A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-08 / 41. szám

Lett képzőművészek a Szovjetunió más váro­sai számára is érdekes alkotásokon dolgoz­nak. Egy szobrászosoport: Valentina Micke­­wicz, Lilia Lice és Valentina Hellmuth hatal­mas fémpannó befejezésén dolgozik, amely az „Október“ filmszínház homlokzatát díszí­ti majd Kramatorszikban. — A képen: a rigai V. Buschmann és L. Wassermann üvegvítrá­­zson dolgozik a karagandal úttöröpalota ré­szére. „Száraz víz“. — Nyugatnémet kémikusok nemrégiben meglepő Jelenséget fedeztek fel kísérleteik közben véletlenül. Szintetikus úton előállított, hldrofób, víztaszító kovasav­val kísérletezve meglepetéssel tapasztalták, hogy 90 rész vizet és 10 rész kovasavat összerázva, hirtelen lisztszerű, fehér por jön létre, amely cigarettafüst módjára a leve­gőibe fújható. Ez a fehér por teljesen szá­raz benyomást kelt és szobahőmérsékleten korlátlan ideig eltartható, ezért száraz víz­nek nevezték el. Lepárlással azután vissza­nyerhető a lisztszerü porban levő víz. A vizs­gálatok kiderítették, hogy a víz és a hídro­­fó kovasav összerázásakor mintegy 2 mikron átmérőjű parányi vízgyöngyöcskék jönnek létre, amelyeket kovasavköpeny von be, s így nem folyhatnak össze. A városok túlnépesedése. — Az Egészségügyi Világszervezet felhívja a figyelmet a nagy­városok nagymérvű túlnépesedésére. 2000- ben a világ lakosságának előreláthatólag több mint 60 százaléka városlakó lesz. Az ENSZ statisztikái szerint a világ legtúlnépe­­sedettebb városa Párizs, ahol négyzetkilo­méterenként átlag 32 ezer ember él,; Tokió­ban 16 000, New Yorkban 13 200, London­ban 10 300 a lakosok száma négyzetkilomé­terenként. Nem Nizzában, a karneválok városában, ha­nem Bratislavában kapta lencsevégre foto­gráfusunk, Prandl Sándor, ezt a két óriási figurát, amint a Duna Aruház előtt vásár­lásra csábítják a „nagyérdemű“ közönséget. Az Atlanti-óceán nyugati medencéjének tro­pikus övezetében végez majd kísérleteket az atmoszféra magasabb rétegeinek méré­sével a Szovjet Tudományos Akadémia meg­bízásából a lenlngrádi hajógyárban külön­legesen felszerelt „Koszmonaut Vlagyimir Komarov“ nevű hajó kutató személyzete. „Világ-68“. — Mihail Romm az „Egy év ki­lenc napja“ című játékfilm és a „Hétköznapi fasizmus1* című dokumentumfilm után ismét nagyszabású dokumentumfilm forgatásába kezdett. Nyilatkozatában elmondotta: film­jében a világ ifjúságát, azt az új nemzedé­ket akarja bemutatni, amelyik foglalkoztat­ja a szociológusokat, az újságírókat, az író­kat, az anyákat, apákat, a filmeseket és a bíróságokat. A hatvanas évek végének fia­taljait, a hosszúhajúakat, a rongyosnadrá­­gúakat, a tánc- és dalköltőket, akik tilta­koznak a háború ellen és megtagadják a hadkötelezettséget. ' Megkezdődött a színházi évad. — Az új évad első színházi premierjét szeptember 16- án tartották a budapesti József Attila színházban. Gyárfás Miklós új vígjátékét mutatták be, melynek elme: Egy nő, akinek lelke van. A darab egyik fontos szerepét Sólyom Ildikó játssza. Denise Boyd-Moss (23) dél-afrikai színész­nővel, akinek kedvező filmszerződést aján­lottak fel Angliában, a brit hatóságok kö zölték, hogy el kell hagynia az országot, mert lejárt az ott-tartózkodási engedélye. Maradhat, ha például házassággal megszer­zi az angol állampolgárságot. A fiatal szí­nésznő előbb baráti körében keresett vőle­gényt, s amikor ilyet nem talált, kiment az utcára és felajánlotta a kezét az arrajáró férfiaknak. Az első házas volt, a második ugyan hajlandónak mutatkozott, de a ma­mája ellenezte a házasságot, mert a fiú még kiskorú volt, végül a harmadik, Doug­las Hollis (19) teherautósofőr hajlandó volt 50 font sterlingért anyakönyvvezető elé ve­zetni a kétségbeesett arát. Jone Douglas San Francísco-i ápolónő kocsi­jának motorja felmondta a szolgálatot, ezért meg kellett állnia az autósztráda szé­lén. Szerencsére arra ment Stanley Kaminsky tíztonnás teherkocsijával, gavallérosan meg­állt és megjavította a hölgy motorját. Jane Douglas szerette volna kifejezésre juttatni a háláját. Levelet Irt a vállalat igazgatójának, ahol Kaminsky dolgozik, kérve, hogy adják át köszönetét a gépkocsivezetőnek. Nemso­kára megjött az igazgató válasza: „Közlését köszönjük.'1 Kamlnskyt 10 dollár pénzbír­sággal büntettük az okozott munkaidőkíesé­­sért. Ha ez még egyszer előfordul, Kamln­skyt kénytelenek leszünk elbocsátani.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom