A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-31 / 31. szám

ga: kettőötven-három dollár. Az autós mozi va­lamivel olcsóbb. Ez egy óriási kerthelyiség, egyik végében a mozivászon és a büfé, s aztán pontosan kijelölt parkolóhelyek a kocsiknak. Beáll a kocsi egy helyre, az ablakon bevesz az ember egy hangszórót és a kocsiból nézi végig a filmet. Felejthetetlen élmény marad számomra a mű­vészetek múzeumában tett látogatásom. Gyö­nyörű képek régi európai mesterektől és ame­rikai festőktől, szőnyegek, gobelinek, bútorok, akárcsak egy európai múzeumban, Illetve még­sem ... Minden kiállított tárgy mellett emlék­tábla, az ajándékozó nevével. így is megörökítheti magát az ember az ütő­kor számára, nem beszélve arról, hogy az aján­dékozott műtárgy után Jócskán leszámítanak az „önzetlen“ mecénás adójából. De nem Is az európai kiállítás az érdekes számomra, hanem a modern művészet tárlata. Egy csomó szépen kifényesített ócska autóalkatrész egymásra hányva, csomó összegubancolódott rozsdás drót a falra akasztva, fekete lapon vonalzóval kihúz­va egy fehér, egy sárga, majd Ismét egy fehér vonal. Én értetlenül álltam ezek előtt a műal­kotások előtt. A tömegek kulturális Igényelt a televízió elé­gíti ki. Los Angelesben 8 vagy 9 tv-adóállomás működik. Főleg filmeket adnak, kedvelik a foly­­<*• tatásos filmeket, van olyan Is, amelyik már két éve megy, mindennap, szombat vasárnap kivé­telével. Mindenki tudja, hogy a legérdekesebb résznél abbamarad a film, a gyilkos felemeli a pisztolyt, de az áldozat néhány másodperc ha­ladékot kap, amíg egy csinos fiatal nő elénekll, hogy a Tide elől a piszok nem tud elbújni, sőt be Is mutatja a képernyőn, s miután a ragyogó fehér holmit elővette a mosógépből, eldördül a lövés, s meghal, akinek meg kell halnia. Ez a sok hirdetés elég kelleihetlen, viszont nem kell előfizetési dlj?t fizetni. Remek dolgot ész­leltem: ha vígjátékot közvetítenek a televízió­ban, a film nevetéssel, hahotázással, esetleg falreogető kaoajjal van aláfestve — a gyengéb­bek kedvéért. A dorontown (belváros) a városháza tornyából nézve Filmsztárok lábanyoma - és a néger­kérdés Amint tudjuk, vallásszabadság van. Ez azt Je­lenti, hogy az állami Iskolákban nincs hitokta­tás, mert hiszem az egyik vallást sem lehet a másik rovására előnyben részesíteni. S annyi­féle felekezet van, hogy ha minden állami Is­kolában minden felekezetnek lenne egy taní­tója, hová jutnának. Általában az emberek val­lásosak, étkezés előtt Imádkoznak, a templom­ban százdolléros csekkeket adományoznak, de ennek a Jótékonyságnak van egy kis mellékize: év végén a templom hivatalos kimutatást készít, ki mennyit adott, s az Illető polgár ezt az ösz­­szeget levonhatja az adójából. Los Angelest keresztül-kasul Jártam, Holly­woodban megnéztem a kínai színház előtt a filmsztárok aszfaltba nyomott kéz- és lábjegyét, voltam az állomásépületben, amelynek óriási márványcsarnoka kong az ürességtől, s csak 20 vonatot Indít naponta a 3 vasúttársaság, vol­tam a Patriotic Hallban az 1906-os magyarok összejövetelén, örákhosszat sétáltam a Csendes­­óceán partján, ahol én voltam az egyetlen sé­táló, mert az amerikai úgylátszik csak az autó ablakából gyönyörködik a természetben, keres­tem egy sírt a Santa Monlca-i temetőben, amely olyan, mint egy óriási nagy zöld rét, mert nincs slrdomb, nincs glccses síremlék, a pázsit alatt pihennek egymás mellett, akiknek mér letelt az élet rövidre szabott ideje, csak egy kis név­tábla van a gyep közé ékelve, Jártam az áru­házakban, láttam az Irtózatos árúbőséget, de nem Jártam Wattsban, a négernegyedben. Ven­déglátóim nem mertek odavinni. Ott mindig történhet valami, mondták, s valóban március 16-án 2 halálos áldozata volt egy összetűzés­nek. Amerika legnagyobb problémája a néger­kérdés, amit hat hét alatt aligha lehet megérte­ni. Az állami és városi szerveknél nagyon sok a néger alkalmazott, bárhová bemehetnek, lát­szólag nincs faji megkülönböztetés, de ha egy négernek sikerül házat vennie egy fehérek ál­tal lakott utcában, onnan a fehérek elköltöz­nek, inkább elkótyavetyélik házukat és más környékre mennek. Az én benyomásom az volt, hogy a fehérek félnek a négerektől, félnek hogy az apák bűneiért nekik kell fizetni... A HONKONGI GRÓFNŐ Sophia „A boldogság egyensúly ... Abszolút bol­dogság nem létezik. Az ember nem lehet mindig boldog.“ Természetesen Sophia Loren nem honkongi, mégcsak nem Is grófnő. Sophia Loren első­sorban színésznő, mégpedig olyan színésznő, hogy hongkongi grófnő ts leheti Tény, hogy Charite Chapltn, minden Idők legnagyobb filmművésze „A honkongi grófnő“ c. filmjének főszerepével Sophia Lorent bízta meg. Aki látta Sophia Loren filmjeit egy cseppet sem csodálkozik Chaplin döntésén és akt látta Chapltn ftlmlelt, az viszont nem kételkedik abban, hogy Loren reményei beteljesülhetnek. Sophia Loren pillanatnyilag talán az egyetlen univerzális tehetségű ftlmszlnésznö. Mind fi­zikát adottságát, mind képességei elősegítik sokoldalúságát. Napjainkban 0 az egyetlen szí­nésznő, akt nemcsak sex-bombát, de 80 éves öregasszonyt ts alakított „Arabeszk“ c. film­jében, amelyet nálunk nem vetítettek. Játszott tragikus szerepet (Egy asszony meg a lánya), és ízlg-vérlg komikus figurát Is (Szókimondó asszonyság). A „Tegnap, ma, holnap" c. de Slca filmben viszont három teljesen különböző szerepet játszott el: egy sokgyermekes család­anyát, egy igézőén szép sztrtptlztáncosnöt és és egy milliomos hölgyet. Mindhármat kifogás­talanul. Chapltn ebben a filmben fedezte fel Loren Sophtának azt a humorát, ami neki megfelel. „A honkongi grófnő“-t, amelyet Chapltn kl­­monhatatlanul vidám románcnak jelöl meg — ktváncstan várjuk. Egyelőre annyit tudunk, hogy a film már lényegében elkészült, Chaplin mind Lorennel mtnd Marlon Brandoval a film férfi főszereplőjével elégedett. Sophia Sctctloneo Rómában született 1934- ben. Később felvette a Lazarro, majd a Loren nevet. Oscar díjas. Ifjúságát nagybátyjánál töl­tötte Nápoly környékén. A nyugatnémet Stern riporterének adott nyilatkozatában elmondot­ta, milyen sovány és csúnya volt ktskorában. Nehéz körülmények között nevelkedett, né­gyen aludtak egy ágyban. Itt élte át a háborút ts. 1949-bén Sophia szépségversenyt nyert. A zsűri tagja volt Carlo Ponti filmproducer Is, akt minden btzonnyal nagyban hozzásegítette Lorent, hogy eljusson az első komoly ftlmsze­­replg. Carlo Ponti ma már férje a szép sztár­nak. Az első komoly ftlmszerep az „Aida“ címszerepe. Ezek után fokozatosan jut el odá­ig, hogy az ötvenes évekig már világsztár, ma pedig a legnagyobb nő sztár. Az Oscar-dljat az „Egy asszony meg a lánya“ c. filmben nyújtott felejthetetlen alakításáért kapta. Vavreczky Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom