A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-05 / 45. szám
Lenin Ismerte Zsigulit, ©zt a csodálatosan szép volgamentl hegységet. A Volga mente volt a szülőföldje. Az egykori csendes' Sztmblrszk, ez a volgal „nemesi fészek“, amelyből tavaszidőben a virágzó almafák fehér vízesésként lejtőnek a folyam felé, annak az embernek szülővárosa lett, aki felrobbantotta a régi Oroszországot és sok mindent felborított bolygónkon. ... A szovjetországban sok mindent neveztek el Leninről. A Volga mentén Is. A volgal flottának Volgal vlxllépcsfirenduer (Za. Tyiacsenko rajza) van egy Lenin nevű zászlóshajója. A Volgát és a' Dont összekötő csatorna Lenin nevét viseli. Zsiguliban az óriási vlzlerőmünek szintén Lenin nevét adták. Érdekes, hogy a csatorna építésének kérdés© még Lenin életében felvetődött, Zsiguliba pedig Lenin 1918- ban személyesen küldte jóbarátját, Krzslzsanovszkij mérnököt, hogy helyszínen intézkedjék az erőmű építésével kapcsolatban. ■ Sok más, nevét az orosz történelemiben . és a világkultúrában megörökítő egyén kezdhetné így életrajzát. ,jA Volga mentén születtem“. Például olyan irodalmi nagyságok, mint Gorkij, Szaltlkov-Scsedrln, Goncsarov, Csernisevszkij, Dobroljubov, vagy Küllőin, a lángeszű feltaláló, Lobacsevszklj, a nagy matematikus, Saljapln, az énekes ... A Volgának napjainkban is kapcsolata van sok mindennel, olyan területekkel Is, amelyek a folyami ügyektől elég messzire esnek, mint például a világűr. A Volga mellett született Valentylna Tyeisskova, a világ első női űrhajósa. Férje, Andrljan Nylkolajev szintén a Volga mentéről származik. Jurlj Gagarin, a világ első űrhajós pilótája szintén a Volga-medencéhez tartózó Gzsaty folyó mellett töltötte gyermekkorát, s mielőtt pilótaiskolába ment volna, a volgal Szaratov technikumában tanult. Ugyancsak Szaratov közelében, a Volgán túli sztyeppén ért földet a Vosztok 1-gyel. Ugyanitt szállt le a második számú űrhajós German Tyltov is. A Volga olyan, mint egy óriási utca. Úgy szeli át az orosz síkságot, hogy az utasok e hatalmas ország valamennyi tájának szépségében gyönyörködhetnek. Felső folyásán, a Valdáj-fsnnslkon, melyet a Skandináviából leereszkedett Jégtáblák össze-vissza szántottak, a Volga tfllavelő erdőségektől borított dombok és sziklagörgetegek között kanyarog. A sztoérlal tajgára emlékeztető erdőségek egészen megközelítik a Volgát ott, ahol a folyam Moszkvától háromszáz kilométerrel északra hatalmas kanyart ér el. Az alkony és a virradat közti fehér éjszakák, amikor a hajó fedélzetén olvasni is Jöhet, az utazás legnagyobb gyönyörűségei közé tartoznak. Aztán a Volga délre fordul, boróka- és nylrfaerdők váltják fel a tűlevelű fákat, majd széles levelű lombfák — tölgy- és hársfaerdők következnek. Kazanyon túl az erdős szteppe dominál. Volgográd felé már a sztyeppék uralkodnak. Igazi pusztaság a Volga közelében nincs, de amolyan félsivatag akad, amelyben vad antilopok csordái masíroznak, s a magasból nézve lila, égszínkék, fehér foltként láthatók, a több száz kilométeren át húzódó sóstóövezetek. Végül a Volga torkolatánál, a Kászpl-tenger küszöbén a filmesek őserdei képeket örökíthetnek meg. Pelikánok, fehér gólyák, vaddisznók élik Itt világukat. Sokan azért vándorolnak el Ide, hogy láthassák a virágzó lótuszt, az egyiptomiak szent virágát. A Volga hatalmas közlekedési útvonal. A Vörös Szormovo gyár a világ legnagyobb folyami szárnyashajóit bocsátja útra. A sort a Rakéták nyitották meg, ezek még csak hetven utast fogadtak be, aztán a 150 utast befogadó Meteorok következtek, most pedig a Szputnyikok már 300 utast vesznek fedélzetükre. _ A légpárnás szárnyashajók forradalmat vittek véghez a folyamokon, az évszázadok óta rekordként elkönyvelt óránkénti 25—28 kilométeres sebességet játszva megdöntötték. Óránkénti 90 kilométeres sebességet fejtenek 'ki, s ez már a legigényesebb utasokat Is kielégíti, mert a volgal városok között az út ugyanannyi Ideig tart vonattal, mint szárnyashajóval. i ilH Emlékek szárnyán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom füzében az Internacionalizmus eszméjének szellemében számos nemzet fia vett részt. Bevonultak a monarchia csukasslirkójában, megjárták nagy Oroszország fogolytáborait, s a világot megrengató napok felnyitották szemüket, megnyitották szivüket, hogy befogadják a forradalom Igazságát. Felcserélték a fogolytáborokban kényszer-munkákon rongyokká vált csukaszttrkát a forradalom katonáinak egyenruhájával. Régen volt... Otven éve. De azokat a napokat nem lehet elfelejteni, ifjúságukba kitörölhetetlenül bevésődött az a mozzanat, amikor megfordították a fegyvert. Köztünk is élnek még elvtársak, akik közvetlen résztvevőt voltaik e küzdelemnek, amely megváltoztatta a világ arculatát. Nem halványuló élményeikről valljanak ök maguk. Marek Márton Így emlékezik: 1918-ban a Bruszllon-offenzívánél többed magammal orosz fogságba estem Zsttomlrbe szállítottak és Kljeven majd a darnylcai fogolytáboron keresztül- Marjupölba kerültem, ahol hajórakodó munkára osztottak be. Cipeltem a szeneszsákokat, de gyöngének bizonyultam és ezért gyakran éreztem hátamon csattanni a kozák nagajkát, mtg az orvos végül- Is kiselejtezett. Amint kissé magamhoz Jöttem, Pavlográdba szállítottak. Itt a nagygazdáik vettek birtokukba és úgy hajtottak földmunkára, mint a barmot. 1917 telén észrevettem, hogy az orosz katonák egyenruháján, sapkáján kis vörös szalag díszeleg. Nem tudtam mit Jelent ez, de egy pajtásom elárulta, hogy akin ilyet látok az „baráti" katona. A gazdámtól nemsokára megszöktem és Jekatyerlnoszlavba érkezve láttam, hogy a hozzám hasonló foglyok sapkájukon a kis vörös szalaggal szabadon mozognak. Egyszer az állomáson őgyelegtem és az állandóan átvonuló katona-transzportok egyikében csehül szólt valaki. Megismerkedtem egyikkel, s elmondta, hogy Kíjevből visszatérő vöröskatona. Bíztatására Jegorov parancsnoknál én is jelentkeztem a forradalmi hadseregbe. A Fekete-tenger melletti frontra kerültem, majd Rosztovba s állandó kemény harcok közepette a Kaukázusba. Gyakran állták kozák csapatok az utunkat, s ilyenkor egyik fél részéről sem volt Irgalom. 1919 csontrepesztőén hideg telén megbetegedtem tífuszban. Egy orvos Jóságos özvegye ápolt. Felgyógyulásom után hazatérésre jelentkeztem, de a „gyűjtőhelyen“ a fehérgárdisták elfogtak. Három hónapig a legnagyobb bizonytalanságban voltam affelől, hogy ml a szándékuk velem, míg a negyedik hónapban egy cseh kapitány átvett s az ő segítségével tértem Ismét haza. Kugler Antal 18 évesen került ki a frontra, mint újonc. 1916- ban Vorhlnijánál frigságba esik és különböző fogolytáborokban sínylődik. A forradalom kitörése Uzlojavában éri. Itt aránylag szabadon mozoghat és Így részt vehet a lezajló óriási forradalmi tüntetésen. Ezért Ismét szigorú táborba zárják. 1918-ban — mondja — meglátogatott a táborban a nemzetközi fogolyszervezet egyik képviselője és felszólított bennünket, hogy lépjünk a Vörös Gárdába. Így alakult meg VJatskban, a mai Klrovban az első nemzetközi csapat, amelynek Fekete József volt a parancsnoka.
