A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-12 / 11. szám
lehetne Kanala Józsefné szavalat körében Jelenti még, hogy a rozsnyól kulturális élettől Is távol akarjuk magunkat tartani. Ellenkezőleg: be kell bizonyítanunk, hog" a színjátszást, a kultúra terjesztését ezentúl Is legalább annyira szívügyünknek tekintjük, mint a múltban. Rozsnyón a színjátszásnak nagy hagyományait őrzik. Haladó szellemű szlnjétszómozgalmunk 260 éves Jubileumára készülnek, s büszkék, rá, 'hogy ennek a mozgalomnak egyik elindítója, megszervezője egy rozsnyól pedagógus volt: Mlssovltz Mihály. A rozsnyól iskolákban ma is rendszeresen foglalkoznak színjátszással. Strauss Gizella a kilencévesben, Kanala J6- zsefné pedig a tlzenkőtévesben évről-évre betanít néhány színdarabot vagy Irodalmi műsort. Az alsóbb osztályosok tlz-tlzenkét évvel ezelőtt a „Cslpkerózslká“-val arattak nagy sikert, a felsősök a közelmúltban az „Elektráit és Vörösmarty „Csongor és Tündé“-]ét vitték színre. S Igen örvendetes, hogy ezek az Iskolai előadások a felnőttek rendezvényeiben folytatódnak. Mihelyt a fiatalok kikerülnek az Iskolából, belecsöppennek a Csemadok szlnjátszógárdájába. Sőtl Néha egész életükre el- Jegyzik magukat a színpaddal: Sunyovszky Sylvia, a komáromi J6- kai-napok közismert, díjnyertes szavalója, aki a rozsnyól diákelőadásokon figyeltetett föl magára, ma a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója. Volt osztálytársnői, Mitro Claudia és Katrenlcs Paula Tersánszky J. Jenő „Kakuk Marcl“-]ának színpadi változatában szerepelnek Rozsnyón. A vígjátékot Kozma Zoltán rendezi; ő rendezte Gyárfás Miklós „Kit szeressek?“ című januárban bemutatott bohózatát Is. S a rozsnyólak ebben az évben még egy bemutatóra készülnek: Gorkij. „Az anya“ című drámáját szeretnék előadni, amennyiben anyagi körülményeik lehetővé teszik, hogy ezt az ötven-hatvan szereplőt mozgató, mintegy ötvenezer koronát Igénylő tervüket megvalósítsák. A színjátszás azonban távolról sem egyedüli működési területe a rozsnyól Csemadoknak. A nagy munkabírású irodalombarát Drenko István például, amellett, hogy állandó tagja a szlnjátszócsoportnak, Irodalmi szakkört Is vezet, s Időről Időre rendez a Jrásban irodalmi műsorokat, ö Is a felnőtteket foglalkoztatja, akárcsak Kozma Zoltán: Így egészíti ki Kanala Jőzsefné diákjainak magas Igényű Irodalmi estjeit. Az iskolát kijárt fiatalok összefogására egyébként — más városainkhoz hasonlóan — Rozsnyón is alakult egy Ifjúsági klub, Móricz Zslgmond nevével. S ne feledkezzünk meg a város hírességéről, a több mint százéves dalárdáról sei Ám az énekkar körül sincs minden rendben: tagjainak száma ősszel még elérte a hetvenet, ma már csak vagy harmincán Járnak próbákra. A Csemadok vezetői most azon tanakodnak, hogyan lehetne az énekkart tánccsoporttal ős zenekarral kibővíteni, hogy mint járási népművészeti együttes méltóképpen, sokoldalúbban képviselje Rozsnyónak és környékének a kultúráját. A rozsnyólak nemcsak reprezentálni akarnak, nemcsak kifelé sugározzák a kultúrát, a színpadról, vagy a pódiumról — saját magukat is művelik, tanulnak, tanulmányozzák járásuk föld- és természetrajzát, történelmét, népművészetét. A környék karsztos képződményeit a barlangkutatók táriák föl, a Városi Művelődési Otthon mellett csillagászati szakkör Jött létre, a Bányász Múzeum honismereti körök szervezését szorgalmazza. S ami a Csemadok számára plusz: Kozma Zoltán, a Városi Művelődési Otthon dolgozója. Labancz István, a Bányász Múzeum igazgatója, Borsody Imre, a múzeum népművészeti osztálvának vezetője, Bocsárszky Pál, a kilencéves Iskola Igazgatója, Kanala Józsefné, a tlzenkétéves Iskola magyar-szakos tanárnője s még Jóegvpáran a város és a Járás kultúrájának, közéletének főszereplői közül — mind lelkes Csemadoktagok. Nem csoda, ha ez az aktív gárda újabb és újabb tagokat vonz maga mellé. A IX. Országos Közgyűlés előtt indított toborzókampányban a Járásnak majdnem minden helyi szerevezetét sikerült új tagokkal föltölteni. A legeredményesebb toborozó kétségkívül Pltschmann János, a városi szervezet pénztárosa, aki egymava 120 tagot szerzett a Csemadoknak. A rozsnyól járásban ügyelnek rá, hogy a taglétszámot ne csak papíron mutassák ki; a tagllletmények rendezése már a múltban is presztízskérdésnek számított errefelé —• Parti András, a vlgtelkiek fiatal pénztárosa például futva viszi szét a házakhoz a tagbélye»eket, s fél nap alatt végez a tagdíjbeszedéssel. A második ebben a versenyben Szalóc szokott lenni, ahol a 67 éves, csekély nyugdíjból élő Bartók Béla bácsi a pénztáros. Amikor benyitottam a Csemadok Járási titkárságára, ott találtam őt is, Pltschmann János és a rudnal Csemadok-elnök, Gonosz Ferenc társaságában. Szöllős Sándor, a Járási titkár élő kapcsolatban áll a helyi szervezetekkel, naponta látogatja őket, tanáccsal, segítséggel szolgál nekik, tartja az összeköttetést köztük és a Járási szervek között, s ha vannak a járás Csemadok-őletében fölfigyeltető eredmények, ez nem egy esetben az ő Javára Írható. S a Járási vezetőség Javára, amely nagyrészt aktív tagokból áll, amint azt az évzáró közgyűlések kimutatása Is Jelzi: alig akadt a Járásban évzáró, amelyen néhány Járási vezetőségi tag meg ne jelent volna. Azért a falvakon sincs még minden a legnagyobb rendben. Rudnán kőt tánccsoport Is működik (Kúrián Imréné vezetésével), meg egy bányászokból, nyugdíjasokból álló zenekar, Gömörhorkán Prlhradszky Lajosné évente rendez színdarabokat, más falvakban Is szinte havonta találkozunk klsebbnagyobb kulturális meemozdulásokkal, de a Járás ev'dk félreeső községében, Kecsőn az Iskolában tartották a Csemadok-évzárót, pedig van kultúrházuk. Van, de már három éve nem merik használni — életveszélyes, a tetőzete beomlássál fenyeget. Kecső a volt tornaijai Járásból szakadt Ide, s éveken át ette a peremvldékl falvak keserű kenyerét: nem volt útja, se villanya, autóbuszjárat nem érintette. Sokan élnek Itt, akik a nyolcéves Iskolát sem végezték el, csak a helybeli ötévest; ha be akartak Járni Pelsőcre a nyolcévesbe, három kilométert kellett gyalogolnlok esőben, sárban, hóban a legközelebbi autóbuszmegállóig. Persze az utóbbi évek során Kecsőre is bevezették a villanyt, a megjavított úton autóbusz látogatja a községet, amelynek lakói vagy másfél éve vízvezetéket Is kaptak. Az iskolájuk megszépült, csak a kultúrházuk vár még tatarozásra. Ha csak nem akarják muzeális emlékké nyilvánítani azt is, mint a falu két-három, a múltból Ittfelejtett szalmatetős viskóját... Barkán viszont az egykori földbirtokosok kastélyát pazar kultúrházzá alakították át, s bár a múlttttfeleltett szalmatetös kecsöt viskók egyike Bartók Béla, a szalócl pénztáros Pltschmann János, akt százhúsz úl tagot szerzett Strauss Gizella a kilencéves iskola szlnjátszókörét és tánccsoportját vezeti ban a Csemadok bárkái szervezete szép tevékenységet fejtett ki, az utóbbi hónapokban ez az aktivitás mintha ellanyhult volna. Vagy itt van Pelsőc, a Járás egyik legnagyobb szervezete, amely eredményei mellett (a helyi hangos híradó kiválóan szerkesztett Csemadok.félórával szórakoztatja hetente a pelsőcieket) vlssza-vlszatérő nehézségekkel küzd. A kultúra több tekintetben hasonlít a rózsához: örömöt okos, ssépséget árasat, kellemessé varázsolja környezetünket. S ahogy a rózsa Jó talajt kíván és kelló gondozást, ügy a kultúrának is közönségre és lelkes terjesztőkre van szüksége. A rozsnyól Járásban mind a táptalaj, mind a kertészek megtalálhatók... MIKÖTS I. RÓBERT
