A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-12 / 11. szám
......mélyítsük el a haladé hagyományokon alapuló egészséges nemzeti óntudatot, annak ápolásában azokra a közös forradalmi hagyományokra támaszkodva, melyek népeinket a múltban is összeforrasztották a haladásért vívott harcban, de mindenekelőtt érvényesítve a szocializmus közös építésének tanulságait és példáit.“ [A CSEMADOK IX. országos közgyűlése határozatéból.) minden Az érsekújvárt helyi szervezet tánccsoportja A Csemadok IX. országos közgyűlésén szövetségünk Központi Bizottsága és helyi szervezeteink küldöttjei összegezték négy esztendő munkáját, majd ezt követően az évzáró taggyűléseken egy év eredményét tették mérlegre, hogy e hónapban a járási konferenciákon mérjék le a közművelődésben elért fejlődést. Bármilyen röviden is szeretnénk Ismertetni egy járás Csemadok helyi szervezeteinek munkáját, oldalakra terjedő anyag halmozódnék össze. Ezt a feladatot elvégzi majd a konferencia beszámolója. Ezúttal csupán néhány tényt emelek kt, Illetve állítok szembe egymással, amely talán nemcsak az érseküjvári Járásra Jellemző. Minden emberi közösségnek, Így kulturális szövetségünknek Is a tagság nyújt biztosítékot működéséhez. E működés feltétele a helyi szervezetek Jő munkája, amely a taglétszámtól, de nem kis mértékben a CSEMADOK tagok lelkesedésétől Is függ. Megesik, hogy egy CSEMADOK helyi szervezet harminc taggal Jobb munkát fejt ki, mint egy másik, száz taggal. Minden a minőségtől függ, mondhatnánk, az emberi magatartástól, a szenvedélyes ügyszeretettől. Egy korábbi határozat, Illetve felhívás szerint a IX. országos közgyűlés tiszteletére a csehszlováklat magyarságnak legalább 10 %-át meg kell nyerni szövetségünk ügyének. Ez azt jelentené, hogy ez a tíz százalék osztatlan erővel munkálkodna szövetségünk érdekében. Az érsekújvári járásban, a hivatalos kimutatások szerint, 80 ezer magyar nemzetiségű állampolgár él. Nagyon egyszerű számítással Is rájövünk, hogy ennek tíz százaléka hatezer. Az elmúlt évben megtartott járási konferencia felmérése szerint mégis csak 2778 Csemadok-tag volt a járásban. A határozat, illetve a fehlvás eredményeként, a IX. országos közgyűlésig az a létszám 3400 főre emelkedett. Tehát 622 új tag kötelezte el magát, hogy aktívan munkálkodik a Csemadok helyi szervezeteiben. Például Érsekújváron, a Járás székhelyén, 102 új tag kérte felvételét a Csemadok-szervezetbe, Kéinénden 72, Szimőn 58, Szőgyénben 49, Nagykéren 40, Páldon 39. E felsorolásnál figyelembe kell vennünk, hogy mind a hat helyi szervezet eddig Is kitűnően működött. De ml lehet az oka annak, hogy az eddig 13 csekély teljesítményt nyújtó helyi szervezetek nem 13 törekednek Jobb munkára, Igénytelenek önmagukkal, falujukkal, közösségi életükkel szemben. A párkányi, garamkövesdi, andódl, barti és lelédl helyi szervezet egyetlen új tagot nem szerzett. Akaratlanul Is arra gondol az ember, hogy ezekben a falukban a nemzeti bizottságok sem fordítanak gondot a kulturális életre. Ha Így is lenne, elsősorban az ott élő emberek kultúra iránti közömbösségében kereshetjük az eredménytelenség okát. Sokszor hangoztattuk már a Csemadok helyi szervezeteinek jelentőségét a kulturális életben. Ilyen nagyobb, egészségesen működő kulturális központ kihat a környező falvakra Is, elsősorban akkor, ha önmagával szemben i3 Igényes. Az érsekújvári, tehát a Járás székvárosában működő helyi szervezetünk ilyen. Munkájáról nem egy alkalommal Irtunk már. Korszerű székházzal rendelkeznek, amely ugyancsak a tagok Ur. Deme László (Budapest) a Komenskp Egyetem magyar tanszékének megbízott előadója Ünnepi megnyitót mond a Czuczor Gergely emlékére rendezett akadémián szenvedélyes ügyszeratét bizonyltja, mivel az épület felújítását, Illetve teljes átépítését magukra vállalták. Természetes, hogy e korszerű székházban komoly munka folyik, ami egyrészt kihat a város kulturális életére, másrészt ösztönzőleg hat a környező falvakra. Honismereti körük jó munkája közismert. Színjátszó együttesük a legjobbak között szerepel. Népművészeti együttesük minden helyi, Járási, területi és központi rendezvényen fellép. Lehetne a járásban, például Párkányban, egy másik, körzeti jelleggel bíró .helyi szervezetük is. A feltételek megvannak erre, mivel a város korszerű művelődési házzal rendelkezik, csakhogy annak működése nem kielégítő. Párkányi helyi szervezetűnknek nincs sžékháza, de még csak egy megfelelő terme sem. A város és környéke pedig igényli a magas színvonalú kulturális munkát. Párkány erősen körzeti jelleggel bír, miután a járási székhely távol esik e vidéktől. A szándék mégiscsak szándék maradt ez ideig, bár szövetségünk helyi szervezete ebben a színházi évadban is bemutatott egy színművet. De ml ez ahhoz képest, amit tenni tudna nemcsak önmaga, de a környező falvak érdekében is, ha .. Itt megáll a tudomány, ahogy mondani szokás. A járási bizottság titkára és helyettese (Benefi János és Őszi Lászlőné) ezekben a hetekben a konferenciát készíti elő. Az eddig elmondottakhoz még sok adat halmozódik. Többek között az, hogy nagyon kevés faluban van megfelelő kultúrhéz, ahol kellő felkészültséggel Indíthatnák el végre « munkát. Persze az is előfordul — igaz, ritkán —, hogy szép •é3 korszerű a helyiség, csak nem tudnak vele mit kezdeni. Érsekújváron az elmúlt évi munka értékelésekor szó esik majd arról Is, hogy milyen az együttműködés a járási szervekkel, más tömegszervezetekkel. Azt már előre megállapíthatjuk, hogy akár elvi, akár gyakorlati kérdésben fordulnak titkárságunk munkatársai az Illetékes Járási szervekhez, azok minden esetben a legmesszebbmenő támogatást nyújtják nekik. Vonatkozik ez a járási népművelési otthonra, valamint a járási népkönyvtárra Is. E hivatali együttműködést elősegíti a személyi, elvtársi, baráti jóviszony Is, ami elengedhetetlen munkánk minden szakaszán. Az elmúlt évben szövetségünk helyi szervezetei az érsekújvári járásban kielégítő munkát végeztek. A népművelési munkában, a Szocialista Akadémia járási vezetőségével karöltve, komoly eredményeket értek el. E tekintetben csak azt hiányolhatjuk, hogy a járás munkásmozgalmi hagyományaival még nem foglalkoznak következetesen. A népművészeti mozgalomban ma mér Jelentős helyet foglal el a kéméndl, Daloló Garamvölgy néven közismert ünnepség, amelyen az elmúlt évben is 230 szereplő lépett fel és ötezer ember tekintette meg a hazai ős külföldi művészek színvonalas bemutatóját. Ilyen nagyszabású megmozdulás csak telj03 összefogással Jöhet létre, s feltétlenül szükséges, hogy a helybeliek segítségére legyenek a járási szervezetnek. Ez történt Kéméndsn is, ahol a szövetkezet vezetősége, különösen Kelecsényi Rudolf elnök, mindent megtett az ünnepség sikere érdekében. A népművészeti munka kifejezésre jut a színjátszó együttesek aktív tevékenységében és a tánccsoportok működésében is. Az énekkari mozgalomban azonban C3ak az érsekújvári helyi szervezet újjáalakult énekkarc Jelenti egyelőre a kezdetet, valamint néhány Iskolai énekkar. Hagyományaink ápolásában követésre méltó példa a Párkányban és Kéménden megindult néprajzi gyűjtőmunka. Az elmúlt hónapokban pedig, «mint arról lapunkban már hírt adtunk, néprajzi kutatócsoport látogatott el a Járásba, hogy összegyűjtse a még fellelhető anyagot. Említésre méltó az Is, ahogy a járás nagy szülötteit becsülik, mint a színtől születésű Jedlik Ányost és az andódl Czuczor Gergelyt. Ismeretes mindnyájunk előtt, hogy közös összefogással az elmúlt év szeptEimberébsn nagyszabású Czuczor Gergely-ünnepséget rendeztek Érsekújváron, melynek során a Csemadok székháza előtt ünnepélyes keretek között leplezték le a költő mellszobrát. Mindsn munkánk a minőségi Igénytől függ, legyen az akár egyszerű vagy bonyolult termelőmunka, akár a legösszetettebb közművelődési tevékenység, az eredményeket mindig az emberi magatartás, a szenvedélyes ügyszeretet határozza meg. (Gyi)
