A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-16 / 16. szám

n illetékesek Or. FÖLDES JÓZSEF jogász „Rúzsa“ jeligéjű olvasónk azt kérdi, egyfor­ma öröklési igényei lesznek-e édesapja máso­dik házasságából származú gyermekeivel és mikor lesz joga az örökségre? Az öröklést jog az örökhagyó halálakor lép érvénybe. Édesapja halála esetén Ön, mint az első házasságból származó gyermek, egyenlő arányban örökölne édesapjának második há­zasságából származó gyermekeivel. Egy gyer­mek-részt örökölne az özvegy is. Ezzel szem­ben édesapja második felesége után csak a második házasságból származó gyermekek fog­nak örökölni, esetleg az ön édesapjával együtt, aki túlélés esetén a második házasságból szár­mazó gyermekekkel együtt egy gyermek-részt örökölne. Az öröklés tárgya természetesen csak az a vagyon, amely az örökhagyó halála pillanatá­ban az ö tulajdonában van. A vidéki lakosság körében elég gyakori még a szülök életében a szülök, illetve a testvérek között az olyan megállapodás, hogy az a testvér, aki a közös szülői házat átveszt, a többi testvért „kifizeti“. Az ilyen megállapodás betartását perelni nem lehet, mivel az új polgárt törvénykönyv az ilyen szerződéseket nem ismeri el. Az öröklési eljárás során azonban az örök­ségbe „be kell tudni“ mindazokat az tngyenes juttatásokat, amelyeket az örökös az örökha­gyótól még annak életében kapott. Itt olyan juttatásokról van szó, amelyek meghaladják a szokásos társadalmi figyelmességnek megfe­lelő ajándékozásokat. Ha az ilyen juttatás ré­vén valamelyik örökös nagyobb örökrészhez ju­tott, mint amt őt megillette volna, nincs vissza­szolgáltatási kötelezettsége. A gyermekek öröklési jogát végrendelettel csak úgy lehet korlátozni, hogy a kiskorú gyer­meknek olyan értéket kell kapnia, mint a törvényes öröklés esetén; a nagykorú gyermek­nek pedig törvényes örökrészének legalább há­romnegyed részét kell kapnia. Ha a végrende­let megsértené a gyermekek ezen ún. köteles részét, abban a terjedelemben érvénytelen. Nem képezi azonban öröklés tárgyát az a vagyon­rész, amely a túlélő házastársat illeti meg a házastársak osztatlan közös tulajdonából. Ez a vagyonrész rendszerint a házasság alatt szer­zett dolgok tulajdonának a fele része. Sós Sándor strážne! olvasónk kérdi, hogy nyugdíjeveibe beszámitják-e a Szovjetunióban eltöltött hadifogsága idejét is? A Tt 1964/102. sz. a társadalombiztosítási tör­vény végrehajtásáról szóló rendelet 5. para­grafusának 3. bekezdése értelmében az alkal­mazás időtartamába pótidőként beszámítható a más hadseregekben — ennek számit a ma­gifar hadsereg is — teljesített katonai szolgálat és hadifogság tdeje is, ha a felszabadulás előtti kötelező szolgálatról van szó. Az ilyen szolgálatban eltöltött idejét a ka­tonát okmányokon (pl. elbocsátó levél) kívül tanúk becsületbeli nyilatkozatával (akiknek aláírását a HNB hitelesíti), esetleg a HNB hi­vatalos Igazolásával lehet bizonyítani. A beszámításra ugyan senkinek sincs jog­igénye, de a járási járadékblzottság csaknem minden esetben beszámítja ezeket az éveket. Az ún. szlovák állam hadseregében teljesí­tett katonai szolgálatot (beleértve a hadifogság tdejét is) a felszabadulás előttt időbe pótidő­ként be kell számítani. Takács Gyula lévai, özvegy Varga Béláné Ivánkái, Csitáry Miklós Sotolal, valamint „Ta­nácstalan“ Jeligével Irt érsekújvári olvasóink­nak levélben válaszolunk. ra fá a C a fe jn e k Azt kérdi a kedves olvasó, mit szólok a gya­logosok és autósok között évek óta folyó háború­hoz. Először mosolyognom kellett a háború szón, túlerős kifejezésnek tartottam. Ma már megállapíthatom, hogy olvasónknak Igaza van: hadüzenet nélküli háború folyik az emberek eme két csoportja között. S e háborúnak sajnos áldozatai is vannak: halottal, sebesültjei, rokkantjai. Kísérőjelensége; leplezetlen megvetés, fokozó­dó türelmetlenség mindkét fél részéről. Eredménye: 277 halott, 1868 súlyos és 8080 könnyebb sebesült — csupán a múlt év folyamán. Anton Hovorka, taxisofőr: „A gyalogosok? Mindenekelőtt fegyelmezetle­­nek. Azután a legalapvetőbb közlekedési szabá­lyokat sem ismerik. Úgy kelnek át az úttesten, mint a holdkórosok. Méghozzá nem csak az át­járóhelyeken, hanem ahol épp eszükbe jut. Szi­gorúbban kellene eljárni ellenük, őket is meg kellene büntetni, ha szabálytalanul közlekednek, akkor kevesebb lenne a baleset..." Gubányi Géza, nyugdíjas: „Bizony mondom, már járni sem lehet az utcán, A francia „Pizon—Bros“ hordozható tranzisz­toros TV vevőkészülék z első tavaszi napsugár a hideg és zord B ' napok utón kellemes érzéssel tölti el az FT! embert. Különösen Lipcsében változtatja meg a tavasz és az ősz a város hétköznapi életritmusát. A közelgő Nemzetközi Vásár sike­res lebonyolítására már etz államhatár átlépése után láthattuk a szorgos előkészületeket. Az útjelző- és reklámtáblák felújításával jóval a megnyitás előtt elkészültek. Milyen ma Lipcse? Szépül és épül a Német Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városa. Forgalmas és rendezett a világszerte ismert vásár székhelye. Különösen a külföldi vendégek találkozóhe­lyén, a lipcsei városháza épületében volt nagy sürgés-forgós. A számtalan autó, a sok fílmope­­ratőr és újságíró között alig lehetett bejutni az épületbe. Mindjárt a bejáratnál az Informá­ciós és tolmács-szolgáiati néhány tagja várta a 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom