A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-14 / 20. szám
újdonság erejével, még mindig újra meg újra utánuk fordultunk. Egyszerűen utánuk kellett fordulnunk. A marokkói nők a szemükkel kényszerítik erre az embert. És örülnek, ha ez slkerü/l nekik. Sokszor tapasztaltuk, amikor utánuk fordultunk: ugyan abban a pillanatban visszanéztek, hogy aztán megelégedetten továbbtipegjenek. A marokkói nők, különösen a fiatalabbak a városokban, egy nőellenes, reakciós hagyomány kényszeréből, a test teljes beburkolásának kényszeréből erényt „faragtak“ maguknak. Beszélgetnek, flörtödnek, kokettálnak — egyedül a tekintetükkel. Az árnyalatok kifogyhatatlan repertoárja fölött rendelkeznek. Tudnak csábító pillantást vetni, nézni szégyenkezően, sokatlgérően, a következő pillanatban tartózkodást követelve, elutasítóan, sajnál'kozóan, majd Ismét vágyakozóan, biztatóan. És szívesen beszélnek ezen a nyelveli, különösen idegenekkel. -Magam Is kipróbáltam ezt a marrakesl vásár forgatagában. Addig „beszélgettem“ egy fifátyek szép szempárral, amíg tulajdonosa könnyű fejbólintással üdvözölt: Bonjour, monsieur. Mivel a1 marokkói nők számára a szem a külvilággal való érintkezés fontos eszköze, mindent elkövetnek, hogy minél hatásosabbá tegyék ezt az eszközt. Feketére festik és a fátyolhoz illő színnel púderezik be a szemhéjakat, tussal húzzák ki a szemöldököt és a szemplllát, és ahhoz is van kozmetikai szerük, .hogy csillogóbbá tegyék a szemet. Minden bazárban árulnak ehhez különféle porokat, gyógyfüveket és esszenciákat. Meg vagyak győződve róla, hogy egy elegáns marokkói nőnek a fátyol fölött kilátszó keskeny szemtájék kikészítéséhez ugyanannyi időre van szüksége, mint egy gazdarg, öregedő nyugati nőnek egy teljes fiatalító arcpakoláshoz. S fáradságuk kifizetődik, mert ha csak a szemük után ítéli meg őket az ember, csaknem valamenyl marokkói nőt a klasszikus szépség-ideál, Szép Heléna nővérének tarthatja az ember. Konrad Schmidt (szöveg) és Alfred Paszkowiak (képek), a berlini Freie Welt munkatársainak marokkói útibeszámolója Hány katona van Svájcban? Félmillió íöliöl álló hadsereg, több mint 100 sugárhajtású vadászgép, ezer harckocsi, irányítható lövedék, tankethárító rakéták, nagy hatósugarú rádiólokációs állomások rendszere ... Ez a felsorolás nem valamely nagyhatalom katonai arzenáljának egy része. A kor szere fegyverzetnek ez a tekintélyes gyűjteménye egy kis semleges állam, Svájc tulajdonában van, amelynek lakossága alig éri el Tokió lakosságának a felét. Minden 20—50 év közötti egészséges férfinak katonai szolgálatot kell teljesítenie. Ez alól senki sem bújhat ki. A pacifistákat, akik megtagadják a katonai szolgálatéi, börtönbe zárják, számok azonban nagyon csekély. A katonai szolgálat ideje összesen 50 hét és hosszú időszakra terjed ki — a katonakölcles férfiak ugyanis minden évben húrom hetet töltenek katonai gyakorlótáborokban. De otthon is kü telesek ismétlő puskát és 24 patront tartani, hogy szükség esetén azonnal fegyvert foghassanak. Hans Kurt, a hadügyminisztérium egyik legrégibb hivatalnoka kijelentette, hogy Svájc a szó szoros értelmében néhány .ára alatt húsz hadosztályt, vagyis több mint 500 000 embert mozgósíthat. De még ezután is mintegy 750 000 kiképzett tartalékossal rendelkezne. Minden svájci házban van egy ón. „katonakönyv“ háború esetére. Ez a 5114 oldalas szabályzat ismerteti, hogyan kell elbarikádozni a házat és elsősegélyben részesíteni a sebesültet, hogyan kell kézi gránáttal támadást végrehajtani. A nók számára leírja, hogyan kell a polgárőrség meghatározott funkcióit ellátni. Svájc nem akar nukleáris fegyverhez jutni, de egyáltalán nem bizonyos, hogy aláírja a nukleáris fegyverek további terjedésének megakadályozásáról szóló egyezményt. — Természetesen minden olyan lépés megtételét ösztönözzük, amely korlátozná a világ nukleáris fegyverkészleteit — mondotta flans Kori. — De kénytelenek vagyunk szomszédaink atomstátuszát •i legnagyobb figyelemmel kísérni. A szomszédos Franciaország pedig — atomhatalom. A svájciak közben tovább játsszák Európa legfőbb bankárainak szerepét. rmi5
