rchá - nyón élj, he - hé - la! - I«!. INIERHELPO Negyvenkét évvel ezelőtt az „Interhelpo“ szövetkezet első csoportja elhagyta a zsolnai pályaudvart és elindult a hétezer kilométer hosszá útra a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaságba, hogy új otthonra leljen és a proletár nemzetköziség Jegyében segítsen az orosz népnek a szocializmus építésében. Bizonyára kevesen gondoltak az elszánt úttörök közül arra, hogy munkájukkal a csehszlovák-szovjet kapcsolatok legszebb fejezetét írják meg. 50 évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyedül mutatott helyes utat az elnyomott nemzetek felszabadító harcában. Az egész világ forradalmi dolgozói a proletár nemzetköziség szellemében mindent megtettek, hogy segítsék a szovjet népet a szocialista rendszer magvalósításáért vívott küzdelmében. E proletár szolidaritás Szlovákia területén is nagy méreteket öltött. A martini munkások — kommunisták — kezdeményezésére már 1923- ban megindították az előkészületeket egy Ipari szövetkezet üzembe helyezésére a Szovjetunió területén. 1924. április 9-én e párt lapja, a „Pravda chudoby“ felhívást közölt „Csehszlovák szövetkezetét Szovjet-Oroszországba“ címmel. A cikk részletesen Ismertette a belépés feltételeit: a szövetkezeti részjegy összegét, valamint hogy milyen szakmunkások Jelentkezzenek, ugyancsak megjelölte a település helyét. A felhívásnak nagy volt a visszhangja, különösen a kommunista párttagok között. A szövetkezet szervezése komoly politikai akcióval szélesedett, élénk beszédtéma lett a falvakban, városokban, a munkáscsaládok körében. Az érdeklődést fokozta az a tény, hogy Csehszlovákia öntudatos munkásosztálya nagyra becsülte a munkások és parasztok első szocialista államát, de közrejátszott a súlyos gazdasági helyzet Is. Csehszlovákiában, mint szerte a világon, nagy volt a munkanélküliség. 1925 márciusában Indult el Zsolnáról az „Interhelpo“ szövetkezet első csoportja: 397 ember, szakmunkások és családtagjaik. 1932-lg összesen öt csoport települt át a Szovjetunióba, Cseh- és Morvaország, valamint Szlovákia területéről (túlnyomórészt Szlovákiából), összesen 1081 személy, közülük nagyszámú magyar nemzetiségű. A gépek, szerszámok, berendezések és a kitelepülő családok szállítása 100 vagont vett Igénybe. A szövetkezet fő szervezője Mareöek Rudolf szlovák munkás volt. Ajánlatára a Közép-Ázsla területén fekvő Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosát, P is pékét, a mai Frunzét választották. E város Csehszlovákiától 7000 km távolságra fekszik. A martini csoport Indítványára a szövetkezet felvette az „Interhelpo“ nevet, mely nemzetközi segélyt Jelent. Az utazás élményeiről élénk és hü képet nyújt visszaemlékezéseiben Szabó János, az Interhelpo szövetkezet alapító tagja: „Földrajzilag igen érdekes volt az utunk, különösen annak ázsiai része, de nagyon érdekesnek találtuk a népszokásokat Is... E területen csak kisebb településeket láttunk. Házak helyett jurták álltak. Nagy érdeklődéssel figyeltük a tevekaravánokat. Csodálkoztunk azon, hogy teheneket és ökröket Is használtak teherhordásra, sőt lovagoltak Is rajtuk, számunkra ez szokatlan, furcsa látvány volt. Két és fél hetes út után az Ural tóhoz értünk. Itt megpihentünk, felhasználva az alkalmat arra, hogy megismerkedjünk a kazah néooel és életformájával. Betekintettünk sátraikba. Nem mondhatjuk, hogy tetszett nekünk. Itt ízleltük ír. ej először a kumiszt (kancatejet), mellyel a kazahsztániak kínáltak meg minket. Asszonyaink kávé készítéséhez használták fel. Az első kortynál felkiáltottak: Jézusmárla, ml lesz velünk, ha az új helyen Is Ilyen tejet kell Innunk,. A hosszú út fáradalmai, az ázsiai pusztákon lakö népek, elmaradott-1925. trdreius 29: az Interhelpo első csoportja a zsolnai pályaudvarról elindul a Szovjetunióba.