A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-02 / 27. szám
Marcel PhlUppart belga képviselő az ökölvívás betiltásáról szóló törvényjavaslatát ezekkel a szavakkal Indokolta: „Mint versenysportot, az ökölvívást nem kifogásolom. Más azonban a sport, és más a szervezett verekedés, melynek során az ellenfelek addig csépelik egymást, amíg egyikük össze nem esik, A hatalmas erejű ütések tönkretehetik a bokszolók egészségét. Az Ilyen kemény összecsapások csupán egy blzonyosfajta közönség legalacsonyabb ösztöneinek a megnyugtatását szolgálják.“ A szorítóban bekövetkezett halálesetek, melyek a második világháború vége óta egyre gyakaribbak, több dologra Is figyelmeztetnek. Mindenekelőtt a versenyzők gyönge felkészültségére s a versenybírák tehetetlenségére. Azon, hogy a háború után nőtt a rlngbell balesetek száma, nem kell csodálkozni, mert a bokszolók száma is erősen megnőtt. A hivatásos ökölvívás szégyenfoltja mindenekelőtt a menedzserek és versenyszervezők tekintetnélkülisége és lelkilsmeretlensége, bokszolólkat a pénz miatt hajszolják bele olyan küzdelmekbe, amelyekhez még nem nőttek fel. Ha azután egy rosszul képzett, tapasztalatlan versenyző magánál sokkal erősebb ellenfélre akad, szinte biztosra vehető, hogy megsérül, ha a játékvezető Időben nem vet véget a mérkőzésnek. méletvesztés. Ám ha az ütés következtében valamelyik hajszálér is megsérül, agyvérzésre kerül sor, ami sok esetben végződik halállal. Ha az ütés a kisagy alatt lévő emlékezet-centrumot éri, tartós emlékezetvazart okozhat.“ La Cava, a római egyetem professzora Írja az ökölvívás okozta agysérülésekről: „Az ütést a fejére inkasszáló bokszoló erős ellentámadásba lendül, mert eleinte kétszeresen erősnek érzi magát. Utána kétségbeesik, elveszti önbizalmát s agresszív lesz. Ám ilyenkor már nem lenne képes behúnyt szemmel féllábon állni. A harmadik szakaszban teljesen elveszti egyensúlyérzékét, tántorog á ringben, mint a részeg. Káibultságra, émelygésre, álmosságra panaszkodik, bár az első pillantásra éppoly erősnek látszik, mint a mérkőzés elején.“ A bokszoló egészsége szempontjából tehát előnyösebb lenne, ha nem lenne jó „ütésálló“. Viszont karrierje szempontjából volna előnytelen. Megállapították, hogy a néger bokszolók jobban elviselik a fejet ért ütéseket, mint a fehérek. Ezt azzal magyarázzák, hogy a szlnesbőrű ember agyveleje kisebb, mint a fehéreké, több folyadékban úszik, amely az ütések erejét tompítja. A fejet ért ütések ártalmasok az egészségre, ezzel szemben a májra, gyomorra, vagy Amerikai orvosok különféle mérőműszerekkel megállapították, hogy a rosszul képzett ökölvívók agytekervényel sérültek, mivel minden fejet ért ütés sokkot idéz elő s kisebb-nagyobb agyrázkódást okoz. Ez persze nem vehető észre azonnal, az ilyen ütésektől a versenyző nem esik össze, legtöbbjük eleinte nem is érez semmit, agyuk kábultságát jókora késéssel észlelik. A versenyzők többsége retteg is az ilyen kábultságtól. Gene Tunney, minden idők legintelligensebb ökölvívó-világbajnoka például a következőket mondotta: „Nehézsúlyú világbajnok voltam s nem azért vonultam vissza, mintha már nem érdekelt volna címem sorsa. Azért hagytam abba az ökölvívást, mivel nem akartam kockára dobni az egészségem. Az ausztrál Tom Heeney elleni mérkőzésen olyan ütés érte a bal szemem, hogy majdnem megvakultam. Utána még az állam találta el Heeney ökle s azután már semmire sem emlékeztem. Később tudtam meg, hogy ellenfelemet knockoutoltam. Valószínűleg öntudatlanul.“ Gene Tunneyt győztessé nyilvánították, ám az orvosok számára 48 órás időre knockoutolták. Járkált, evett, ivott, de az égvilágon semmire sem emlékezett s azt sem tudta, mit cselekszik. Két nap múlva magához tért s kijelentette, hogy örökre visszavonul. Ez a hír akkor bombaként hatott. Senki sem tudta, miért nem akar Gene Tunney bokszolni. Évekkel később magyarázta meg a dolgot. Georges Carpentier, a legjobb francia ökölvívó mondotta: „A bokszoló számára legroszszabb, ha az ütések a fejét érik, de nem esik össze. Akit az ütések harcképtelenné tesznek, jobban jár, mint az, aki sok kemény ütést képes elviselni. Az ő szervezete ugyanis állandó megrázkódtatásoknak van kitéve.“ Az úgynevezett „vas áll“ tulajdonképpen árt a bokszolónak. Rengeteg ütést képes elviselni s gyakran még a földön Is eszméletnél van, hallja a bíró számolását, a közönség kiabálását, de nem bir felállni.“ Dr. Favory francia szakorvos ezt a következőképpen magyarázza: „Az agyvelő nem tölti ki az egész koponyaüreget, folyadékban úszik. Az állat árt ütés következtében az agyvelő a koponyaüreg hátsó falához ütközik. Ha az ütés fúl erős volt, az agyvelő visszavágódik s a homlok tájékán a koponyacsont elülső részéhez ütközik. Ez a mozgás összenyomja az agyba vért szállító ereket, aminek következménye az eszszívre mért ökölcsapások a fejlett izomzatú bokszolók számára kevésbé veszélyesek. A gyomorütések a rekeszizom és a légzőizmok mozgását uraló Idegszövetet érik. A bokszoló nem jut levegőhöz s egy pillanatra megbénulnak izmai. Közismert knockout a nyak ütőerére mért ütés, mellyel Max Schmellng győzött Adolf Heúser és Joe Louis Max Baer felett. . Az orvosok szerint ez az ütés elzárja az agyba áramló vér útját s a bokszoló összerogy, mivel agyában nincs elég tápanyag. Érdekes benne — legalábbis a közönség számára —, hogy a knockoutolt bokszoló nem esik össze azonnal az ütés után, hanem valamivel később, telBélyegsarok Mai számunkban bemutatjuk az új magyar festménysorozat néhány értékét. Ezeket a bélyegeket is, csak úgy mint az előzőket, vágott széllel is kibocsátották. Megjelent egv naivon szép blokk is, amely valószínűleg rövid időn belül elkel. A többi újdonságból a következőket említjük meg: Ausztriában a Kremsben megnyílt „Osztrák gótika“ kiállítás alkalmával május közepén egy 3 schilling névértékű bélyeg jelent meg. Finnország a tbc elleni küzdelem céljaira májusban feláras, 3 értékből álló sorozatot adott ki. Görögországban megjelentek az 1967-es esztendő atlétikai versenyeinek tiszteletére kiadott bélyegek . Dániában a trőnörökösnő esküvője tiszteletére 50 őre névértékű bélyeg került forgalomjesen váratlanul, amikor esetleg éppen nem Is érte őt ütés. A májra kapott ütés mérgezést okoz. A szervezet ugyanis nem választ ki ellenmérgeket s a versenyző halálos fáradtságtól esik össze. Amikor a szorítóban meghalt Ed Sanders hajdani nehézsúlyú olimpiai bajnok, hivatásos bokszoló, az esettel bíróság foglalkozott. Ismeretlen tettes ellen emeltek vádat, mivel jogilag Sanders halálát senki sem okozta. Ám a bíró kijelentette: „Amíg az ökölvlvómérkőzéseket nem fogják törvények szabályozni, addig a hasonló következménnyel járó támadást gyilkosságnak kell minősíteni. Hasonló nézetet vallanak a törvényszéki orvosszakértők Is, mivel minden bokszolónak arra kell törekednie, hogy kncckoutolja ellenfelét. Ez viszont azt jelenti, hogy ellenfelének Ideiglenes agysérülést kell okoznia.“ Az említett bírónak a közönséggel szemben is voltak kifogásai. A következőket jelentette ki: „A szabályok tiltják az egyoldalú küzdelmei. Kimondják, hogy mihelyt az ellenfelek közül az egyik jelentős fölényre tett szert, a mérkőzést félbe kell szakítani. Ebben a fontos kérdésben azonban jobbára a közönség dönt. Követeli, hogy a szorítóban küzdő versenyző teljesen semmisltessék meg, ordít és üvölt s ebben az ordltozásban megszűnik minden emberiesség. A hivatásos bokszolók mérkőzéseit nem épp a legjobb fajta közönség látogatja. Rossz bizonyítványt állított ki a sportvilág önmaga számára, amikor a közönség ujjongott s ordított: „Földre velel“ — holott Sanders e.kkor már a földre zuhant s tulajdonképpen halott volt.“ Theo Nollet francia ökölvívó, aki a ringben megvakult, panaszt emelt a bíróságon a mérkőzés szervezői és menedzsere ellen. Azt állította, hogy a szövetség és a menedzserek becstelenül jártak el vele, mivel súlyos vereségei után, melyek során fél szemét elvesztette, újabb nehéz küzdelmekre kényszerítették, a szerződésre hivatkozva. A szövetség és hivatalos orvosa nem teljesítették felügyelői kötelességüket, mondotta. Látását nem adhatták vissza. Nem támadt fel az az 550' ökölvívó sem, akik a szorító kötelei között vesztették el életüket, sokan elsősorban azért, mivel az illetékesek nem teljesítették „felügyelői kötelességüket“, nem teljesítették, mivel pénzről volt szó, a pénznek viszont a hivatásos ökölvívásban nagyobb a súlya, mint az emberi életnek. (100 + 1 ZZ). ba. Nagy-Brltanniában a királynő új portréja szerepel a forgalmi sorozat legújabb bélyegén, júniusban egyébként a forgalmi sorozatnak még két további 1 sh és 1 sh 9 d értéke Is megjelent. A Német Demokratikus Köztársaságban április végén került kibocsátásra a védett madarakat ábrázoló, 6 értékből álló sorozat. Olaszország az olasz földrajzi társaság alapítása centenáriumának emlékére 40 líra értékű bélyeget adott ki. Ugyancsak 40 líra értékű az a bélyeg, amelyet a világhírű dirigens, Toscanini születésének 100. évfordulója tiszteletére bocsátottak ki. Spanyolországban 10 bélyegből állér sorozat sok évezredes barlangi festményeket ábrázol.
