A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-02 / 27. szám

Május 21 óta újra katonai ter­ror alatt él a görög nép. A hadsereg reakciós, fa­siszta tisztjei katonai puccsot haj­tottak végre. Az új kormány elnö­ke, Kolliasz főállamügyész beje­lentette, hogy kormánya újra helyreállítja a rendet az ország­ban, radikális változtatásokat hajt végre a közéletben. Az első lépés valamennyi politikai párt betiltá­sa volt, ma — szerinte — nincs baloldal, jobboldal vagy centrum, csak görögök vannak. A Nyugat felé nem felejtette el hangsúlyoz­ni, hogy kormánya valamennyi kö­telezettségét teljesíteni fogja az atlanti paktum és nyugati szövetsé­gesei Iránt. Ám Athénban nyílt ti­tok, hogy a kormány igazi feje Szpandiakisz miniszterelnök-he­lyettes és hadügyminiszter. A görög reakció, élén a királlyal és a fasiszta tisztekkel az erőszak és a terror eszközéhez nyúlt. Az akcióhoz a május 28-ra kitűzött választások szolgáltatták az okot, amelyeken a reakció nyilván vere­séget szenvedett volna. Két hónappal a puccs után Gö­rögországban változatlanul napi­renden vannak a letartóztatások. Május végén a Junta végül elis­merte: Jarosz szigetén 6138 sze­mélyt tartanak fogva, nem szólt azonban arról, hány embert de­portáltak más szigetekre és szállí­tottak a görög félsziget „stabil" börtöneibe. Félő tehát, hogy a va­lóságot sokkal inkább megközelíti Nikolasz Ntkolatdlsz adata: a Cen­trum Unió főtitkára, aki hazájá­ból elmenekülve. Jelenleg nyugat­európai körúton van, Bonnban ti­zenhatezer letartóztatást említett. Patakosz belügyminiszter Június 5- én tízezres számot adott meg. . Ojra börtönben az Akropollsz hőse Az újabb letartóztatások szerve­sen beleillenek a Junta megfélem­lítés! kampányába. A terror éle azonban elsősorban a -kommunis­ták, a baloldal ellen irányul, őket vette célba már az első nagy le­tartóztatás! hullám is, április 20- ról 21-re virradóra, a puccs éjsza­káján. Az athéni katonai kormány az­zal vádolja az elhurcoltakat, hogy „nemzetietlenek”, „nem jó görö­gök“. Valójában azonban éppen olyan baloldali politikusokról van szó, akik még a Hitler elleni nem­zeti ellenállás idején, életük koc­káztatásával bizonyították, mennyi­re Jó görögök. Ogy mint Manolisz Glezosz, aki 1941. május 31-én, ti­zenkilenc éves fiatalemberként az athéni fellegvár, az Akropollsz or-A háromszor halálra ítélt Manolisz Glezoszt az elsők között tartóztatták le. máról letépte a hitlerista megszál­lást hirdető horogkeresztes lobo­gót. Manolisz Glezoszra negyedszá­zad alatt háromszor szabtak ki ha­lálos Ítéletet: előbb az olasz, majd a német fasiszták, végül a görög monarchista hadblrák. (Ez utóbbi 1949-ben történt, amikor, a halálos ítéletet az utolsó pillanatban tíz­évi börtönre változtatták.) Manolisz Glezosz élete és biz­tonsága most ismét veszélyben van. A Pravda tudósítója május 19én Rómába érkezett görög me­nekültektől úgy értesült, hogy Gle­zoszt és a vele szomszédos cellá­ban fogva tartott Leonldasz Kir­­koszt, az EDA (Egységes Baloldali Demokratikus Párt) titkárát és parlamenti képviselőjét kegyetle­nül megklnozták, és a kínvallatás következtében Glezosz súlyosan megbetegedett. Egy nappal koráb­ban az Humanlté athéni különtudó­­sltója olyan információ birtokába Jutott, hogy Glezoszt és Klrkoszt a görög biztonsági szervek szék­házának fogdájában őrzik, 1X2,5 méteres cellákban. (Patakosz bel­Naplrenden voltak a baloldali tünte­tőtök a puccs előtt a görög városok utcáin. A rendőrség minden esetben brutálisan beavatkosott. en Mfßpoßösi aá és beszennyeződött, a foglyok kénytelenek voltak a sziklahegyről leereszkedni a forráshoz. A leg­­megalázóbb az volt, hogy a női fog­lyoknak egy szabad térséget Jelöl­tek ki illemhelyül, ahol még csak egyetlen fa, bokor sem volt, úgy­hogy saját testükből élő spanyol­falat kellett emelniük maguk és az őrszemélyzet közé. Patakosz belügyminiszter, egy nappal később, május 31-én: a női foglyok körülményei „nem kielé­­gltőek". A beismerés azután hangzott el, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt különmegblzottat küldött Athén­ba. A különimegbízott, Germain Coládon volt az egyetlen külföldi megfigyelő, akit a görög hatósá­gok a szigeten őrzött 6138 politi­kai fogoly közelébe engedtek. £s a párizsi Nouvel Observateur at­héni tudósítója egy megbízható in­formátort idéz, aki véletlenül fül­tanúja volt, amikor a biztonsági szolgálat egyik vezetője telefonon utasítást adott Jarosznak: ,rKészIt­­sék elő“ a tábort... S a belügy­miniszter mégis, az előkészítés után is rákényszerült a két szóra: „nem klelégltőek" a körülmények. „Tartsák magukat távol a kikötő­től" Május 17-én 250 idős és beteg foglyot visszahajóztak a pireuszi kikötőbe. A látvány önmagában Is annyira vádló lehetett, hogy a bel­ügyminiszter szó szerint'ezt mon­dotta a nyugati hírügynökségek (APF, AP) tudósítóinak: „Tartsák magukat távol a kikötőtől, mert lehet, hogy a hajó, amely a foglyo­kat hozza, önöket viszi vissza a szigetre.. Glezosz megklnzatása, a Jarosz­­szlget rabjainak elsorvasztása drámai figyelmeztetés: a görög po­litikai foglyok életéért vívott harc még nem ért véget. ügyminiszter Június 5-én megerősí­tette, hogy Glezosz és Klrkosz „egy athéni börtönben“ van.) „A női foglyok körülményei nem klelégltőek" Az Égel-tenger szigetbörtönéről, a különben lakatlan és kopár Ja­­roszról ugyancsak megdöbbentő részletek szivárogtak ki. Május utolsó napjaiban Londonba érke zett Betty Ambatielosz, aki — ml előtt mint brit állampolgárt, an goi parlamenti képviselők közben Járására hazatoloncolták volna — maga is a sziklasziget foglya volt A Guardian május 30-1 száma hosz szasan idézi a legendás hírű asz szony tanüságtételét, aki több mint másfél évtizedig harcolt be börtönzött férje szabadságáért (Antonlosz Ambatielosz, a görög tengerészszakszervezet volt veze tője 1964-ben szabadult a börtön­ből. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.) A szigeten mintegy háromszáz nőt őriznek. Az asszonyokat a több éve használaton kívül volt, düle­­dező börtönépület egyetlen, törme­lékkel, szeméttel borított termébe zsúfolták, amelyet paplrfoszlányok­­kal és puszta kézzel próbáltak úgy-ahogy kitakarítani. Sem pok­rócot, sem szalmazsákot, sem tisz­tálkodó szereket nem kaptak. A betonpadlón a foglyok olyan szorosan összepréselve feküdtek, hogy ha valaki megmozdult, kény­telen volt megbolygatni a társát Is. De még így is vacogott a foguk az éjszakai hidegtől. Miután ki­­ki egy szál ruhában került Ide, amiben letartóztatták, és ez a ru­ha az első napok kegyetlen — gyakran kerékpárláncos — ütle­gel következtében elrongyolódott Az Időz Papandreu!, a Centrum Unt elnökét a börtönből át kellett zzil lftanl a körházba. A fiatal görög király, Konzztantln, aki áldáaát adta a puccara, de káiöbb valamelyest eltávolodott tőle, hogy ne dlzzkradltálja magát a nyugati közvélemény szemében. Arch, felvételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom