A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-30 / 31. szám
Kassák Lajos pAvtitéja \ Kassák Lajos, még ha néhai meg Is feledkezünk erről, réges-rég beírta nevét az űj magyar költészet történetébe: együtt kell őt említenünk az e századi magyar líra nagy megújltőival. Már az első világháború Idején iskolája volt, mozgalom sorakozott mögé: folyóiratai még a Nyugat fénykorában készítettek helyet a magyar- Irodalom egy merőben új irányának. A forradalom után induló nemzedéknek meg majdnem minden jelentős költője végigjárta iskoláját. Hatása, ösztönzése már-már alig mérhető fel pontosan: — amit csinált, szétáradt a magyar lírában, benne él az új versmondattanban, az új szerkesztésben és képalkotásban. Sokáig ő volt a modern művészet megtestesülése és legfőbb apostola és volt idő, amikor neve egyet jelentett a megbotránkoztatással, az értelmetlenségbe vesző kísérletezéssel. Kassák föllépésétől máig, nem szűnő szenvedéllyel, valóban teljesen új költészetet akart teremteni és pályája át is haladt egy szakaszon, amelyet az értelem és logika teljes száműzése jellemez; voltak évek, mikor a világ zűrzavarára, értelmetlenségére mindenféle hagyomány teljes megtagadásaként a kaotikus vers típusával válaszolt; értelmetlenségre értelmetlenséggel. De az értelemellenesség, a különböző izmusok próbálása — az az idő, amikor hírhedtté vált sorait leirta: „Én KASSÁK LAJOS vagyok s a fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár“ — csupán az életműnek egy része, semmiképpen sem haszon nélküli, vagy kitagadható része, de mégiscsak múlt, amin ő maga jutott túl. Az a költészet, mely új verseinek gyűjteményeiből, a Vagyonom és fegyvertáram és A tölgyfa levelei című kötetéiből is elénk tárul, — a hajdani kísérletezés, hagyománytagadás, szertelen rombolás eredményeire is épül. Kassák egész lírai életműve egyet-len paradoxon. Fekete orosz ingében ö vonult a legvégletesebb magyar költői újítások élén. Folyóiratai — a Tett, Ma, 2X2, Dokumentum, Munka és a többi — a magyar atvantgarde legfőbb kísérleti műhelyeivé váltak. Elveit hangos manifesztumok hirdették; alig volt jelentősebb izmus, aminek nyomát ne találnánk meg verseiben. Egyrészt szélsőséges hagyománytagadó, szembeszáll Adyval és a Nyugáttffl is; nevéhez éles viták ,a modern művészet legvadabb kavargása, nemegyszer értelmetlensége fűződik. Ugyanakkor költészete egyre higgadtabb, józanabb és egyszerűbb lesz és az is föltűnik, hogy ez a „klasszlcizálásra“ való hajlam első verseitől ott bújkál költészetében. A kassáki lírának valóban ez a nagy kérdőjele, hogyan férhet össze, összeférhet-e egyáltalán modernség és egyszerűség, formarombolás és költői tisztaság? A Földem, virágom, a Szegények rózsái vagy akár a mostaniak, a Vagyonom, fegyvertáram és a Tölgyfa levelei: megtagadása előző műveinek, vagy szervesen növekedő folytatása, kiteljesedése? Azt kell látnunk, hogy Kassák kezdettől — bármily különösen is hangzik — az elemien egyszerű, a líra ősi hivatását idéző és megvalósító stílust, formát kereste. Az ő modernsége sohasem azt jelentette, hogy az irracionalizmus vagy a tudatalatti irányába akarta volna a lírai kifejezés lehetőségeit kitágítani. Vagyis nem egyszerűen egy új, eddig birtokba nein vett területet akart meghódítani, aminthogy az új polgári irodalom nem jelentéktelen mozgalma viszont éppen erre törekedett. Kassák többet akart ennél. Nyomon követhetők nála az emelkedő lépcsők, mint ébredt egyre biztosabban saját tennivalóira, mint tudta egyre hívebben eredeti szándékait megfogalmazni. Az izmusok formarombolását is azért járta végig, hogy a meglévő forma- és stílus, de szépségeszmény és világkép szétrombolásán át elérkezzen a világ, az emberek és a dolgok egyszerű, tiszta és hamisítatlan megértéséig. Kassáknak, a megbotránkoztató modern költőnek végül is az volt az igazi célja, hogy a világot és a dolgokat kibontsa a hamisító, elavult harmóniából, a lényeget elfedező álszépségből. Kassák lírája az elemien egyszerű dolgok dicsérete. Állandó, tápláló forrása a minden emberi dolgot megértő együttérzés, mely leggyakrabban a részvét érzelemvilágában jelenik meg, de nem a sajnálkozás, hanem az átélés, megértés, együttélés formájában. Kassákot is a nagy romantikus lázadás energiája vitte pályáján: az egész világ, minden létezés lényegére, „tikára“ akart rábukkani, hogy mindennek birtokában, költészete mindent el is mondjon, átadjon embertársainak. A „titokból születhet mítosz, megszülethet a szorongás metafizikája. Kassáknál épp ez ellenkező született. Itt kell utalni arra is, hogy radikális forradalmárnak indult, a társadalmi forradalom eszméitől azonban eltávolodott, éles viták és nézetkülönbségek később a mozgalommal szembe is fordították: politikai, még világnézeti törés is van pályáján: a Mesteremberek forradalmi indulója! nemigen szólal meg a húszas évek után. De költészetét igazában mégsem ebből lehet megérteni; világot romboló, majd újra értelmes rendbe szerkesztő emberiessége, lírájának kötöttsége és tartalma túlnő a polgári humanizmus különböző válfajain. Hamis lenne a portré, ha ma is romboló, tagadó izmusok apostolát látnánk benne — a „rendtevés, az építés törvényének híve“, ma is a „végtelen utakat“ járja, ma is csillapíthatatlan, de ez a mostani láz azért ég benne, hogy a kimondhatatlant kimondja, az embert a békés örömhöz, a harmóniához elvezesse, megajándékozza a harcban született idilli egyszerűség érzelmeivel. Nagyon hosszú utat tett meg Kassák, míg Idáig elérkezett. Az ilyen egyszerűséget, az érzelmi áramlásnak ezt a tisztaságát jobbára csak a régebbi korok alkotói ismerhették. De ha ritkábban is, rátalálhat a mai idők költője; tudunk modern dalról vagy dalszerű költeményről; látjuk az e századi vagy mai költők küzdelmét, hogy meghódítsák a mindent kimondó, súlyos egyszerűséget befogadó új formákat. A modern költészetnek csak egyik ága jelenti a zilált, torz és komplikált érzés kifejezését — ennek az iránynak őse és íhletője T. S. Eliot. Eliot ellentéteként Apollinairet idézhetjük, aki még tudott dalokat és dalszerű költeményeket mondani — versformájának bonyolultabb, új struktúrája! sem szüntette meg az érzelem kifejezését. A modern költészetnek e két típusa! az új magyar lírában is föllelhető és avantgarde korszaka után, immár három évtizede Kassák jelenti a forma és stílusújításban a mágikus irracionalizmus ellentétét, az ő versei hozták el értelem és érzelem új költői egyensúlyát. B- M. ■ A lengyel filmkritika nagy elismeréssel fogadta a Párbeszéd című magyar film varsói bemutatófát. A Trybuna Ludu kritikusa különösen a filmábrázolás erejét dicsért. Eartha Kitt, a kiváló néger énekesnő, akinek dalait a rádió is gyakran sugározza, Las Vegasban vendégszerepei. Onnan repül hetenként kétszer New Yorkba, ahol kedvtelésből tehetséges színesbőrű gyerekeket tanít zenére és énekre. Nemzetközi pantomim-fesztivált rendeznek jövőre Prágában, a híres Színház a Korlátnál helyiségében. A fesztivál kezdeményezője két ismert pantomim-művész, Marcel Marceau és Ladislav Pialka. Röviden A legjelentősebb olasz irodalmi díjat, a Premia Stregat az idén Anna Maria Ortese kapta, a háború utáni Milánóban játszódó Szegények és egyszerűek című regényéért. fean-Louis Barrault, a párizsi Theatre de Prance igazgatója és felesége, Madelaine Renaud színésznő is lemondta részvételét az idei athéni fesztiválon, a görög katonai klikk önkénye elleni tiltakozásul. Dimitrij Sosztakovics' befejezte 11. hegedűkoncertjét. A mű októberben, a forradalom félévszázados évfordulóján kerül bemutatásra Moszkvában, a téli szezónra ,már több külföldi zenekar kötötte le. A moszkvai filharmónikusok zenekara jelentős anyagi segítséget juttatott a bajba került bostoni szimfónikusoknak. Az amerikai zenekar ugyanis anyagi zavarokkal küzd, és felhívással fordult külföldi kollégáihoz, hogy kölcsönnel vagy adománnyal siessenek segítségére. A Gruppe 47 nevű ismert haladó nyugatnémet írócsoport az idén októberbeh ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. A tunéziai Hammametban július 15- és 22-e közt tartották meg a IV. népművészeti fesztivált. A folklór e nemzetközi ünnepségének védnökségét Tunézia művelődés- és tájékoztatásügyi államtitkársága vállalta. Mint ismeretes, az előző fesztiválokat Tabarcaban jl962), Monastirban (1963) és Cartaginában (1965) rendezték meg. Az ünnepségeken a román népművészet képviselői is részt vettek. / A Lennaucijilm és a DEFA filmvállalatok új, világviszonylatban is nagy érdeklődésre számot tartható filmet forgatnak. Az egyetemes művészet képtárai címmel. A színes dokumentumfilm az Ermitázsba és a Zwingerbe viszi el tárlatlátogatásra a nézőket. Az apáca című Diderot-regény filmváltozatának bemutatását tavaly nem engedélyezte Peyrefitté francia tájékoztatásügyi miniszter. Az új miniszter, Gorse, most megadta az engedélyt, de új címmel: Susanne Simonien, Diderot apácája.