A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-19 / 8. szám

Az illetékesek válaszolnak D. M. Rozsnyóról azt panaszolja, hogy az utóbbi Időben gyakran hir­telen fájdalom áll be a bal lábába Járás .közben. Ez a fájdalom néha annyira erős, hogy képtelen tovább mozdulni. ÜJév táján végül Is orvos­hoz fordult, aki kivizsgálta, orvosságot Irt elő és érelmeszesedést álla­pított meg. Olvasónkat nyugtalanítja « diagnózis, szeretne erről a be­tegségről többet tudni. Dr. Országit Ernő válaszol: Az érelmeszesedés, orvost nevén arteriosclerosis, az ütőerek beteg­sége. Egy koleszterin nevű anyag felhalmozódása, kötőszövet-burján­zás, ún, rugalmas rostok elfajulása miatt a véredények fala merevvé, rugalmatlanná válik. Érszűkület, érfalrepedés vagy vérrögösődés keletkezhet a megtámadott erek­ben. Romlik az érintett szervek vérellátása, ami szövetelhaláshoz, üszkösödéshez vezethet. Ha mindez a szív, vagy az agyvelő ereiben történik, a beteg életét teheti koc­kára. Az érszklerózls egyike a leggya­koribb betegségeknek. Leginkább öregkorban jardul elő, de a folya­mat lényege nem „öregedés", ha­nem betegség, körös elváltozás. Bizonyltja ezt a jelenséget, hogy kilencven éves korban Is gyakran találnak a körbonctanok egészsé­ges érrendszert. Nőknél — külö­nösen fiatal korban — nem gya­kori betegség; férfiaknál egyre Inkább terfed a fiatal évek felé. A kóreat harcokban háborús sé­rülések miatt meghalt 21—24 éves amerikai katonák 73 százaléka boncoláskor már kimutatható ér­­elváltozásokban szenvedett... Olyan vidéken, ahol a lakosság kevés zsíros táplálékot fogyaszt (Japán, Kína), ritkább az érelme­­szesedéses megbetegedés, mint Eu­rópában és az Egyesua Államok­ban. Elhízás, cukorba/, magas vér­nyomás, dohányzás, kevés pihe­nés, éjszakázás, hosszú Ideig tar­tó Idegfeszültség (napjaink álllg fegyverzett békéje ts nyomasztóan hat), nyugtalanság: hajlamossá tesz e betegségre; a sok testmoz­gás, ésszerű életmód, nyugodt élet­­felfogás, mértékletesség: késlelte­ti a betegség fejlődését. A kísér­letek szerint, ez már napi 15 per­cig tartó tzommunkával elérhető. Míg a sokat gyaloglő levélhordó­nál ritka, postahtvatalnok munka­társat között eléggé gyakori az érelmeszesedés okozta szívinfark­tus. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek — főként hosszú Ideig tartó használat esetén — károsít­hatják az ereket; például említ­ve: asztmás betegnél az adrenalin és más hörgőtágító gyógyszerek, migrénnél a fenacettnt tartalmazó készítmények /Dtnyl, Algena, Sé­det or, Neuralgen j stb. Érszklerózls elváltozások az em­bert szervezet minden részében ki­fejlődhetnek. Legnagyobb jelentő­sége a szív-, az agyvelő és a vég­tagerek szkleröztsának van. A szív koszorúereinek megbetegedése okozhat heveny szívinfarktust, szloszorulást (angina pectoris, ste­nocardia); de lassan fejlődő szív­elégtelenséget ts. Ennek első tü­nete lehet a légszomj (például lépcsőn járás közben) és a nyktú­­rla (éjszakai gyakori vizeletürítés). A szíváramgórbe I elektrokardio­gram! segíthet feltsmernt a szív­izom-károsodást. Szemfenék-vtzs­­gálattal közvetlenül látható az állapota. Az agyi érelmeszesedés ts több­féle kórkép alakjában tűnhet eló- Súlyos agyvérzéstől az enyhe vi­selkedés- és emlékezetzavarokig a kórformák hosszú sora le­hetséges. Sok ideggyógyász sze­rint, érszklerózls okozta apró agy­­lágyulásos gócok az okai az ún. természetes halálnak; a normális Idegműködést mindinkább károsít­ják. Az alsó végtagok érelmesze­sedése fekélyhez, üszkösödéshez és az ún. tdőnkéntt sántltáshoz ve­zethet (amikor több-kevesebb lé­pés után fájdalom keletkezhetik a beteg végtagban; kímélésre, sán­­tításra — sőt megállásra — kész­tetve a beteget). A vesék megbe­tegedése hosszú Ideig tünetmen­tesen zajlik és kevésbé gyakori je­lenség a kórházak belosztályatn, mint az előbbi kórformák. Ismertetőnk még hiányosabb lenne, ha nem emlékeznénk meg röviden az érelmeszesedés gyó­gyítást lehetőségeiről. Mivelhogy a kezelés orvost feladat, csak rö­vid felsorolásra szorítkozunk. Élet­mód, és étrend-rendezés, heparin, Pelentan (külföldön is sikert ara­tott csehszlovák gyógyszerkészít­mény), értágítószerek, jódkált­­oldat, szövet-kivonatok, hormonok, fájdalomcsillapítók, nyugtatok — a leggyakoribban használt eljárá­sok. Olyan gyógyszer, amellyel egy­magában ki lehetne gyógyítani a betegséget, ez Ideig még Ismeret­len. Sok-sok dicsőített gyógyszer bizonyult később hatástalannak. Egyelőre legcélravezetőbb út: a megelőzés. Ellentétben a kezeléssel, az erek leggyakoribb betegségének — az érelmeszesedésnek — meg­előzése nemcsak az orvosokon mú­lik. Egészséges nemzetközi, belpo­litikát, morális rendszábályokra és őszinte embert kapcsolatok ki­alakítására van szükség az élet minden területén. Az egyéni óvó­­intézkedéseket pedig már fiatal korban kell kezdeni. Le kell szok­ni a túlzott dohányzásról, a hét­végi lakomákról, a ,fekete kávé­­abúzusról. A fájdalomcsillapítók közül, szükség esetén, a legkevés­bé ártalmasakat uálasszukl Nyu­­godtabb életszemléletre, egyszerűbb életmódra, több testmozgásra, több szabad levegőre és több pihenésre van szüksége érrendszerünknek, szívünknek. A zsírók lehetőleg ne haladják meg 25 százalékát táp­lálékunk kalória-mennyiségének. Igyekezzünk megkedvelni a ma­gyaros konyhától oly idegen nö­vényt olajokat. A védőintézkedé­sek fokozottan szükségesek a cu­­korbajosbknál, az elhízásban és magas vérnyomásban szenvedők esetében. Az utóbbi években már a gyógyszeres megelőzés gondola­ta ts felmerült; nagy adag asz­­korblnsav (C-vltamlnj és a nyug­tatóként használt lumtnál —• ál­latkísérleteknél — késleltette az érszklerózls fejlődését. rUPtrűA^l llÍQMH Emil Kotrbát mint festőt, a lo­vak, azek a nemes mozgású álla­tok tették híressé messze & ha­tárokon túl Is, azaz a saját, dina­mizmustól feszülő festészeti stí­lusa, amely laghálásább tárgyát a lovakban találta1 meg. A művész znojmói születésű, és már mint fiúcskának kedvenc Idő­töltései közé tartozott a környe-Mwtonjutfoád A franciák ugyan elhagyták az észak-afrikai partokat, a ssahara! erő­dökből is kivonták és Korzika szigetére telepítették a hírhedt idegenlé­gionáriusokat, da azért még mindig vannak légiótok Afrikéban. Hogy hol? A sivatag nyugati peremén szolgálnak a spanyol Idegenlégió ka­tonái. A verbuválás még mindig ugyanúgy történik, ahogy azt a légiós regényekből ismerjük. Érvényes móg a régi hagyomány: a légió nehéz munkát, alacsony zzoldot kinél, de nem kérdezi a Jelentkezőtói, kicsoda­micsoda, ml az igazi neve, honnan Jön, mit tud. A múltból Ismert kalandos életnek mér vége, minden korszerűbb, a légionáriusok valamivel Jobban, civilizáltabban álnak, de azért a régi hagyományok nem tűntek el teljesen. Az Idegenlégiónak Igazi férfiakra van szüksége, és sok parancsnak a régi szellemben neveli katonáit, a „sangre y gloria“ (halál és dictótőg) Jelszó szellemében, t égy hívja őket, bogy „novios de la muerte“ (a halál Jegyesei). Igen kevés katona hajlandó arról beszólni, hogy miórt lépett be a légióba. Ez érthető, mert kevés az olyan gyilkos vagy egyéb bűnttző, alcl szívesen ismeri be a tettét. Néha azonban akad egy-kettő, aki el­árulja. Egy elhagyott sivatagi erődben összejöttem egy fiatal franciával, áld elérnlta, hogy részt vett egy De Gaulle elleni sikertelen merénylet­ben, z ezért nem térhet vissza Franciaországba. Azzal számol, hogy ha leszolgálja az öt évet a légióban, akkor megkapja a spanyol állampol­gárságot éa éj életet kezdhet... Találkoztam németekkel is, akik azért hét18

Next

/
Oldalképek
Tartalom