A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-17 / 29. szám
Mottó: A jövőt a jelen volósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását. Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe. FABRY ZOLTÁN Az anyagot gyűjtötte és feldolgozta: Charizopulosz Tamás, Lőrincz László, Kiszling Eleonóra, Csanda Sándor, Dallos István és Mártonvölgyi László Szakbírólók: Kiszling Eleonóra és Dr. Csanda Sándor, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárai A nyitrai járás története A régi és az új Nyitra Az archeológiái kutatások bizonysága szerint Nyitra egyiké a legrégibb településeknek. A várhegy szikláin, a Zobor begyen és Nyitra nyugati részein ősidőktől togva emberek laktak. A települések védhető helyeken keletkeztek, melyeket a maguk módján erősítettek meg a nomád támadók ellen. A szkíta, kelta támadás idején harcok folytak e tájon, az első században a germán törzsek, egy évszázaddal később a római légiók Jutottak Nyitráig. A kvádok kiszorítása után az avarok uralták a vidéket. A Morva Birodalom idejében, 833 táján Mojmir kiűzte Pribina herceget, majd bukása után Rastislav vette át a hatalmat. A 907-es pozsonyi csata után a nyitrai település nagy része elpusztult. A magyar államalapítás után Vazul herceget, aki vonakodott István király kívánságára a hatalmat Péternek átadni, láncra verték, a nyitrai várba hurcolták, szemelt kiszúrták, füleibe forró ólmot öntöttek és a vártoronyba zárták. A torony ma is Vazul nevét vise);i, és a várba vezető utat is róla nevezték el. A tatárjárást felkészülten várta a város Meg védték a várat, amely alól elvonultak a tatárok. IV. Béla, mivel menekülésében segítették, Jutalmul szabad püspöki város privilégiumát adományozta Nyitrának. III. András 1296-ban a nyitrai püspöknek adományozta a várost és a környék falvait. A husziták 1423-ban, majd később még két alkalommal, eredménytelenül ostromolták a nyitrai várat. Bethlen Gábor 1620- ban foglalta el Nyitrát. 1863-ban árulás folytán került a vár török kézre, de a következő évben Souches generális csapatai elűzték az ellenséget. Ocskay kuruc brlgadéros 1703-ban vonult be csapatai élén Nyitrára, és felperzselte a várost. A későbbi évek során még négy nagy tűzvész fordult elő. Nyitra, főleg stratégiai fontossága miatt, évszázadokon keresztül ádáz harcok színhelye volt. 1739-ben pestis támadta meg a város népét. Kulturális szempontból jelentős volt az 1702. év, amikor Mattyasovszky püspök megalapította a gimnáziumot, majd két évvel később a teológiát. Az első magyar középiskolai tanárokat 1791-ben nevezték ki. A hivatalos nyelv 1793- ban a magyar lett. A székeskáptalan régi könyvtára ma már mintegy 80 000 kötetet számlál. Az első világháború idején Nyitra rendezett tanácsú város volt, 16 000 lelket számlált. A régi Nyitra Jelentősebb ipari üzemel közé tartozott a sörgyár, mely kétszer égett le, a malátagyár, mely 1901-ben leégett, de újjáépült, a gőzmalom, melyet kétszer psztitott el a tűz, de újjáépült, a Verő-gépgyár, a cigarettahüvely gyár, mely leégett, a rizshántoló, paprikamalom, légszeszgyár, azbesztpala gyár, jéggyár, Mráz repülőgépgyár, mely leégett. Középületei közül impozáns volt a vármegyeháza, a városháza, a törvényszék, a kórház, a laktanyák, az iparosház, továbbá a gimnázium, a polgári Iskola, a kereskedelmi iskola, a papneveldék, a kolostorok, a templomok, a püspöki vár és vártemplom, a Kálvária a missziósházzal. Jelentős nyomdaipar volt Nyitrán, ahol az első magyar hetilap 1871-ben jelent meg. A világháború után három magyar hetilap és egyéb szaklapok jelentek meg a városban, majd megindult a „Hír“ c. hetilap, mely csaknem egy évig jeleni meg, a hatósági betiltásig. Az utóbbi fél évszázadban számos Irodalmi kezdeményezés történt Nyitrán. A város felszabadulása után új arculatot kapott. Hatalmas tempóban Indult meg a városfejlesztési munka. Egész városnegyedek épültek a régi viskók helyén, öt-hétemeletes házak, tízemeletes toronyházak hosszú sora a bizonysága a lakáskultúra nagylramú fejlődésének. Ez a munka fokozott iramban folyik. jelentős üzemek létesültek, vállalatok születtek, mint pl. az azbesztcementgyár, áramelosztó telep, Bloveta, Plastika, Piéta, épitűkombinátok, sörgyár, kenyérgyár, húsfeldolgozó, tejfeldolgozó üzemek. A helyi forgalmat tizenegy járaton autóbuszok bonyolítják le. Az alsófokú iskolákon kívül a középiskolák sora, kereskedelmi akadémia, Mezőgazdasági Főiskola, Pedagógiai Fakultás és annak magyar tagozata működik itt Nyitrán s Így egyetemi várossá lett. Modern lnternátusok létesültek, melyekben ezrével kaptak helyet a főiskolák hallgatói. Internátusokkal rendelkeznek a középiskolák is. A kultúra ügyét szolgálja az állandó színház, a kultúra és pihenés parkja, a szabadtéri színpad, a Csemadok és nem utolsósorban a Tudományos Akadémia archeológiái intézete. Ma csupán egyetlen szlovák hetilap jelenik meg Nyitrán. A gazdasági és kulturális élet lüktetését és fellendülését jelentik a modern üzemek, az iskolák és főiskolák. Az egykori megyeszékhely az 1960-as reorganizáció során járási székhely lett. Nyitra ma már nagy A diákok és főiskolai hallgatók sokezres serege nyomán Nyitra, az ősrégi város megújhódott — a fiatalok városává lett. D. I. A kupolás nyitrai városháza, mely Lyka Károly apjának tervei szerint készült, a város központjában áll. Bejáratánál aranybetüs fehér márványtábla van, mely az épület legnagyobb történelmi nevezetességét örökíti meg, nevezetesen azt, hogy 1920. július 4-én Itt tartották meg a szociáldemokrata párt megyei konferenciáját, amelyen egyhangúlag csatlakoztak a III. internaolonáléhoz. Nyitrán akkoriban a marxista baloldal lüktető pártéletet folytatott. Egymást követték az előadások, színdarabok, sőt a baloldalnak külön lapja is volt, a „Testvériség“, melynek felelős szerkesztője Strbák Stefan fémmunkás, szerkesztője pedig a ma Budapesten élő Rotbart Emil volt. A lap köré tömörült a munkásság és a szocialista érzelmű értelmiség, mint Forbáth Imre költő, Csirsz Kriszta, Szamuely titkárnője, dr. Pécsi Jenő budapesti gimnáziumi igazgató és mások. A lap ébren tartotta a munkásság forradalmi hangulatát, ezért azt írta róla a jobboldali szociáldemokrata lap, a Robotnlcké Noviny, hogy a nyitrai elvtársak „kígyót melengetnek a keblükön“. A konferencián a nyitrai Polczer Istvánt elnökké, a szenicei Mudroohot pedig alelnökké választották. Titkárok Krausz Gyula és Cápay József lettek. A gyűlésen részt vett: Ján VysuS, Stefan Stodora, Koloman Mego, Izidor Neumann, továbbá a párt egyik nyitrai alapító tagja, Dukesz Jenő órás, Kecskés, Bárek, Hunwald ás Szilavecky elvtársak. Mudroch szlovákul, Polczer pedig magyarul nyitotta meig a gyűlést, majd átadták a szót Svetlik elvtársnak, a szakszervezeti tanács elnökének és képviselőjének, aki éles beszédben ostorozta a II. internacionálé árulását és indítványozta a konferencia csatlakozását a III. Intemacionáléhoz. Lelkes hangulatban folyt le a szavazás. Az egész megye munkássága csatlakozott az intemacionáléhoz, sőt végrehajtó bizottságot is szervezett Nyitrán, melynek titkára Vavrlca elvtárs lett. Mindez a párt hivatalos megalakulása előtt történt. diákváros M. L. Emléktábla a nyitrai városházán
