A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-25 / 26. szám

Templomi falfestmény forr, és az egységes Indiai nép öntvényeként kerül majd ki belő­le. A világmindenség ura nyaralni megy Az építkezés és a gyár ú] életet hozott Ranchlba. Jagannatb, a környék őst ura azonban még ma sem veszítette el hatalmát a he­lyi és Időnként a távoli vidékek­ről összesereglő alattvalói fölött. Meg lehet erről győződni minden év júniusában, amikor a Rath Yatra, azaz a kocsiünnep alkalmá­ból a zarándokok tízezeréi érkez­nek, hogy a nagy tiszteletnek ör­vendő Istent elkísérjék útjára, aki Ilyenkor állandó templomát el­hagyva nyaralóhelyére, Gundlch Mandirba költözik. Csak Indiában lehet részünk olyan látványban, mint ez a színes, zajos menet, me­lyet még blzarrabbá tesz a mo­dern gyárak közelsége. India valóban az ellentétek or­szága. A legmerészebb fantázia sem tudná elképzelni a Path Yat­ra Jeleneteit, melyek a furcsa for­májú hindu templomok, és egy kö­rünkben városrész modern házai alkotta kulisszák között játszódnak le. A kúpalakú dombról méltóság­­teljesen gördül a hatalmas, díszes fatákolmány, a negyvenöt láb ma­még két kisebb díszes szekér kö­veti, melyeknek egyike az isten húgát, Szubhatrát szállítja, míg a másikon bátyja, Balabhadra uta­zik. A körülbelül három kilométer­nyi úton lelkendezve követi a tö­meg a kocsikat, a rajtuk elhelye­zett Istenszobrokat, és a főpapot, aki méltóságteljesen tartja a kife­szített napernyőt Jagannath isten felett. A menet egy kupolával fe­dett, csipkés oromfallal díszített kápolna felé tart, amelyben a be­járattal szemben már el van készít­ve a pazar trónus az egyhetes is­teni nyaralás számára. Ide helye­zik hosszadalmas szertartások kö­zepette a szobrot, a hét elmúltá­val pedig, hasonlóan díszes me­netben, mint ahogyan idehozták, Ismét visszaszállítják a fehér tem­plomba, ahol az isten szimbólumá­nak állandó lakóhelye van. Az isten 26 000 szolgája A templom belseje egy önálló, zárt világ. A kultusz központja In­dia egyik legérdekesebb államá­ban, Oriszában van. Itt, Bhubanes­­wártól délre fekszik Purl, India négy legszentebb helyének egyike. Ebben a közel ezer éves templom­ban székel a Jagannath-kultusz fő­papja, a Purl Rádzsa. Azt állítják, hogy a hinduista vallásrendszerben ezért néhány pap részleteket ol­vas föl előtte régi könyvekből, ahogy azt a szertartási szabályzat előírja. Ha pedig eljön az egyéb szórakozások Ideje, mint valami mesés tünemények bukkannak elő a homályos folyósok mélyéről a templom táncosnői, hogy a leg­apróbb mozdulatokig finoman ki­dolgozott ősrégi táncokat mutas­sanak be a „világmindenség urá­nak". Jankovích Imre: Teinploinirjnu es acélgyár gas kocsi, amely tizenhat darab, hét lábnyl átmérőjű keréken mo­zog. Jagannathnak, a világminden­ség urának szobra utazik ezen a tákolmányon. Az utazás évről év­re annak az útnak emlékére Ismét­lődik meg, melyet a legendák sze­rint Krisna isten tett meg, amikor Gokulból Mathurába távozott. Akit az isten kocsija gázol halálra — a nirvánába jut Ezer és ezer ember tiporja egy­mást a kocsi környékén, küzdve azért a kegyért, hogy a nagy is­ten kocsiját tolhassa. A dobok, sí­pok és csengők hangjától, a pa­pok énekétől, az égő szántál má­­morító Illatától megrészegedett fanatikus tömeg szinte önkívület­ien állapotban kíséri a kocsit. Egye­sek, ha nem tartanák őket erőszak­kal vissza, boldogan vetnék ma­gukat az óriási súlyú tákolmány hatalmas kerekei alá, mert szen­tül hiszik, hogy áldás meghalni jagannath isten fenséges tekin­tete előtt. Az ilyen halál megvált­ja az embert a lélekvándorlástól, az újjászületések nyűgös láncától. A vallásos hindu meg van győ­ződve arról, hogy ha valakit az a rendkívüli szerencse ér, hogy csontjait a világmindenség urá­nak szekere zúzza össze, az egy­szerre éri el számtalan előbbi éle>­­te célját, a nirvána örök nyugal­mát. A dombról lávaként lezúduló menetben Jagannath nagy kocsiját olyan szerepet tölt be a Purl Rád­zsa, mint a katolikus világban a római pápa. Purlban, a Jagannath templomban szolgáló közel hat­ezer pap alkotta hierarchikus pi­ramis 36 rendre és 96 alcsoportra oszlik. A piramis csúcsa maga a Puri Rádzsa, a „mozgó isten“. Az ő kiváltságai közé tartozik, hogy az isten napernyőjét és egyéb személyi fölszereléseit hordozhat­ja. Az év minden napjára, a nap minden órájára és percére pon­tosan előírt teendőket az ősidők óta meghatározott rend szerint -a 6000 pap és a további 20 000 fő­ből álló személyzet végzi. Jagan­nath és a többi isten nagyon igé­nyes. Szolgálók 26 000 főnyi töme­gét foglalkoztatják. A Nilgir, a Kék-hegy ősi templomában, melyet egy húsz lábnyl magas fal véd a hívatlanok kíváncsi szeme elől, állandóan szorgos munka folyik, melynek egyetlen célja az istenek tökéletes kényelmének biztosítása. A templom előcsarnokaiban, az ál­dozati helyeken, a tánctermekben vagy a hatvannégy méter magas torony alatt, ahol a szentély van, percnyi pontossággal folyik az év­századokon át kidolgozott, szigo­rúan előírt templomi élet. Itt min­denkinek megvan a maga szerepe, a papok egyik csoportja az isten ágyát veti meg, a másik a fürdő­ről gondoskodik. Továbbiak az ételek elkészítésével foglalkoznak, hogy Jagannath Isten ennek se lássa hiányát. Gondoskodni kell a legfőbb úr szórakoztatásáról is, Indiai iányak a bounbay-i csehszlovák játákkiállítáion

Next

/
Oldalképek
Tartalom