A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-17 / 29. szám
A nyitrai járás községei Verebély A Nyitrát Lévával összekötő országút mentén elterülő Jelentős kisváros. A vidék határozottan mezőgazdasági Jellegű, csak a felszabadulás után iparosították. Verebély földmunkás sztrájkjaival Irta be nevét a munkásmozgalom történekébe. A mezőgazdasági kisváros és környékének lakossága 1320-ban bekaipcsolődott az általános sztrájkba. A masaryky „humanizmus“ azonnal munkába lépett. A Járás hírhedt főnöke mozgósította a vidék csendőrségét és a lévai hetes gyalogezredet, s ezek Jogtalanul tartóztatták le a zsltvautcal volt Katona moziban ülésező sztrájkolőkat s vezetőjüket, Mátyő Imrét, Pavllk Istvánt, Lányi Artúrt, Vehóz Eleket, Komlósl Ferencet, Mlklya Jánost, Jozef Jesenskft, Ján Sutkát és Augustin Doäek elvtársakat, akiket azonnal Bratlslavába szállítottak. Amikor a csendőrség durva beavatkozása, valamint a vezetők elhurcolásának híré a nép tudomására Jutott, tüntető felvonulást rendezett és Verebély felé közeledett. A tüntetők Verebély környéki szegőnyparasztok voltak. Csatlakoztak hozzájuk a verebélylak is. Persze a tömeg csak a hídig Jutott el. FrantlSek Hamfiek csendőrőrmester a tüntetők közé lövetett. Hárman haltak meg a helyszínen: Spetler Vilmos zsltvaújfalusi cipész, Bata Pavol chraSfany-1 béres és Ciibulka Mária verebélyi lakos. Magyar és szlovák vér folyt az országúton. A mai Verebély megbecsüli a munkásmozgalom bőseinek emlékét. A kisváros főterén felállított emlékmű tanulság és Intő példái Aha Közéég Verebély közelében. 1925- ben András igróf és az esztergomi érsek pereskedik birtoklásáért. Iskolája 1852-tben épült, azelőtt a gyerekek Verebélyre Jártak. Templomában művészi értékű képeket láthatunk. Alsóbodok Zoboraljal község Pograny közelében. 1283-ban a nyitrai vár tartozéka. Román stílusú temploma a XII. sz-ban épült. A török a falut csaknem teljesen elpusztította. A XVII. század elején mindössze harminc család lakta a községet. 1847-ben olyan nagy volt a közeég nyomora, hogy lakosainak két segélykérő levelet kellett Írni íöldesurukhoz, a nyitrai püspökhöz. 1891-ben Is éhhalál pusztította a községet. Alsóbodok ma az egész vidéken Ismert Ízletes gyümölcséről. Az épülő Nyttra Csitár A Kodály megénekelte híres „csltári hegyek“ faluja a Zslbrtca alatt fekszik. Chatar néven 1113- öan már szerepelt. I. Lajos király 1349-ben megerősíti a falu privilégiumát. A Forgách grófok 1454-ben a falut megfosztják évi Jövedelmétől s az így nyert pénzt a gimesl vár karbantartására fordítják. 1462-ben a községet a Forgáchok ellenségei, az Elefánthyak pusztítják el, majd 1578-ban a török égeti fel a falut. Evekkel ezelőtt a Zsiibrlca erdeiben botanikai rezerváclót létesítettek. Csitár a Zoboraija egyik legnagyobb apertermesztő községe, a zoboraljal epernek külföldön Is híre van. Bábindol A verebélyi országút mentén fekvő község már a XIII. század második felében Is stzerepel. Az ott lakó kanonokot 1398-ban a glmes,l Forgách grófok megtámadják, mint legnagyobb ellenségüket. Érdekes megemlíteni, hogy a ma Jómódú községben valaha olyan nyomor volt, hogy 1591-ben a parasztok fellázadtak földesuruk ellen. Csiffár Verebély közelében fekvő község. A legrégibb feljegyzésekben Cesaire néven szerepel. A garamszentbenedekl apátság tartozéka volt. A falut az esztergomi püspökség Is fennhatósága alá vonta. 1618-ban a török felégette Csiffárt, a lakosság nagy része elpusztult. 1700-ban sörfőző létesítéséről tesz említést a krónika. Nyitrageszt Zoboraljal község Pogrcny közelében. 1232-ben mér úgy szerepel, mint a királyi halászok és hálóbordók települése. 1844-ben a törökök felégetik a falut s lakóinak nagy részét rabszolgaként elhurcolják. A községben ősidők őta szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A geszti bornak mindig Jó híre volt. A XIX. sz. közepén kolerajárvány pusztított a faluban. Nyitracseh 1248-ban királyi birtok, és mint ilyen, a nyitrai vár tartozéka. A községet többször Is erős tűzvész pusztította. Már a XVI. században Is hires Jó bőréről. Ma Klscéténynyel együtt Nltrany néven szerepel. Vicsapapáti Mér a bronzkorszakban Ismert település. Neve szerint valószínűleg a zoborl apátság birtoka volt. 1498-ban a |alu a «pálosok fennhatósága alá került. Az alattvalók többszőr Is fellázadtak földesuruk ellen és még a XIX. század második felében Is megfenyítették urukat. 1802-ben gátszakadásról és árvízről tesz említést a krónika. Az első világháború utáni verebélyi nagy földmunkássztrájk hatással volt a falu és a környék lakóira Is. Csehi A községről már 1248-ban, IV. Béla Idejében királyi birtokként történik említés. Mátyás korában Lábatlant Gergely, Jeles vitéz tulajdonában volt a falu. 1477-ben az esztergomi székeskáptalan birtoka lett. Régi templomát 1741- ben restaurálták. Lédec A község a gimesl vár közelében fekszik. Neve már 1253-ban előfordul. Az esztergomi érsek birtokaként Leuduch néven említik. A falut átszelő patak barsl és nyitrai részre osztotta a községet. Mindkét résznek külön közigazgatása volt. Később a verebélyi szék tartozéka. A XVIII. századiban nagy szőlőtelepítést folytattak a falu határában, amelyben ma is Igen Jő bor terem. Menyhe Az aranyosmarőtl vasútvonal mentőn, a Zobor túlsó oldalán fekvő község. A XII. században a zoborl apátság birtokaként „Meczlna“ néven szerepel. A XV. század második felében az Elefánthy család, majd később az elefántl pálosok sanyargatták a népet. Ma Pothorany néven Béddel alkot egy községet. Eugen Gudernanak, a mauthauseni koncentrációs táborban elpusztult kommunistának emléktáblája Nyitragerencsér A község teljesen egybeépült Szlovákia harmadik legnagyobb városával, Nyltrával. Kodály Zoltán, a nagy magy ar zeneszerző zoboraljal gyűjtése sorén ebben a községben Jegyezte fel híres dalát, a „gerencsért utcá-"-r61,A község a XI. században a zoborl apátság tulajdona volt. Később az esztergomi érsekséghez, majd a nyitrai káptalanhoz tartozott. Nevét állítólag agyagedény-készitő lparo-
