A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-20 / 34. szám
Az ú] dolgok mindig érdekesek is. Az újra mindig kiváncsiak vagyunk, új dolgokat keresünk. Hiába, az ember már Ilyen. Napjainkban rengetegen utaznak. A nemzetközi turista-forgalom soha nem volt még ilyen eleven. Az utazás egyre több ember számára válik állandó igénnyé. Barátom és én elhatároztuk, hogy szabadságunk alatt bejárjuk egész Jugoszláviát s elsősorban a ma már annyiszor megénekelt tengerpartot. A szabadságunkat októberben vettük ki, és amerre csak Jártunk, mindenütt hazai turistáink nyomaira bukkantunk. Milyen nyomokra? Üres konzervdobozokra, üvegekre, Júliusi és augusztusi újságokra. A tengerparti napozóhelyen akkor már kevesebb volt az ember, kisebb volt a za], alkalom nyílt a valódi pihenésre, tűnődésre. A szállodákban Is volt hely bőven, nem kellett kapcsolatokat keresni, az utazási iroda kegyeit kérni. Az utakon Is kisebb volt a forgalom, tehát nagyobb a biztonság. Jugoszlávia népe valóban megtett mindent, hogy úthálózata, amelyen évente ezer és ezer külföldi turista megy a tenger felé, minden követelménynek megfeleljen. Az utakat itt nem csak javítják, hanem új utakat Is építenek. Gyorsított ütemben, kegyetlenül nehéz, sziklás terepen keresztül. Mindenesetre a csehszlovák motorosoknak tanácsolnám, hogy ne térjenek rá olyan utakra, amelyeket épp Javítanak, vagy újjáépítenek, még akkor sem, ha úgy vélnék, ezzel útjukat megrövidítik, Időt nyernek. Előfordulhat, hogy az útépítők teljes munkaidőre lezárják az utat s Így a siető turista bizony egy napot is elveszíthet. Továbbá még egyszer hangsúlyozom, hogy Jugoszláviában a tengerparti üdülés legkellemesebb a főidény után, ősszel, hiszen délen a nap még akkor is teljesen tűz, a kékeszöld Adria vize kellemesen langyos. Mit hoztam Jugoszláviából? Nem konyakot és rákiét, hanem sok máig is eleven emléket és néhány érdekes felvételt, melyeket Itt mellékelek. HAŠKO PAVEL küldje a. nagy család valamelyik tagjának a világ másik végire. Így beszél az angol ausztráliai barátjával, varsói kenyaival — a világ toges-legeldugottabb szigetéről is száll a jel... hogy ott éppen esik az eső, hogy az adójába betáplált teljesítmény nem több egy hatvanwattos égő fogyasztásánál, Ígérve, hogy amikor teheti elküldi a QSL lapot, mellyel bizonyítható, hogy ekkor és ekkor húszméteres amatőrsávban összeköttetést létesített egy csehszlovákiai és egy pápuái rádióamatőrállomás. Olyan kedvtelés ez és nemcsak az, hiszen, már régen túllépte a barkácsolás és fúrás-faragás határát — amely komoly földrajzi szakismeretet ad minden űzőjének. A társadalomnak is haszna van e „hobby“-ból, hiszen a kibernetika, távvezérlés területén előkészíti a kádereket. Nem egy találmány születése köszönhető rádióamatőrnek. A rövidhullámok távközlésre való kihasználását is egy tizenhat éves angol diák indította el, aki a huszas évek elején agy úij-zélandi amatőrrel létesített először összeköttetést éppen azon a hullámhosszon, amelyet az akkori szakemberek mint használhatatlant az amatőröknsk engedtek át. Azóta már szinte nyüzsögnek a különböző szolgálatok, műsorközlő adók az éterben. Aki egyszer a rádiózás csodálatos bűvkörébe kerül, nehezen szakit vele. Ez készteti az Ifjú diákot, mérnököt, orvost, tudóst egyaránt. függetlenül hogy szakmája-e vagy sem a villamosság, arra, hogy: — gyűjtögesse a QSL lapokat egy-egy diplomához, — huszonnégy, néha negyvennyolc órát a készüléke mellett üljön, hogy részt vegyen egy-egy versenyen, melynek eredményét sokszor csak egy év elmúltával tudja meg, hogy ki is csinálta a legtöbb összekötettést a megszabott Idő alatt, — gyakran hátára vegye holmiját, megmássza a hegyet, mert az ultrarövid hullám korlátozott viszonyok között terjed (mint a TV- műsor), hogy onnan vegye az Európaszerte népszerű csehszlováknémet—lengyel amatőrök által rendezett „Mezei nap“ műsorát. — szerelje berendezését, mely gyakran fölülmúlja az ipar által előállított cikkek minőségét, még az anyagi és nem utolsó sorban alkatrészhiány ellenére is, — vevővel a kezében keresse a rókát (rejtett adóállomást) a bozót sűrűjében több kilométeres körzetben. A rádloamatúrködés e sportágában a műszaki fölkészültség mellett több száz kilométernek is lábaiban kell lennie a versenyzőnek. — Türelmesen oktatja a klubok helyiségeiben ez ifjú rajongókat, megnyitva az utat egy Ismeretlen világ szépségeihez. Zümmög a vevő. Lassan elnémulnak a keleti állomások, de a sáv nem hal kL Fölváltják őket a nyugati földtekéről jövő jelek. Száll a jel... itt VE 1 ANE ... Kanada ... WOULD YOU MIND SEN DING YOUR CARD TO ME — kéri a lapot Rob a Hawaii-szigetekről... ESPERE UN MOMENTO ... vár] egy kicsit — hangzik Argentínából... QSY UP—hangolj feljebb, kéri Harvey az Agalega szigetről, aki csak egypár napra utazott oda (érthető a nagy tömörttlet körülötte), hogy ezreknek biztosítson egy új , földet" a diplomához. Pihenés nélkül forgalmaz, hogy minél többnek szerezzen örömet nem Ismerve nemzeti, faji különbséget. Minden rádióamatőrnek ugyanaz a fény csillog a szemében, ugyanez a tűz hevíti szivét a béke és barátság jegyében, áldozatkészen segíteni a bajbajutottaknak a földön-vizén egyaránt, minden időben szívélyes üdvözletével nyugtázni, hogy nekem, Tokió lakójának, nekem a Kordillerák tetején, nekem a Kilimandzsáró alatt nincs ellenséges gondolaton és szeretettel kívánok sok szerencsét további nemes munkádhoz... és az Író felsóhajt: — ,41a a világ minden embare ilyen volnál“ VIRÁG BARNA 5
