A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-31 / 31. szám
A városháza és a postapalota A Los Angeles'! repülőtéren Épülő családi házak Pasadénában NAGY IRÉN: 1. LOS ANGELES Ha valamelyik spanyol lovag, aki 1784-ben részt vett Los Angeles alapításában, ma lökhajtásos repülőgépen érne a város fölé, mint én, ugyancsak elcsodálkozna, hogy mivé lett ez az egykori kis misszionárius telep nem egészen két évszazad alatt. Március hatodlkán délután 3 őrá 15 perckor indultunk Münchenből és 15 és fél óra repülés után ugyanaznap este fél 10-kor érkeztünk Los Angelesbe. Közel 6 órán keresztül láttuk a lenyugvó nap vörös sugarait a gépből, s amikor Montrealban leszálltunk rövid pihenőre, középeurópai Idő szerint éjféli tizenkettőt mutatott az óránk, míg montreali idő szerint csak este hat óra volt. Rövid pihenő és hatodfél óra repülés után fél tízkor érkeztünk meg, tehát öszszesen kilenc órával kellett vlsszalgazítanl az órát. Már messziről láttuk a város fényeit, mintha millió és millió kivilágított karácsonyfa tündökölne szorosan egymás mellé állítva s köztük széles piros és sárga folyók hömpölyögnének. A szembejövő gépkocsik reflektorai húzták a sárga, s távolodó autók stoplámpal a vörös fénycsíkokat. Kiszállás, s az útlevélvizsgálat után futószalagra kerülnek a bőröndök a vámkezelőhöz, aki mindegyikbe beletúr. Húsfélét, gyümölcsöt és vlrágmagvakat ugyanis tilos bevinni Kalifornia állam területére. Felhőkarcolók és kertes családi házak Los Angeles este olyan, amilyennek a hoszszú út után a kissé kábult utas láthatja. Elképesztő autóforgalom, mindenütt rengeteg piros, zöld, kék, sárga neonreklám. Nappal? Reggel felébred az ember, kinéz az ablakon s egy nyaralótelepet lát maga körül. Fából ácsolt családi házak, melyeknek — kívülről úgy látszik — a garázs a legfontosabb része. A város központjában persze vannak felhőkarcolók Is, a városháza, a postahivatal, az Igazságügyi palota, a Federal Building, a vautállomás, hotelek, irodák, áruházak, de az ötmillió ember 90 százaléka kertes családi házakban lakik: Santa Monicában, Pasadénában, Manrovlában, Torrance-ban, Santa Anában, Anaheimben, Glendale-ben, s hogy a milliomosokról és filmsztárokról sem feledkezzünk meg, Beverly HIllsben és Belalrben, de ki győzné felsorolni az összes villanegyedet és városrészt. S Itt érkeztünk el a város két legnagobb problémájához: a közlekedéshez és a smoghoz. Városi közúti közlekedés úgyszólván nincs. Feltűnően kevés a nyilvános közlekedési eszköz. Az egyes városrészek között ugyan közlekednek autóbuszjáratok, de az óránként Induló buszokkal nem Járhatnak milliók munkába. Ezért minden családban életszükséglet az autó, nélküle szinte mozdulni se lehet. Sőt, ha egy családban két autó van, az sem luxus, hiszen ha az asszony Is dolgozik, neki is el kell Jutnia munkahelyére, ha pedig otthon van, akkor a bevásárláshoz kell. Nem megy minden Iskolához Iskolabusz, így esetleg a gyerekeket Is el kell szállítani naponta oda- és vissza. Talán a világ egyetlen városában sincs ennyi autó, mint éppen Los Angelesben. S innen a másik probléma — a smog. A tenger felől Jövő köd, a íag, összekeveredik az autók kipufogó gázaival a smoggal és ebből lesz a smag, mely, mint valami vastag sűrű szürke felhő gomolyog a város felett, különösen nagy hőség és szélcsend Idején, csípi az ember szemét, könnyezik és köhög tőle a városlakó. Különben autót vezetni Los Angelesben, úgy láttam, könnyű a szabad utakon, a freeway-ken. Nincs egyszintes útkereszteződés, alul- és felüljárókkal van megoldva; mindenütt közlekedési táblák, feliratok a kétszer négysávos út szélén, de a nagy forgalom miatt mégis félnek a reeway-tól — a gyengébb idegzetű vezetők. S ha valamelyik sávon egymásba fut néhány auló, olyan dugó támad, hogy órákig csak lépésben haladhatnak a kocsik. Hogyan él a Los Angeles-I polgár? Előre bocsátom, hogy csak munkásokkal és hivatalnokokkal kerültem kapcsolatba, tehát azt nem tudom, hogyan él egy milliomos. Tehát a magunkfajta ember öt napon keresztül keményen dolgozik. Ezt szó szerint kell érteni, mert a munkahelyek úgy vannak megoldva, hogy a főnök figyelhesse munkásait,, tisztviselőit, viszont a dolgozó szombat-vasárnap a maga ura. Ilyenkor a kertjükben tevékenykednek, ez inkább szórakozás mint munka, hiszen gépekkel dolgoznak. Kirándulnak, fürödni a tengerpartra, vagy sízni a san Bernardlnó-i hegyekbe, felkeresik a különböző látványosságokat, annál is inkább, mert általában sok a gyerek. Disneyland a gyerekek paradicsoma, Marineland emeletes háztömbnyi akváriumai rozmárokkal, cápákkal, fókákkal, tengeri halakkal, a botanikus kert, a különböző angolparkszerű szórakozóhely remek hétvégi kirándulóhely. 11 aztán mindenki azt csinál, ami akar. Tornacipőben, sőt mezítláb sétálnak — a felnőttek is, mindenki eszlk-iszlk, fagylaltot nyal avagy cigarettázik a tömegben, úgyhogy az európai, akinek nem mindegy, hogy bezsírozzák vagy esetleg kiégetik a ruháját, ugyancsak vigyázhat. Kultúra — amerikai módra Ott tartózkodásom alatt kuturális eseményszámba ment a Music Hallban a román állami népi együttes vendégszereplése. Nem néztem meg, mert a belépőjegy drága és itthon láthatjuk őket alkalomadtán. Hollywood egyik mozijában nagy sikerrel adták az Üzlet a korzón c. csehszlovák produkclójú filmet, mely azóta, mint tudjuk, Osoar-díjat kapott. A mozijegy drá. Kikötő Freeway — távolsági autópálya
