A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-25 / 52. szám
Középkori védőbástya a város szélén Tavaly látogattam el első ízben Perugiába, Umbrla központi városába. Bevallom, kíváncsi voltam a városra, amelyet már néhány év óta baráti kapcsolat fűz a mi Bratislavánkhoz. Nem tudom, kinek az érdeme, hogy épp Perugiára esett a választás, amikor Bratislava baráti együttműködéshez keresett partnert. Az viszont tény, hogy választása szerencsés, hiszen Perugia egyike Olaszország legszebb városainak. Kevés itáliai város dicsekedhet olyan dicső történelmi múlttal, mint Perugia. Nem volt rossz ízlésük a város alapítóinak és első telepeseinek. Tekintettel fekvésére és éghajlatára (600 m a tenger szintje felett) ma már nem egy orvos küldi ide éghajlat- és levegőváltozásra betegeit. A város környéke elragadó, teleszórva hosszúkás dombokkal — olyan, mint a hullámzó tenger. Minden domb és hegyecske tetején templomot, kastélyt, vagy kisebb erődítményt látunk. Valamikor eme dombokon önálló hercegségek, sőt államocskák voltak, melyek egyesítésük előtt állandóan háborúskodtak egymással. Ám mesés szépségű a dombok közötti vidék is. Az ember nem tudja, erdőket lát-e vagy gondozott ligeteket. S még ezeknél is szebbek a termőföldek, a kertgazdaságok, a szőlő- és gyümölcsültetvények, olajfaligetek — köztük magányos házikók és apró falvak. Bájos kisvárosok fekszenek 10—20 kilométerre egymástól. Nagyon sok Ilyen kis várost látni errefelé, s valamennyi megőrizte történelmi patináját. Több épület még az etruszkok idejéből, sőt még régibb korból való. Az ember kiszáll az autóbuszból s ügy érzi, múzeumba lépett. Ilyen mesés városka például Orrletto, TodI, Clta dl Castello, Cascia, Gubio, Assisi stb. Ez tehát Umbria. Az embernek úgy tűnik, hogy idillikus tájra került. S arra gondol, nem a természetnek eme bőkezűsége, a nagyszerű éghajlati viszonyok ihlették-e ezt a népet azokra a rendkívüli művészi, zenei, építészeti remekművek megteremtésére, amelyek az egész civilizált világot csodálatba ejtik? Perugia ennek a csodálatos vidéknek a fővárosa. Tehát nemcsak központja, hanem reprezentálója mindannak, amivel Umbria rendelkezik, amire büszke lehet. Egyik legrégibb műemléke a híres etruszk kapu, mely háromezer éve ellenére még teljesen ép. Ősi falait hajdan szabad idejükben a rómaiak jártak megcsodálni. Mély benyomást tesznek az emberre a román stílusban épült műemlékek. Melyeket említsem? Talán Perugia legrégibb templomát, az 11 Templo di San Michele Archangelót, amely a Vörösök borölsögo San Michele Archangelo templom maga nemében egyedülálló, román jellegű remekmű. Értékes épület a perugiai városháza, amely több építészeti irányzat nyomát mutatja. Előtte látható az egyik legrégibb, leghíresebb és legszebb olaszországi szökőkút. Az ember nem győzi csodálni a közelben lévő hatalmas dómot, melyben a város legjelentősebb hangversenyeit rendezik. Perugia kincseinek és műemlékeinek felsorolásánál nem feledkezhetünk meg gazdag múzeumairól és képtárairól sem. A bratislavaiak büszkék arra, hogy a közelmúltban az említett Dómban rendezett záróhangversenyen (a Sagra Musicale Umbrla 1966 záróünnepélyén) számos csehszlovák zenekar is részt vett, többek között a bratislavai rádió stúdiójának sziigfónlkus zenekara. De a két város barátsága nemcsak zenei téren tapasztalható, tudományos dolgozók, üzemek és közintézetek vezetői cserélik ki tapasztalataikat. Véleményünk szerint ez is kevés. Mindenki, akinek egy kis lehetősége van rá, gyümölcsöztesse barátságunkat Perugiával, mivel egy perugial látogatás, a város értékes műemlékeinek megismerése feledhetetlen élményt jelent mindenki számára, s egyben tovább szilárdítja a két város barátságát. Breler P. Perugia ősi falai között. Kép az ősi Perugiáről A híres etruszk kapu Olaszország egyik legrégibb szökőkútja 18
