A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-28 / 22. szám

Az Ipoly mente gazdasági és szellemi központja: Ipolyság Parasztnéní a városban Közös munkával épiilt a tesmagi kultúrház Ahol az Észak-Dél III- világút vezet... Tesmag tipikus Ipoly menti falu, a hagyományos palóc vendégszeretet és emberi mentalitás és az Ipoly okozta károkban való, évenkénti részesedés egyaránt jellemzői. Nehézségei, prob­lémái is rokonok a táj problémáival. Földjét az Ipoly kanyarjai hurkolják körül, emberei a szövetkezetben dol­goznak, vagy eljárnak a faluból a munka után. Útja szintjét néhány éve 80 centiméterrel emelték, hogy a falu, s a mögötte terülő vidék árvíz ide­jén (s megközelíthető legyen Ipoly­ság •felől. A Nagycsalomja felé ve­zető autóutat egy kitérővel a falun kívül vezették, s ezzel levágtak belő­le egy másfél kilométeres kanyart. A falu, házaival — akár a többi Ipoly menti község, öreg parasztházak mel­lett új épületek, s újnak, öregnek a tetején egyaránt televíziós anten­nák keresztjei. Van azonban egyéni jellegzetessége is a falunak: intenziven igyekszik csi­nosítani, modernizálni magát, külse­jét és társadalmi életét. S ahogy er­ről a helyszínen meggyőződtünk, nagy része van ebben Pásztor Tibornak, a HNB elnökének. A vele való beszél­getés sok falu-problémára fényt ve­tett. Tesmag problémái a közelmúlt­ból és napjainkból: kultúrházra volt szüksége a falunak. S egy falu két­féle módon építhet kultúrházat; kér az állami beruházásokból egy millió koronát kultúrház építésére, és ami­kor — szerencse vagy ismeretség folytánl — megkapja a felét, felépí­ti belőle a kultúra székházát (kisebb lett, mint a tervezett, de céljának így is megfelel, s a HNB azért kért egy­milliót, hogy legalább felet kapjon.) Így készen, kulccsal együtt kapják a kultúrházukat. Vagy a másik meg­oldás, amikor a HNB mozgósítja a fa­lu lakosságát, hozzáfognak és felépí­tik önsegéllyel, brigádmunkával, ne­hezen szerzett anyagból, hosszadal­masam Tesmagon az utóbbi megol­dást választották, saját erejükből és anyagi eszközeikkel építettek egy pompás, emeletes épületet, ahol a HNB Irodája Is helyet kapott. S az új kultúrház, ahogy megoldotta az egyik problémát (saját létezése kér­dését), úgy szülte az újabb problé­mákat. Ésszerűen ki kellett használni. Ügy tűnik, ma falun a legkézenfek­vőbb kultúrtömegclkk a film. Pásztor HNB elnök sorra hozta a jobbnál jobb filmeket a tesmagiaknak, a vásznon Izgalom, kaland és romantika pergett esténként — 15—20 ember előtt. A va­lóság megcáfolta az elméletet, kide­rült, hogy falun a filmnek félelme­tes és Imponáló erejű vetélytársa a televízió. Jobb a helyzet a mulatsá­gokkal, a testmagi fiatalság kultú­ráltan, asztalok mellett, felszolgálás kíséretében szórakozik. Városi szóra­kozási formák hódítanak falun, a mu­latságon elmaradnak a falak mentén, lócákon ülő, fekete ruhás asszonyok, a csoportban álldogáló legények, lá­nyok, a mai szórakozó palóc asztal mellett ül, és tánc előtt koccint a ked­vesével, ami mindenképen újdonság. Talán apróság ez, de figyelemre méltó a jelentése: a régi falu, és a régi falu emberének modernizálódása, „váro­siasodása“ játszódik le a szemünk előtt. Gyakran akkor szól legerőseb­ben az Idők szava az emberhez, ami­kor szórakozni tanul. Egy másik tes­magi probléma: a lévai járás, a falu­­szépítési akció keretében, versenyre hívta ki a járásokat, s Tesmagon, más falvakkal versenyezve, Járdát építenek a házak előtt. A betonlapok már megvannak, hiányzik még a ce ment. Az elnök feje most azon fő — nem kis problémai —, hogyan kelle­ne cementet szerezni? Neonvilágítást is akar a falu, a szerelővállalattól ígéretet kaptak, hogy a második ne­gyedévben megkezdik a szerelési munkákat, de ehhez előbb — a tes­­magiak tudják, hogy hogyanl — vi­lágító testeket kellett szerezni. De a falu vezetősége igényes, parkot is akar létesíteni, Pásztor elnök Brati­­slavából hozatott 160 rőzsatőt. Az új irányítási rendszerben önállóak lesz­nek a HNB-k, s a tesmagi elnök szavaival élve, „ház és kutyaadóból nem lehet a községet kiépíteni, in­gyen tanszereket adni az Iskolás gye­rekeknek, télen fűteni az iskolát.“ Honnan lesz hát a pénz minderre? Tesmagon a következőképpen „szer­zik“ a pénzt: Pásztor elnök szervezeti egy mesteremberekből álló, építő és karbantartó csoportot, traktort vásá­rolt, s a kis vállalat megrendelésre dolgozik. így a HNB munkaadó és munkavállaló. Jelenleg teherkocsit vá­sárol a szövetkezettől, hogy fuvaroz­ni is tudjanak. Mert az egész vállalko­zás kockázatos. Az embereket fizet­ni kell, a gépek kihasználatlanul 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom