A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-03 / 49. szám

Máté Péter- Vast Valéria szerzeménye Énekelte Máté Péter Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Moderato Brni-Bigin VERS * ,______ HM-ej *« ej - Ügy, mint- ha ka-pús len •» »ék, 0 . D e E7 D E „ Hm fej ^ ej... B Né- - űeil mj A-■v 1 ' •ma vád, D ■lg- giWá* |lln né- lu rád. *1 -ej... ágy kell. úgy 9 el En ott-ln»nal - szom, mint a * ' ‘ i kult Q ,__10 E ODTTi Jl Ü r^rr Bizalmait iné - tfu rit- ka jel, o e M tej, o - o - o - o ü DE E7 *»-«»- «» - Hidd el. csak te-«ed lát- lak. Hm E A D A * m »•»» W * u r ir^-i ulveinban úgy nincs másnak hely, likld cl, hidd el... Hol «gy pin-ce.hoKy mílyre tárj? Muri aki sie rét, „ E ___ ___ D E ______________ül Mert kcS,hiwraeni-rchá - nyón élj, he - hé - la! - I«!. INIERHELPO Negyvenkét évvel ezelőtt az „In­­terhelpo“ szövetkezet első csoport­ja elhagyta a zsolnai pályaudvart és elindult a hétezer kilométer hosszá útra a Kirgiz Szovjet Szo­cialista Köztársaságba, hogy új otthonra leljen és a proletár nem­zetköziség Jegyében segítsen az orosz népnek a szocializmus épí­tésében. Bizonyára kevesen gon­doltak az elszánt úttörök közül arra, hogy munkájukkal a cseh­szlovák-szovjet kapcsolatok leg­szebb fejezetét írják meg. 50 évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyedül mutatott helyes utat az elnyomott nemzetek felszabadító harcában. Az egész világ forradalmi dolgozói a proletár nemzetköziség szellemé­ben mindent megtettek, hogy se­gítsék a szovjet népet a szocia­lista rendszer magvalósításáért ví­vott küzdelmében. E proletár szolidaritás Szlovákia területén is nagy méreteket öltött. A martini munkások — kommunis­ták — kezdeményezésére már 1923- ban megindították az előkészülete­ket egy Ipari szövetkezet üzembe helyezésére a Szovjetunió terüle­tén. 1924. április 9-én e párt lapja, a „Pravda chudoby“ felhívást kö­zölt „Csehszlovák szövetkezetét Szovjet-Oroszországba“ címmel. A cikk részletesen Ismertette a be­lépés feltételeit: a szövetkezeti részjegy összegét, valamint hogy milyen szakmunkások Jelentkezze­nek, ugyancsak megjelölte a tele­pülés helyét. A felhívásnak nagy volt a vissz­hangja, különösen a kommunista párttagok között. A szövetkezet szervezése komoly politikai akcióval szélesedett, élénk beszédtéma lett a falvakban, városokban, a munkáscsaládok kö­rében. Az érdeklődést fokozta az a tény, hogy Csehszlovákia öntuda­tos munkásosztálya nagyra be­csülte a munkások és parasztok első szocialista államát, de közre­játszott a súlyos gazdasági helyzet Is. Csehszlovákiában, mint szerte a világon, nagy volt a munkanél­küliség. 1925 márciusában Indult el Zsolnáról az „Interhelpo“ szö­vetkezet első csoportja: 397 em­ber, szakmunkások és családtagja­ik. 1932-lg összesen öt csoport te­lepült át a Szovjetunióba, Cseh- és Morvaország, valamint Szlovákia területéről (túlnyomórészt Szlová­kiából), összesen 1081 személy, kö­zülük nagyszámú magyar nemzeti­ségű. A gépek, szerszámok, berendezé­sek és a kitelepülő családok szál­lítása 100 vagont vett Igénybe. A szövetkezet fő szervezője Ma­­reöek Rudolf szlovák munkás volt. Ajánlatára a Közép-Ázsla területén fekvő Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosát, P is pékét, a mai Frunzét választották. E város Csehszlovákiától 7000 km távolság­ra fekszik. A martini csoport In­dítványára a szövetkezet felvette az „Interhelpo“ nevet, mely nem­zetközi segélyt Jelent. Az utazás élményeiről élénk és hü képet nyújt visszaemlékezései­ben Szabó János, az Interhelpo szö­vetkezet alapító tagja: „Földraj­zilag igen érdekes volt az utunk, különösen annak ázsiai része, de nagyon érdekesnek találtuk a nép­szokásokat Is... E területen csak kisebb településeket láttunk. Há­zak helyett jurták álltak. Nagy ér­deklődéssel figyeltük a tevekara­vánokat. Csodálkoztunk azon, hogy teheneket és ökröket Is használ­tak teherhordásra, sőt lovagoltak Is rajtuk, számunkra ez szokatlan, furcsa látvány volt. Két és fél hetes út után az Ural tóhoz értünk. Itt megpihentünk, felhasználva az alkalmat arra, hogy megismerkedjünk a kazah néooel és életformájával. Bete­kintettünk sátraikba. Nem mond­hatjuk, hogy tetszett nekünk. Itt ízleltük ír. ej először a kumiszt (kancatejet), mellyel a kazahsztá­niak kínáltak meg minket. Asszo­nyaink kávé készítéséhez használ­ták fel. Az első kortynál felkiál­tottak: Jézusmárla, ml lesz velünk, ha az új helyen Is Ilyen tejet kell Innunk,. A hosszú út fáradalmai, az ázsiai pusztákon lakö népek, elmaradott-1925. trdreius 29: az Interhelpo első csoportja a zsolnai pályaudvarról elindul a Szovjetunióba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom