A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-04 / 36. szám
a „Sellő“ nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el. De a kamarazene, oratúrium és versenyművek terén is sokat és maradandót alkotott. Gordonkaversenye a zeneirodalom egyik legfényesebb gyöngyszeme. Varga József Antonín Dvorák 1841. IX. 8 1894. V. 1. A nagy kortárs, Johannes Brahms mondotta egy alkalommal: „Mindaz, amivel egy zeneszerzőnek rendelkeznie kell, Dvofákban megvan“. — A korabeli zenei élet egy másik kimagasló karmester egyénisége, Hans von Bülow — Liszt veje — pedig Így nyilatkozott: „Brahms mellett Dvofák a legjelentősebb zeneszerző“, így vélekedtek hát róla mintegy száz éve a kortársak. £s ma? Beethoven és Brahms mellett világviszonylatban Dvofák műveit Játsszák a legtöbbet. Dvofák 125 évvel ezelőtt születet egy Moldva menti kts falucskában, a festői Nelahozevesben Apja hentes volt, s a családi tradíció alapján az előszttlött fiúnak is ezt a mesterséget szánták. A gyermekben kibontakozó zenei tehetség azonban rövidesen meggyőzte a családot, hogy a kis Antonin nem lesz apja mesterségének folytatója. Kezdetben falusi kántortanitók tanítják a vonóshangszerek kezelésére és némi zeneelméletre. Tizenhat éves koréban jön fel Prágába, ahol Is mint „ragyogó tehetségű“ növendék, az orgonista iskolát végzi el. Ezután kerül brácsásnak a színház zenekarába, ahol több mint tfz évet tölt. Ebben az időben kezd behatóan foglalkozni a zeneszerzéssel és éppen ebből a szempontból fontos zenekari működése, mert Itt Ismerkedik meg behatóan a klasszikusokkal és a kor zenei áramlataival Mozarttól kezdve egészen Wagnerig. Természetes, hogy az irány és stíluskeresés rányomja bélyegét fiatalkori szerzeményeire. Az ismeretlen brácsásból azonban rövidesen ismert és megbecsült zeneszerző lesz, miután zenekari művei a nyilvánosság előtt elhangzanak. La-san külföldre is eljutnak művei s a berlini Slmrock cégnél kiadott „Szláv táncok“ első sorozatának sikere után a cseh muzsikus meghódítja külföldet is. Csakhamar eljön az idő, mikor karmesterként járja a világot. Köz ben itthon kinevezik a prágai konzervatórium tanórává, ahol mint pedagógus is jelentős sikereket ér el. Ennek eredménye, hogy külföldről újabb meghívás érkezik, melynek alapján elvállalja New Yorkban a Zeneművészeti Főiskola igazgatói állását. Hároméves sikeres működés után hazatér s a prágai iskolán ismét elfoglalja helyét. S élete végéig itt is marad. 1904-ben, hatvanhárom éves korában halt meg. Dvofák abban a korban kezdett komponálni, amikor a nyugat-európai kultúra mellett megindul Kelet- és Eszak-Európából a nemzeti mozgalom áramlata. Oj, eddig ismeretlen nevek — Glinka, Smetana, Erkel, Grieg — jelentkeznek, s velük együtt a nép és a népzene kezd lassan behatolni a klasszikus formákat megtartó szimfónikus zenébe. A cseh zeneirodalomban Smetana a megindítója ennek az új nemzeti zenei áramlatnak. Dvofák — a fiatalabb kortárs azonban már tovább megy. 0 nemcsak nemzeti, hanem népi s mint ilyen, nem riad vissza a cseh népi táncritmusok és dallamformák a dumkyk, a furiantok és a polkák felhasználásától sem. Innen ered hát az újdonságnak az a varázsa, mely műveiből árad és lebilincseli hallgatóit Amerikai működése idején behatóan tanulmányozza az ottani népek zenéjét is, melynek hangja műveiben is visszacseng. Ennek a mesteri ötvözetnek ékköve az „Ojvilág szimfónia", mely minden karmester repertoár darabjai közé tartozik. Kilenc szimfóniája mellett — melyek közül a három utolsó a dvofák! romantika legszebb hajtása — számos színpadi müvet is irt. A „Rusalka“ avagy Épül az ipolynyéki kultúrház 1960-ban kezdődött meg a kultúrház építése Ipolynyéken, de csak tavaly indult meg gyorsabb ütemben. Egy termet már át is adtak a közönségnek. A falu lakói 6000 brigádórát dolgoztak le az építkezésen a tavalyi évben. Milyen termek lesznek az új kultúrházban? Itt kap elhelyezést a művelődést otthon, a könyvtár, a szövetkezeti klub, a szélesvásznú mozi, valamint egy tornaterem. Az új létesítményt ez év őszén szüreti ünnepély keretében szeretnék felavatni. Kívánjuk az ipolynyékíeknek, használják ki jól a kultúrházat, művelődjenek, szórakozzanak. Major Lajos, Ipolyszécsén A 7000 lakosú Udvarának nincs kultúrháza. A régi épületet lebontották, az új most van épülőfélben. A rendezvényeket a szövetkezeti klubban bonyolítják le. Esztrádműsorokat, ismeretterjesztő előadásokat és szellemi vetélkedőket tartanak. A Petőfi irodalmi est sikere minden várakozást felülmúlt. Eredményesen működik a tánccsoport is, Opalek Ilona vezetésével. A CSEMADOK jó munkát végez Udvardon. Különösen Mlkula János, Mackó Ferenc, Opálek János és Száraz József fejt kt példás tevékenységet. Andriskin József, Komárom A közelmúltban sokat írtak a Csallóközt színházról, Dunaszerdahely kulturális fellendüléséről. A kultúra azonban nemcsak 20—30 ember ügye. A jó előadások rendezése mellett a közönséget sem szabad elhanyagolni. így aztán nem fordulhat elő, — mint az a komáromi Magyar Területi Színház Rókák, jó éjszakát előadásán történt, — hogy a lelkes szereplőgárda, ntntegy 40—50 főnyi közönség előtt játszott. FUzék János A magyar szakos tanárok Kassán tartott országos értekezletük alkalmával meglátogatták stószl magányában a csehszlovákiai magyar irodalom kiváló képviselőjét, Fábry Zoltánt. Az író hosszan elbeszélgetett a pedagógusokkal. 1. Balról: Dr. Lengyel Dénes, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Igazgatóhelyettese, Fábry Zoltán, Dr. Deme László, a Komensk? Egyetem magyar tanszékének vezetője, a budapesti Kisfaludy Társaság tagja, Tankó László, a bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet dolgozója, Balogh Márta, a keletszlovákiai Pedagógiai Intézet dolgozója. 2. Fábry Zoltán a pedagógusok körében. Pruszák Zoltán felvételei
