A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 2. szám

ŐRSÉGVÁLTÁS

a szőlődombok alatt

Az utóbbi évtizedek állandó változásban tárnak elénk embert, tájat, természetet, kort, gondolkodást. A háború óta gyökeres társadalmi átalakulást éltünk meg, nemzetgazdaságunk szinte ötévenként alkalmazkodik a bel- és külföldi követelményekhez, a tudományos-műszaki forradalom pedig a csecsemőtől kezdve a háziasszonyon keresztül az öregekig mindenkin érezteti hatásét. A korszerű lakóházak, toronyépületek gombamód szaporodnak, itt is, ott Is új ipartelep épttl.s nagyüzemi mezőgazdaságunk úgy viszonyul a harminc év előtti kisgazdálkodáshoz, mint, teszem azt, egy népszínmőhöz a „Nyolc és fél" című Fellinl-film. Ám a. korváltás nemcsak külsőségekben — pénzben, ruhában, lakásban — nyilvánul meg; az emberek szellemi színvonala, erkölcslsége Is merőben más, mint néhány esztendővel ezelőtt.

£z a belső átalakulás szerintem faluhelyen a legszembetűnőbb. Míg a városok Inkább új architektúrájukkal kápráztatják el a szemlélőt, falvaink látszólagos álmos csöndje alatt a nép megtanult városi módra élni, gondolkodni.

Bűcs. Közepes nagyságú község Komárom és Párkány között, mindkét várostól vagy harminc kilométerre, ezernyolcszázharminc lakossal. Vasútállomása nincs, az érsekújvár—párkányi vonal csak a szomszéd Köbölkútot érinti. A Dunával Is csak Karván, illetve Dunamocson keresztül van kapcsolata. Amikor a tavalyelőtti nagy áradás idején megkérdeztem Gál Sanyit, aki, tudvalevő, Búcson született,

vajon hozzájuk Is behatolt-e a Duna, Ilyen választ kaptam:

— Ha a Duna Búcsot elöntené, a fél országnak viz alatt kellene állnia.

Ezen a vidéken ugyanis enyhe dombok húzódnak, s a déli lankákon fö-l-fölbukkan a szőlő. Nem csoda, ha minden második faluban találunk csárdát. Búcsnak csárdája nincs, de van egy egész utcája, amelyben csak borospincéket látni. Ahány ház a faluban, csaknem ugyanannyi borospince a hegyoldalban.

Búcs szövetkezeti falu, s kétezer hektáros szövetkezetéhez hatvankét hektár szőlő tartozik. Ennek több mint a négyötöde új telepítés: elsősorban zöld veltelényi és olasz rizling.

— De a szőlőnek egy számottevő része nem az a fajta, amit rendel* tünk — mondja Retkes Lajos, a szövetkezet elnöke. — Márpedig ez nagyüzemi termelésnél zavar: a nem fagyálló fajták különleges gondozásra szorulnak. Arbitrázsra adtuk az ügyet.

A szőlővel kapcsolatban egyéb probléma Is fölmerül: az egész

országban nincs magyar nyelvű szőlészeti, vagy kertészeti technikum. Mindössze két tanonciskola áll az érdeklődők rendelkezésére. A komáromi Járás vezetői javasolták, hogy a karvai mezőgazdasági Iskolát szervezzék át technikummá. Szakemberek nélkül nincs szakszerű munka. A kertészet a szőlészetnél Is fontosabb ága a búcsi gazdálkodásnak: a szövetkezet hatmillió koronás évi tervéből kétmillió a zöldségtermelésre esik. Amikor ősz végén náluk jártam, épp bőszszankodtak a búcslak — tizennégy vagon paradicsomuk, százhatvan

mázsa nyári káposztájuk és százharminc mázsa paprikájuk ment tönkre. Ezt is pörölték. A fölvásárló üzem nem tartotta be a szerződést, nem vette át az előirányzott zöldségmennyiséget. A legnagyobb szezonban, augusztus közepe táján leállították a paradicsom-átvételt, a paradicsom túlérett. A káposztából kétszáz mázsára szólt a szerződés, de csak negyvenet vettek át. Ami zöldség nem rothadt el, a komposztba került.

— A zöldségtől eltekintve azonban jól kijöttünk a fölvásárló szervekkel — folytatja Retkes Lajos. — Különben a szövetkezetek szakosítása során a baromfitenyésztésre álltunk át. Ez évben 2 600 000 tojást kell leadnunk.

Igen, a baromfii A búcsi csirkepörkölt, ami után mind a tíz ujjam megnyaltam! De nemcsak én! Honthy Hannát, aki nyári csehszlovákiai turnéján Búcsra is ellá togatott, kísérői sehol sem látták olyan jóízűen enni, mint itt.

Búcs népe a munka mellett, szórakozni Is tud. A Honthy-esten az ötszáz férőhelyes kultúrházban hétszáznál Is többen tolongtak, s amikor a MATESZ a „Néma leven- - té“-vel Járt itt, majdnem ötszázan nézték meg az előadást. S persze a műkedvelőkről se feledkezzünk meg, akiknek művészi teljesítménye ugyan nem mindig kielégítő, óm mivel a közvetlenség, a kulisszatitok élményével hatnak, bizonyára örök Időkig számíthatnak közönségre.

Búcson a műkedvelő munka és a különböző kulturális akciók szálai a szövetkezeti klubban futnak össze. A Szlovákia első szövetkezeti klubjálnak hajlékot adó kultúrház 1957-ben került tető alá. AzSzlovákia első szövetkezeti klubja

óta Itt tömörülnek a tömégSzérvezetek, s a Szövetkezeti ifjúság élete is Ide összpontosul. Mert a búcsi szövetkezetnek ifjúsága Is van: az ipari telepektől távol eső falut a fiatalok nem hagyják el, hisz idehaza Is megtalálják számításukat — a szövetkezet húsz ledolgozott munkanap után száz korona ifjúsági pótlékot fizet s a családfa goknak munkaegységenként egy kilogramm kukoricát. S lehetőséget ad az Ifjúságnak a művelődésre. Mezőgazdasági Iskolába most is többen járnak búcsiak, és szép számmal akadnak, akiknek már megvan a szakképzettségük. A klubban népi akadémiákat szerveznek a dolgozók tudásának elmélyítésére. A lányok, asszonyok varrótanfolyamon vehetnek részt. A járási kórházzal karöltve egészségügyi előadásokat is rendeznek. S két éve már zeneiskolája is van Búcsnak: hetente két álló napot tölt itt egy komáromi zeneoktató, aki zongorát és harmonikát tanít. A zeneiskolának huszonnégy állandó tanulója van; ezek fejenként csak harmincöt koronát fizetnek havonta, a hátralevő tandíjat — tizenöt koronát — a szövetkezet fizeti helyettük.

Szoby Kálmán 1960-ban érettségizett a komáromi gépipariban, s egy éve áll a búcsi klub élén. Egyébként lévai; érettségi után otthon dolgozott, a tolmácsl Kirovüzembem. A felesége búcsi, de Léván végezte az óvónőképzőt, ott ismerkedtek össze. Másfél éve házasok, tele ambícióval, életkedvvel, öröm rájuk nézni. A fiatal klubvezető már Léván is tevékeny tagja volt a Csemadoknak, a helyi szervezet titkáraként működött, színdarabokban szerepelt. Felesége részt vett a lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad megszervezésében; a lévaiak „Himnusz az emberhez“ című műsorát most a búcsiakkal akarja betanítani. A házaspár együtt látogatja a Népművelési Intézet kétéves Iskoláját; ez idén érettségiznek, rövid néhány év alatt Immár másodszor. Szoby Kálmán színpadi rendező-tanfolyamra Is jár, Komáromba, két búcsi kollégájával, Tokody Júliával és Kiss Mihállyal. Búcson ugyanis csaknem mindenki tanul. A helyi nemzeti bizottság elnökét, Kétyl Istvánt például hiába keresném ma az lro dójában vagy a lakásán: Pozsonyba utazott, háromnapos konzultációra, a jogot végzi. Vlgh Béla tanító, a Csemadok kultúrfelelőse, több-6