A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-02 / 27. szám
Május 21 óta újra katonai terror alatt él a görög nép. A hadsereg reakciós, fasiszta tisztjei katonai puccsot hajtottak végre. Az új kormány elnöke, Kolliasz főállamügyész bejelentette, hogy kormánya újra helyreállítja a rendet az országban, radikális változtatásokat hajt végre a közéletben. Az első lépés valamennyi politikai párt betiltása volt, ma — szerinte — nincs baloldal, jobboldal vagy centrum, csak görögök vannak. A Nyugat felé nem felejtette el hangsúlyozni, hogy kormánya valamennyi kötelezettségét teljesíteni fogja az atlanti paktum és nyugati szövetségesei Iránt. Ám Athénban nyílt titok, hogy a kormány igazi feje Szpandiakisz miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter. A görög reakció, élén a királlyal és a fasiszta tisztekkel az erőszak és a terror eszközéhez nyúlt. Az akcióhoz a május 28-ra kitűzött választások szolgáltatták az okot, amelyeken a reakció nyilván vereséget szenvedett volna. Két hónappal a puccs után Görögországban változatlanul napirenden vannak a letartóztatások. Május végén a Junta végül elismerte: Jarosz szigetén 6138 személyt tartanak fogva, nem szólt azonban arról, hány embert deportáltak más szigetekre és szállítottak a görög félsziget „stabil" börtöneibe. Félő tehát, hogy a valóságot sokkal inkább megközelíti Nikolasz Ntkolatdlsz adata: a Centrum Unió főtitkára, aki hazájából elmenekülve. Jelenleg nyugateurópai körúton van, Bonnban tizenhatezer letartóztatást említett. Patakosz belügyminiszter Június 5- én tízezres számot adott meg. . Ojra börtönben az Akropollsz hőse Az újabb letartóztatások szervesen beleillenek a Junta megfélemlítés! kampányába. A terror éle azonban elsősorban a -kommunisták, a baloldal ellen irányul, őket vette célba már az első nagy letartóztatás! hullám is, április 20- ról 21-re virradóra, a puccs éjszakáján. Az athéni katonai kormány azzal vádolja az elhurcoltakat, hogy „nemzetietlenek”, „nem jó görögök“. Valójában azonban éppen olyan baloldali politikusokról van szó, akik még a Hitler elleni nemzeti ellenállás idején, életük kockáztatásával bizonyították, mennyire Jó görögök. Ogy mint Manolisz Glezosz, aki 1941. május 31-én, tizenkilenc éves fiatalemberként az athéni fellegvár, az Akropollsz or-A háromszor halálra ítélt Manolisz Glezoszt az elsők között tartóztatták le. máról letépte a hitlerista megszállást hirdető horogkeresztes lobogót. Manolisz Glezoszra negyedszázad alatt háromszor szabtak ki halálos Ítéletet: előbb az olasz, majd a német fasiszták, végül a görög monarchista hadblrák. (Ez utóbbi 1949-ben történt, amikor, a halálos ítéletet az utolsó pillanatban tízévi börtönre változtatták.) Manolisz Glezosz élete és biztonsága most ismét veszélyben van. A Pravda tudósítója május 19én Rómába érkezett görög menekültektől úgy értesült, hogy Glezoszt és a vele szomszédos cellában fogva tartott Leonldasz Kirkoszt, az EDA (Egységes Baloldali Demokratikus Párt) titkárát és parlamenti képviselőjét kegyetlenül megklnozták, és a kínvallatás következtében Glezosz súlyosan megbetegedett. Egy nappal korábban az Humanlté athéni különtudósltója olyan információ birtokába Jutott, hogy Glezoszt és Klrkoszt a görög biztonsági szervek székházának fogdájában őrzik, 1X2,5 méteres cellákban. (Patakosz belNaplrenden voltak a baloldali tüntetőtök a puccs előtt a görög városok utcáin. A rendőrség minden esetben brutálisan beavatkosott. en Mfßpoßösi aá és beszennyeződött, a foglyok kénytelenek voltak a sziklahegyről leereszkedni a forráshoz. A legmegalázóbb az volt, hogy a női foglyoknak egy szabad térséget Jelöltek ki illemhelyül, ahol még csak egyetlen fa, bokor sem volt, úgyhogy saját testükből élő spanyolfalat kellett emelniük maguk és az őrszemélyzet közé. Patakosz belügyminiszter, egy nappal később, május 31-én: a női foglyok körülményei „nem kielégltőek". A beismerés azután hangzott el, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt különmegblzottat küldött Athénba. A különimegbízott, Germain Coládon volt az egyetlen külföldi megfigyelő, akit a görög hatóságok a szigeten őrzött 6138 politikai fogoly közelébe engedtek. £s a párizsi Nouvel Observateur athéni tudósítója egy megbízható informátort idéz, aki véletlenül fültanúja volt, amikor a biztonsági szolgálat egyik vezetője telefonon utasítást adott Jarosznak: ,rKészItsék elő“ a tábort... S a belügyminiszter mégis, az előkészítés után is rákényszerült a két szóra: „nem klelégltőek" a körülmények. „Tartsák magukat távol a kikötőtől" Május 17-én 250 idős és beteg foglyot visszahajóztak a pireuszi kikötőbe. A látvány önmagában Is annyira vádló lehetett, hogy a belügyminiszter szó szerint'ezt mondotta a nyugati hírügynökségek (APF, AP) tudósítóinak: „Tartsák magukat távol a kikötőtől, mert lehet, hogy a hajó, amely a foglyokat hozza, önöket viszi vissza a szigetre.. Glezosz megklnzatása, a Jaroszszlget rabjainak elsorvasztása drámai figyelmeztetés: a görög politikai foglyok életéért vívott harc még nem ért véget. ügyminiszter Június 5-én megerősítette, hogy Glezosz és Klrkosz „egy athéni börtönben“ van.) „A női foglyok körülményei nem klelégltőek" Az Égel-tenger szigetbörtönéről, a különben lakatlan és kopár Jaroszról ugyancsak megdöbbentő részletek szivárogtak ki. Május utolsó napjaiban Londonba érke zett Betty Ambatielosz, aki — ml előtt mint brit állampolgárt, an goi parlamenti képviselők közben Járására hazatoloncolták volna — maga is a sziklasziget foglya volt A Guardian május 30-1 száma hosz szasan idézi a legendás hírű asz szony tanüságtételét, aki több mint másfél évtizedig harcolt be börtönzött férje szabadságáért (Antonlosz Ambatielosz, a görög tengerészszakszervezet volt veze tője 1964-ben szabadult a börtönből. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.) A szigeten mintegy háromszáz nőt őriznek. Az asszonyokat a több éve használaton kívül volt, düledező börtönépület egyetlen, törmelékkel, szeméttel borított termébe zsúfolták, amelyet paplrfoszlányokkal és puszta kézzel próbáltak úgy-ahogy kitakarítani. Sem pokrócot, sem szalmazsákot, sem tisztálkodó szereket nem kaptak. A betonpadlón a foglyok olyan szorosan összepréselve feküdtek, hogy ha valaki megmozdult, kénytelen volt megbolygatni a társát Is. De még így is vacogott a foguk az éjszakai hidegtől. Miután kiki egy szál ruhában került Ide, amiben letartóztatták, és ez a ruha az első napok kegyetlen — gyakran kerékpárláncos — ütlegel következtében elrongyolódott Az Időz Papandreu!, a Centrum Unt elnökét a börtönből át kellett zzil lftanl a körházba. A fiatal görög király, Konzztantln, aki áldáaát adta a puccara, de káiöbb valamelyest eltávolodott tőle, hogy ne dlzzkradltálja magát a nyugati közvélemény szemében. Arch, felvételek
