A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-19 / 8. szám
ző falvak határában legelő állatok rajzolgatása. Fő figyelme hamarosan a lovaik felá Irányult. Négyéves korában próbált először lovakat ábrázolni, s mind a mai napig hű maradt hozzájuk. Később Iparművészeiét tanult Dllllnger professzornál Brünnben, majd a prágai Festőakadémia növendéke volt. Mint kész művész sok országot bejárt, de legiga'zibb festő ateltérja mégis az ország sok mezőgazdasági üzeme maradt. Többször tartózkodott Nyltrán, Tapolcsányban, Eperjesen és ÜJbarson. Ezt a Garam melléki falut, ahol 1949—50-ben néhány hőnapig rajzolta a ménest, különösen a • szivébe zárta. Ojbars ős Kálna között — ahová étkezni Járt — lovaskocsln közlekedett, és az ottani lakosok eleinte az állami birtok új Igazgatójának tartották. Azután is nehezen tudták elhinni, hogy festőember olyan biztos kézzel tudjon bánni az arab lovakkal, de így annál Inkább kivívta tiszteletüket. Emil Kotrba szívesen merített témát az Érsekűjvárott zajló lóversenyekből is. Művészi munkál nemcsak Igen magas színvonalúak, mennyiségileg is számottévők. 800 nagy grafikai alkotásból, 800 Ex librisből, különféle apró grafikákból és állatmotlvumokból áll életműve', de találunk Itt sok illusztrációt, újságokba, könyvekbe, főleg természetrajzi tankönyvekbe készített rajzot Is. Bár a művész nagyobbára a lovak és a lovak körüli emberek világát tárja elénk, tévedés lenne azt hinni, hogy művészete csupán erre a területre korlátozódik. Sok szociális Irányzatú munkája van, melyekben e munkások életének problémáival foglalkozik, ezeket leginkább linóleum- és fametszeteiben dolgozta fel. Ugyancsak megihlefte a cseh női szépségideái és több szimbolikus kompozíciójában az édenkert világát, a lovas költői látomását vetette vászonra. Ide sorolható 1960-ból a Babér című műve Is, amely a Pegazust megkoszorúzó leányaktot ábrázol. Ez a képe és vele együtt még sok másik arról tanúskodik, hogy Emil Kotrba érdeklődéséből nem hiányoznak az emberi figurák sem. Művészetében nyomot hagytak azok az országok Is, amelyeket élete során bejárt. Találunk tőle dubrovmkl litográfiákat, és tipikus hollandi tájakat, s egy magyarországi ciklust 13, amely 1958- ban ottani tartózkodása alatt született. Legjobban Bábolna Ihlette mag. Ezek közül a képei közül legismertebbek a Szomjúság, Gólya a pusztán, Bábolna, A kútnál. Természetesen egész sereg lóportrét Is készített a bábolnai ménesben. Magyarországi tartózkodásáról ezt mondja: Magyarország örökre elnyerte rokonszenvemet, mindenütt olyan barátsággal fogadtak, amelyet lehetetlen elfelejteni. Emil Kotrba ez év február 22-én tölti be 55. életévét. Tavaly a Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium mezőgazdasági tematikájú képeiért „A szocialista mezőgazdaság építője“ címet és kitüntetést adományozta a művésznek, aki ez évben Belgiumban, Hollandiában és az USA-bell Kaliforniában is kiállít. ttmdéfa Afrika ha n menekültek a légióba, mert a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó bizottság kereste ókat. Néhány jellegzetes amerikai kalandor is szo’gál a sivatagi erödban. Mivsl az utóbbi időben egyre kevesebb európai Jelentkezik a légióba, a toborzók az újonnan alakult ftrikal államok falé orientálódnak, s mivel jobb életfeltételeket, rendszeres étkezést és ssoldot ajánlanak, sikereik vannak. Egy fiatal belga elmesélte, hogy Barcelonában volt szabadságon. Egy átmulatott éjszaka után, amikor megutálta az életet, aláírta a toborzónál a Jelentkezést a légióba. Ezerszer megátkozta ezt a pillanatot, s ha a legcsekélyebb reménnyel kecsegtető alkalom Is kínálkoznék, azonnal megszökne abból a pokolból. Tipikus kalandor volt az az angol, oki már több hadsereg egyenruháját viselte. A háború alatt mint fiatal fiú Montgomery alatt szolgált s részt vett a Rommel ellőni csatákban. Aztán belépett a francia idegenlégióba, harcolt Algériában és Vietnamban, szolgált Csőmbe kongói csendűrségében, s amikor visszatért Londonba, olyan unalmasnak találta az életet, hogy visszatért Afrikába. Próbáltam másoknál is kérdezősködni, de ezek hallgattak, és nem voltak hajlandók arról beszélni, hogy miért léptek be a légióba, kitérő válaszokat adtak. Nem nahéz elképzelni, hogy miért menekültek ebbe a pokolba. A légiós romantika csak a könyvekben szerepel. A való élet nehéz és kegyetlen, sokakat kerget a kétségbeesésbe. Az öngyilkosság és a szökési kísérlet mindennapi jelenség itt, a sivatag poklában... F. V. GRUNFELD hét A spanyol Idegenlégió tevés osztagai 3000 kilométeres hatért ellenőriznek a Szahara peremén. Erőd a sivatagban. Nines itt més, mint lélekülő, nehéz szolgálat. KürOakílrUI mindenütt homok és homok, tObb száz kilométerre minden emberi település? tél, a civilizációtól. Ezek azok a tértlak, akik feledni akarnak, s azt szeretnék, hogy róluk is feledkezzék meg a világ ...
