A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-20 / 34. szám
szorítja, kicsit előrahajol, most majd kilép a bal lábával... Ml az? Miért nem lép... ? Hol van? Már lezuhant? Ilyen gyorsan? Hisz ez egyszerűi De alighanem az a lökés nagyon J61 Jött a döntő pillanatban... Ml az? Hogy én? Meg kell csinálnod... ? Meg kell... I Meg ... Százhuszonegy, százhuszonkettő, százhuszonhárom ... Fülem mellett süvít a szél, szorosan megkapaszkodom ruhám gallérjába, a világ megfordul velem, óriási sebességgel zuhanok ... állítsanak meg ... és egy rándulás. Fejem felett -kinyílik a fehér kupola és én úgy himbálózom rajta, mint a karácsonyfán a disz... De hisz ez kitűnői Minden rendben van. Emberek, hisz ez príma dologi Mitől Is féltem? Igen, már tudom, a csendtől... De hisz nincs is csend, szól a zene. Valóban, honnét árad ez a kellemes zene? Csak képzelődöm? Lehet. De akkor Is kellemes. Most szélirányba fordulok. Meghúzok néhány zsinórt, így, és máris engedelmeskedik ... De vigyázatl Földi A lábakat szorosan összezárni, a kezekkel védeni ez arcot és oldalra esni. Vigyázz) Mostl I I FÖLD... I Ojra földi Hallom a tücsök zenéjét... Lábraállok és lábam nyomán újra felemeli fejét egy összetlport margaréta ... Emberekl Boldog vagyok, sikerük az első ejtőernyős ugrás... I Azóta néhányszor megismételtem az ugrást Ma már minden hétköznapi. Ha valaki megkérdezi tőlem: Te, mondd, milyen érzés klugranl olyan magasból? Én nagyképűen mondom: Ugyan kérlek, semmiség az egész, először kicsit kellemetlen, de aztán már kibírható... Közben eltitkolom azt, hogy féltem, mint mindenki, aki ezt először csinálta, hiszen én Is „csak* ember vagyok... Egy ejtőernyős, aki a közhitben bátor, erős hős és én ezt a hitet nem akrom lerombolni. Csak azok miatt sem, akik hisznek óbbon I A szerző felvételei A hőfok elárulja a rákot Az utóbbi években kiderült, hogy a test hómérsékletéből sokkal messzemenőbb következtetések vonhatók le a beteg állapotéról, mint amilyennel az orvos a lázmérővel juthatott. Bonyolult felépítésű és sajnos, egyelőre még nagyon drága készülékekkel az orvosok megmérhetik a hőmérséklet-különbségeket a beteg testének különbüző részein. A mérések közben keletkező hőképek különböző szürke árnyalatai — az időjárási térképek színárnyalataihoz hasonlóan — jelzik a hőmérséklet-különbségeket, amelyekből az orvos értékes adatokat nyerhet veszélyes betegségek felderítésénél, ugyanakkor lehetővé tehetik számára kezelési módszerei hatékonyságának vizsgálatát is. jól beváltak már az úgynevezett termagráfok a rákos daganatoknál, a vérkeringés! zavaroknál, az égéseknél és a fogyásoknál Is. A termográfok különleges kamerák, amelyek nem fényt, hanem infravörös sugárzást rögzítenek. Az infravörös sugárzás nem látható, de érezhető: melegít. Minden test, amelynek hőmérséklete meghaladja az abszolút null-pantot (mínusz 273 fok Celsius) Infravörös sugarakat bocsát ki. Hosszabb Ideje ismeretesek az infravörös sugárzást rögzítő műszerek. Ezekkel a műszerekkel szinte kísérteties effektusok érhetők el. Így páldául egy parkírozó helyen olyan autót fényképezhetünk le — pontosabban: termogrefálhatunk —, amely már régebben elhajtatott. Az azzfalt hőmérséklete ugyanis, amelyen az autó állt, egy ideig még eltér a körülötte levő aszfalt hőfokától. Hasonlóképpen: a termőgrammal felismerhető lehet az a kéz, amely a felvételt megelőzően — nem a felvétel közbeni — pihent egy könyvön. A hűt regisztráló kamerák továbbfejlesztésére nagy ösztönzést adott, katonai felhasználhatóságuk. A mesterséges holdakon elhelyezett Infravörös kamerák — miközben a mesterséges holdak több száz kilométer magasságban keringenek a Főid körül —, regisztrálni tudják a startoló rakéták lángsugarait. Infravörös látcsövek segítségével a legsötétebb éjszakában közelgő katonák is világosan felismerhetők: elárulja őket a testükből sugárzó hő. Orvosi célokra az első infravörös képeket dr. Ray Lawson kanadai orvos készítette a montreali Royal Victőria kórházban. Lawson lehetőségek után kutatott a mellrák korai felismerésére. Dr. Ray bizonyítani tudta — mint ahogy erről 1957-ben már beszámolt —, hogy a rákos daganat, különösen aktív anyagcseréje következtében, emeli a daganat fölötti bőr hőmérsékletét. Lawsontú! származik a „termográtia“ elnevezés is. A kutatók rájöttek arra, hogy a mellrákos betegeknél a daganat feletti bőr hőmérséklete legalább egy tokkal magasabb volt a körülötte levő bőrfelület hőmérsékleténél vagy a másik mell megtelelő részénél. A hőmérséklet-emelkedés a fekete-fehér termogrammon jól észlelhető világos foltkánt mutatkozik. Orvosi szempontból nemcsak az jetentős, hogy lehetőség nyílik a bőr melegebb pontjainak felderítésére, hanem, hogy ezzel a módszerrel felkutathaték a test hidegebb részei is. Ha a vérkeringésben zavar mutatkozik, akár a véredényeken mutatkozó lerakódások — érelmeszesedés vagy trombózis — miatt, akkor a hiányos vérellátottságii szövetek feletti bőr egyértelműen sütétebb foltként jelentkaxik a termagrammon. Mér régebben feltételezik, hogy dohányosoknál a nikotin hatására összeszűkülnek a véredények. Termogrammokion egészen egyértelműen bizonyították ezt a hatást. Egy férfi karjáról a dohányzás előtt készült tarmogrftfiai falvétel egyöntetűen jó várellitottságot mutatott. Az egy cigaretta elszívása után 15 perccel kérzitett termográflai felvétel (a karokról) lényegesen aötétebb volt az elsőnél. A bőr lehűlt a kevésbé |6 vérsUátottzág következtében! V. f hét 21
