A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-14 / 20. szám
Claudio Monteverdi SZÜLETÉSÉNEK 400. ÉVFORDULÓJÁRA 1807 húshagyó keddje a zenetörténet nevezetes, új korszakot megnyitó eseményének dátuma. A kis mantuai hercegség farsangot búcsúztató előkelőséget aligha voltak tudatában annak a ténynek, hogy a díszes bemutatón egy új műfaj, az opera születésének tapsolnak. Vincenzo Gonraga udvari zenésze, a negyedik évtized küszöbén járó Claudio Monteverdi ugyanis ezen az estén szólaltatta meg első színpadi mfivét, az Orfeót. Nagy esemény és látványosság volt ez, mert a canzonékhoz, sokszólamú madrigálokhoz és oratóriumokhoz szokott hallgatóság színpadon játszódó és tényleg játszott eseménysorozat szemtanúja lehetett. Monteverdit megelőzően már történtek Ilyen irányú kísérletek, de ezek a próbálkozások főleg teoretikus síkon mozogtak. Ezzel szemben Monteverdi figurái már érzésekkel, szenvedélyekkel rendelkező hús-vér alakok, akik a színpadon egyéni életüket élik. De az út az Orfeólg hosszú és sokszor göröngyös is volt... Claudio Monteverdi 1587. május 15-én született Cremonában. Apja, Baldassare Monteverdi a város tudós és köztiszteletben álló orvosa volt. Elsőszülött fiát, Claudiót először a hangszerkészltés mesterségére taníttatja, hamarosan azonban rájön arra, hogy a gyermek érdeklődése máslrányú. Claudio a hangszerkészítő mesterséget abbahagyja, s Cremona városi főkarnagyához kerül, akinél zeneszerzést tanul. Szorgalmának és tehetségének hamarosan megmutatkoznak a jelei. Tizenhat éves korától sorozatosan jelennek meg müvei. Tehetségére felfigyel a kis mantuai fejedelemség zenekedvelő hercege is. Vincenzo Gonzaga énekes- és violamüvészként fogadja udvarába az ifjút, hogy majdan karnagyává nevezze ki. Monteverdi 21 évet tölt a herceg szolgálatában, mely egyaránt bővelkedik dicsőségben és súlyos megpróbáltatásokban De mintha ezek a szűkös évek és megpróbáltatások nem lettek volna eredménytelenek, hanem szinte megtermékenyítőén hatottak volna színpadi alakjainak érzésvilágára. Az asszonyát sirató Orfeusz panasza vagy az Arianna hősnőjének „lamentó"-ja az emberi fájdalmak olyan megrázó erejű kifejezése, amely ma sem téveszti hatását. A herceg halála után Claudio Is elhagyja Mantuát, s az udvari zenészséget felcseréli a velencei Szt. Márk templom karnagyi tisztségével. Oj elfoglaltsága egy Időre eltereli figyelmét a színpadtól s főleg egyházi művek komponálásával foglalkozik. Monteverdi azonban alapjában drámai komponista, s amint kedvére való szövegkönyvre talál, újra visszatér a színpadhoz és az operák komponálásához. így születnek további művei — a Tankréd, az Dlisse és utolsó operája, a Poppea megkoronázása. Sajnos, életműve nem vészelte át sértetlenül az elmúlt századok viharát, s egyes operáinak csak részletei maradtak ránk. Monteverdi haláláig, 1643-ig szolgálja Velencét, s itt Is helyezik örök nyugalomra, a nagy Tizian közelében, ezzel is kifejezve azt az elismerést, mellyel Velence életében sem fukarkodott. VARGA JÓZSEF „A szerető" és a „Karikagyűrű" Műkedvelő színjátszó csoportjaink két érdekes bemutatójáról ad hírt Varga Imre (Ktsgyarmat) és Benkó Katalin (Királyi) A Csemadok KISGÝARMATI helyi szervezete mellett működő színjátszó csoport, Henczl Béla rendezésében, Bródy Sándor: A szerető c. drámáját adta elő. A kisgyarmatlak már régóta hiányolták a helyi Csemadok szervezet aktív tevékenységét. Az ötvenes évek elején jól működő tánccsoport felbomlása után a művelődés ügye mostohagyerek volt. A nemrég alakult színjátszó csoport arra törekszik, hogy Jó előadásokkal elégítse ki a közönség szórakozni, művelődni vágyását. Amint az előadás bizonyítja, törekvésűket siker koronázza. Az együttes nagyszerű teljesítményt nyújtott, s a közönség dörgő tapsviharral fejezte ki tetszését. KIRÁLYIBAN Borka Géza: K arlkagyűrü c. színművének bemutatójára került sor. A Csemadok helyi szervezetének színjátszó csoportja még a múlt évben elhatározta, hogy idén egy régi darabot újít fel. Sok töprengés után végül is Borka Géza említett művére esett a választás. Az előadás tanúsága szerint nem ok nélkül. A bemutató olyan sikert aratott, hogy kőt hét múlva meg kellett ismételni az előadást. A királyiak Borka színmüvével ellátogattak a környező falvakba is. Szereplésüket mindenütt nagy elismeréssel fogadták. Claudio Monteverdi egyetlen hiteles öregkori képmása Tudósítások a CSEMADOK új helyi szervezeteinek megalakulásáról Szerkesztőségünk mindig örömmel fogadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége új helyi szervezeteinek megalakulásáról szóló beszámolókat. Azt bizonyítják ezek á híradázok, hogy Szövetségünk életképes és egyre több lelkes taggal gyarapodik. A kővetkező két tudósltáz szinte egy Időben lezajló alakuló gyűlésről ad hírt. TISZACSERNÖN — mint erről Dr. Juhász István tr — április 7-én alakult meg a Csemartok helyt szervezete. Az alakuló gyűlésen a Csemadok Járást vezetőin kívül megjelent a Szövetség Központi Bizottságának főtitkára, dr. Szabó Rezső is. Szabó elvtárs Ismertette a Csemadok múltját, Jelenlegi munkáját és betekintést nyújtott a magyar dolgozók kulturális szövetségének lövőjébe Is. A Jelenlévő 70 új tag és a vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták végig az előadást, amely rámutatott a nemzeti kultúra Internacionalista szellemben való művelésének Jelentőségére. Köblös János, a Csemadok Járást bizottsága titkárának zárszava után megalakult a helyi szervezet vezetősége. Elnökévé cikkírónkat, dr. Juhász litvánt választották. PATON április 8-án alakult meg a Csemadok helyt szervezetének vezetősége — írja Kiss Mihály, komáromi levelezőnk. — Az alakuló gyűlésre a község kultúrházában került sor. Kovács János HNB tttkár, Iskolaigazgató üdvözlő szavat után a Járási titkárság dolgozót Ismertették a Csemadok alapszabályait, működésének formált, Jelentőségét. — A szervezet elnökévé Stefankovlcs Lászlót választották. A Járást bizottság Izsák Lajost bízta meg a helyi szervezet aktivizálásával. Az EFSZ vezetősége, mindjárt az alakulásnál, anyagi támogatásban részesítette a szervezetet és biztosította a további segítségről Is. ★ A Csemadok mindkét újonnan alakult helyi szervezetének eredményes, ló munkát kívánunk! 17
