A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-04 / 23. szám
Halló, napsugár Copyright 1967 by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Charleston NÁDAS Cábor-lfj. KALMÁR Tibor ötven kilométerre Satellite Beach-től, a Kennedy öböl mellett van egy nagy tábla a nemzetközi országúton. S a táblán levő feliratból megtudja eŕz utas, hogy csakhamar a Sebastian elnevezésű faluba ér, ahol „647 vendégszerető lakos és hat öreg csodabogár“ fogadja majd. Maf a feliratot kiegészíthetnénk még Így: „és kilenc új dollár-milliomos . Ugyanis Sebastianban lakik „Klp“ Wagner, a kincskeresők szövetségének, a „Real Eight Inc.“-nek főnöke Ez a férfi körülbelül hatvanéves, izmos, ősz hajú ember, akinek bőrét a nap és a sós tengervíz barnára cserzette, éppen olyan kitartó és makacs, mint az a homok a floridai tengerparton, melyből több évtizedes szakadatlan munkával kihalászta a történelem legnagyobb kincsét. 1949 tavaszának egyik szép verőfényes reggelén kezdődött. Klp akkoriban egy igen szerény kis építész volt, s azon a bizonyos napon az egyik munkása részegen jött munkába. „Nagyon kedves ember és nagyon jó barát volt, tehát eszembe sem jutott, hogy elbocsássam,“ mondja Wagner, „ezért azt mondtam neki, hogy menjen ki a tengerpartra, mivel azt hittem, hogy ott kijózanodik. Imbolyogva mászkált a homokban és pár perc leforgása alatt néhány fekete fémdarabkát szedett össze. Amikor Ideadta nekem, megkérdeztem, hogy mik ezek, mire ezt válaszolta: Régi spanyol ezüstpénzek.“ S ettől a pillanattól kezdve Wagner egyre csak a kincsekre gondolt. Megfeledkezett minden másról és folyton csak a tengerparti homokban kutatott. Azután jött az első tapasztalat; rájött, hogy az ezüst nyolcreálosok a sós víztől oxidálódnak és megfeketednek. Wagner úgy vélte, hogy a régi pénzek valamilyen tengerparti rejtekhelyről kerültek a homokba. Azonnal társult négy ismerősével és a tengerpart rendszeres átkutatásához kezdtek. Buldózerrel többszáz tonna homokot forgattak meg, aztán átkutatták a part mellett a vízben lévő hajóroncsokat, melyek körülbelül csak egyméteres mélységben voltak. Októberben már mindnyájan a tönk szélére jutottak ős nem találtak egyetlen darab pénzt sem, pedig 12 000 dollárt fektettek a vállalkozásba. A csoport ezzel meg is szűnt. Wagner mindenféle alkalmi munkát elfogadott, hogy eltarthassa feleségét és gyermekeit, de ezután is minden kis szabadidejét a tengerparton töltötte. Egy év leforgása alatt megismert® a part minden kiszögelését, minden homokdűnéjét, minden áramlatot és korallzátonyt. S miből állt a felszerelése? Egyetlen öreg autóbelsőből, melynek a segítségével végigkutatta a partvidéket. Ráfeküdt erre az autóbelsőre és egy saját gyártmányú maszkon keresztül figyelte a tenger fenekét. Volt még egy öreg aknakeresője is, amit tizenöt dollárért vásárolt meg a kiselejtezett katonai felszerelésből. A gyűjteménye körülbelül száz darab ezüst és arany pénzzel gyarapodott. De erről a feleségén kívül nem szólt senkinek. Egy este azután meglátogatta őt a háziorvosa, dr. Kelso. Wagner és felesége éppen Florida keleti partvidékének a térképei fölé hajolt. Régi, megsárgult térképek voltak ezek. A partvidéken annyira elterjedt kincset szállító hajók elsüllyedéséről szóló történetek színterét próbálták megállapítani. Wagner elővette a pénzgyüjteményét és megmutatta dr. Kelsonak. A két férfi csakhamar érdekes felfedezést tett: egyetlen pénzen sem volt 1714 utáni dátum, pedig a 250 éves, víz alatt fekvő érmek jelentős része sokkal újabbnak látszott. Már ez is arra engedett következtetni, hogy a pénz röviddel 1714 után elsüllyedt hajóról vagy hajókról került a tenger fenekére. S ez az adat meg is felelt volna az „Ezüst flottadról keringő szóbeszéd időpontjának. Ez a flotta ugyanis 1715-ben pusztult el a korallzátonyok között. Mindkét férfi belemerült az amerikai gyarmatok történelmének tanulmányozásába. Csakhogy az adatok egymásnak ellentmondóak voltak. A helyi szakértők azt állították, hogy az Ezüstflotta a Kennedy öböl másik oldalán, nyolcvan kilométerrel északabbra süllyedt el. A washingtoni Smltson intézet szerint viszont Florida Keys közelében, 240 kilométerrel délebre. Az amerikai Numizmatikái Társaság elnöke kijelentette, hogy a Wagner pénzein látható rajzzal eddig még nem találkozott, s ez is azt igazolta, hogy az Ezüstflotta hajóinak valamelyikéről származnak et talált arany- és ezüstpénzek. Nyári szabadságának Idejére dr. Kelso kibérelt egy autó után kapcsolható lakókocsit, beleköltöztette feleségét és hét gyermekét, majd nekivágott a 3200 kilométeres útnak. Washington volt az úti cél. A fővárosba érve ä családja a város nevezetességeit nézegette, ő maga pedig a kongresszusi könyvtárba ment. Néhány napig egyre a könyvtárosokat faggatta, majd a kezébe került egy könyv, melyben aizt olvasta, hogy: „Sebastiano falu közelében halt meg az Ezüstflotta parancsnoka 1715- ben, s ugyancsak ezen a helyen süllyedt el még tizennégy hajó.“ A komoly orvos olyan harci üvöltésben tört ki, hogy mindmáig emlegetik a könyvtár dolgozói. A talált könyvet Bemard Romans an-Ax ezernyi mfivéxzi tárgy kSxött volt a délamerikai faxekaxoknak ex ax agyagedénye ix
