A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-22 / 43. szám
Teli a puttony portvezető azon morfondírozik, hogy kevés a szOlO-dézsa a borászait üzem többet Is adhatna, és úgy az autók ts gyakrabban fordulhatnának. De hát nemcsak Szentpéteren szüretelnek. — Ez Ut olaszrtzltng, a másik tábla semülon, a harmadik leányka. Tavaly 45, az Idén 75 mázsa az átlagos hektárhozam — magyaráz a mérnök. Mindegyiket megkóstoljuk. — Es hol a otelló? — szegezzük neki tréfás szóval a kérdést. — Sajnos azzal nem szolgálhatok, az már a múlté. A háztájiban Is egyre ritkább, a gazdák Is Inkább a nemes szőlőt kedvelik. A pince előtt ropog a tűz, régi szőlőkarók égnek, mint e gyertya. A katlanban vizet melegítenek hordómosáshoz. Pócs Flórián vincellér komoly, hallgatag ember, tömör tőmondatokban válaszolgat. Arca felderül, mikor az Uhorské HradlSte-i borversenyen ezüstérmet nyert semlllon és a bronzéremmel jutalmazott leányka kerül szóba, és persze meg kell említeni a járási versenyen elért négy első helyezést. A szentpéterl szőlészetnek hagyományai vannak. A szövetkezeti pince valamikor gróf Zichy Miklósé volt és az Akasztó-hegyen 70 éve terem a szőlő. Állítólag azért nevezik Akasztó-hegynek, mert ott az urak annyira berúgtak, hogy egy embert felakasztottak. A Kopasz-hegy már új telepítés, mindössze 8 éves. Azelőtt gyenge, kihasználatlan szántóterület volt.. Morvay Tibor elnök tanárember, akivel hivatali elfoglaltsága miatt csak utunk végén találkoztunk, számos értékes felvilágosítással szolgál. A környéken sehol nincsenek jobb feltételek a szőlőtermesztésre, mint éppen a pétert dombokon. E dombok 28 méterrel magasabban fekszenek a többi határtól. Az átlagos évi hőmérséklet 9,5 fok. Kedvező a délt napos lejtő fekvése Is. Talaja 12—13 méterig sárga monolit, harmadkorbell nyúlvány, lent az altalajban pedig ezután a mélység után kő van, amelyből a község alapjait rakták le a 16—17. században. A lehetőségeket kt kell használni és éppen ezért többet kell foglalkozni a szőlészettel, hogy elérjük a világszínvonalat. A szövetkezetnek 1 hektár szőlő kompletlzálása többezer koronába kerül. A befektetett összeg kb. 10 év alatt térül meg. Ebből az következik, hogy a szövetkezet hathatós állami támogatás nélkül nem képes olyan Internben fejleszteni szőlőállományát, mint ahogy az szükséges volna. Mtnt jó példát megemlítette, hogy a pétert fiatalok minden hónapban a munkaegységen kívül 100 koronát kapnak, hogy ha a házirend értelmében a kötelező munkanapokat ledolgozták. Lassan leszáll az alkony. A hordók kongása, szekerek nyikorgása, gyerekek zsivaja, autók zúgása elcsendesedik. A falu pihenni tér. OZSVALD ÁRPÁD Prandl Sándor felvételei a kedvezőtlen állapot megszüntetésével. Vajon mi lesz holnap abból, aki ma nem tanul meg Irnl-olvasnl? A kérdésre nem nehéz a válasz, hiszen már ma szembetűnő, hogy a legfőbb gondot az analfabéta lakosok okozzák. A helyzet viszont az, hogy országos viszonylatban az iskolaköteles cigánygyermekeknek csak alig fele jár rendesen iskolába. A produktív korúak foglalkoztatottsági aránya Is hasonló. Az ország 101700 munkaképes, cigányszármazású lakosából mindössze 50 ezer van állandó munkaviszonyban. Negyvenötezren nincsenek állásban. Azt viszont nem mondhatjuk, hogy a munkaszerzés lehetősége nélkül. A cigánycsaládok átka: a tudatlanság, a műveletlenség. A felelőtlenségnek, a bűnügyi dellkvencla elharapódzásának a melegágya: az Írástudatlanság. A múlt tanévben a 2500 cigányszármazású tlzenötéves fiatal közül csak nem egészen 800 kapott helyet a harmadfokú iskolákban vagy az ipari tanuló Intézetekben. Vajon mi lesz a többi 1700-ból? A kiállításon — aláfestésként — egy magnószalagról non-stop cigányzene szól szívdöglesztően. Azt mondják, a rendezők ezt a nagyobb hatás kedvéért Intézték Így. Akaratlanul is arra gondolok, hogy ez még a romantikus cigányszemlélet maradványa. Mert a realitás — az más. A legtöbb péróban a cigányok ma már nem Is muzsikálnak. Es hol vannak ma már a teknőcslnáló cigánydinasztiák? Manapság ez is fehér holló. Pedig azt se állíthatjuk, hogy a cigányokból eleve hiányzik az alkotásra való hajlam. Átlagon felüli zenei érzékűek és az anyagi termelésben Is tudnak — és főleg tudtak — alkotni. Vajon a teknőkészltéshez és más íamegmunkáló tevékenységhez nem kell-e képzelőerő? Az első és legfontosabb kérdés talán az: hogyan kezdjünk hozzá a 220 ezer ember árnöveléséhez, munkába állításához? A pérók felszámolásával eddig még sehol sem értek el túl nagy eredményeket. Megtörtént ugyan már néhány helyen, hogy buldózerrel a földdel egyenlővé tették a nyomortanyákat és a családokat új lakásokba telepítették vagy az ország egy távoli részében adtak nekik munkát. Néhány hónap vagy egy-két év múlva azonban megindult a vlsszaszlvárgás. Es kezdődött minden elölről. Ogy látszik, bizonyos fokozatok betartása nélkül lehetetlen lesz a cigánykérdés megoldása. Az első fokozatnak feltétlenül az alapfokú műveltség biztosításának kellene lennie. Ez a méltó színvonalú munkavállalás első és elengedhetetlen feltétele. Enélkül a sokgyermekes cigánycsaládoknak nyújtott pénzügyi segítség hatása is csökken. Utána — és közben — egy lakásépítési programnak kellene következnie. A „másfél százalékot" színvonalas felvilágosító munkával fokozatosan rá kellene döbbenteni a helyzet tarthatatlanságára. Persze a tudatlanságon a legbeszédesebb agitáció éle is kicsorbul, ha annak módszere nem megfelelő. A rádió, a sajtó lehet, hogy csődöt mond. De nem mond csődöt az említett kiállításhoz hasonló vizuális „rádöbbentés": Így éltek. £s szinte biztos hatás érhető el a népnevelők személyes jelenlétével. Rlngő csípőjű, anyányi cigány lányok nézegetik a kiállítást. Jó másfél óráig nézegetik, majd távoznak. Előbb azonban megállnak a vendégkönyvnél. Egy közülük kezébe veszi a tollat, lassan, körülményesen aláírja a nevét. A többiek — mint egy istenre tekintenek rá. „Írd alá te is, Amália“, szól testvérének az egyik. Amália pirul, megrlngatja csípőjét, elvonul. Amália — a tizennyolc esztendős lány — esetleg csak három x-szel tudná aláírni a nevét. Mi lesz holnap, holnapután azzal a csaknem negyedmillió emberrel? Korunk „emlékkönyvéibe“ miként Írják alá, hogy: „itt éltünk“?. TÓTH MIHÁLY 7
