A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-18 / 51. szám
Modern tanítói lakás Klrályhelmecen ■x új szállodával szemben Klxélyhelmecl ÚJ szálloda. Falesi utcarészlet premontreieké. A XIV. században az Akos-nemzetség birtokolja, a mohácsi csata után pedig Parányi Páteré, aki itt várat építtetett, amelyet azonban 1458-ban királyi rendeletre leromboltak. A vár később Báthory István, majd a Rákóczink birtoka, 1697-től pedig a leleszi prépostság szerzi meg. L6- rántfiy Zsuzsanna kastélyt építtetett a községben, s e kastélyban hunyt el 1660-ban. A várnak ma csak a romjai találhatók, a kastély azonban sértetlenül áll. Első kórháza 1697-ben épült, itt később évtizedeken át járási hivatal volt, ma az általános középiskola van benne elhelyezve. Lakosainak száma az elmúlt húsz esztendő alatt mintegy 1500-zaI emelkedett, ma több mint 5000 lakosa van. Oj épületei: a több mint kétszázágyas kórház, harminc tantermes kilencéves alapiskola, háromszáz férőhelyes új művelődési ház, szálloda. Oj létesítményei; tejfeldolgozó üzem, a járási helyi ipari vállalat több üzeme, néhány szolgáltatóipari létesítmény stb. Magyar és szlovák összevont általános középiskolája, magyar nyelvű tanonciskolája, magyar ás szlovák nyelvű kilencéves alapiskolája és zeneiskolája van. — A Bodrogköz keleti csücskében, a szovjet határ közelében fekszik. Már István király korában lakott település, 1214-ben a leleszi konvent birtoka. A XV. század elején Bocskai István szerzi meg, a XVI. század derekán pedig a Rákócziak. A falu közelében épült az ország legnagyobb átrakodó vasúti állomása. Ősrégi besenyő-telep, Beccheca alakban már I. Endre alatt, a XI. században említik. Műemléknek számító római katolikus temploma még az Árpádok alatt épült. Két új középületei: a művelődési ház és a kéttantermes alapiskola. Borharspó a klrfilyhelmeci Csonkását BaTTYAN italt Legkorábban a XIII. században említik. Kezdetben Bottyán volt a neve. Későreneszánsz stílusú, majd barokkosított várkastélya 1648-ban épült. Vára a községgel együtt 1703-ban Rákóczi pártjára állt, ezért a császáriak a várat 1708-ban lerombolták, később újra felépítették, de 1711-ben viszonzásul a kurucok feldúlták. A falu lakosai az állami gazdaságban és a közeli ágcsernyői átrakodó állomáson dolgoznak. — Már a honfoglaláskor lakott hely és szláv erősség volt. A szájhagyomány szerint Árpád fejedelem a Bely-nemzetségnek adta. A tatárjárás idején teljesen elpusztult, s 1341-ben népesült be újra. A község kiemelkedő épülete az új kilencéves alapiskola. Klrilybelmec — A község Királyhelmectől kissé északnyugatra fekszik. A XV. század elejéig a Zenthesi nemzetség ősi fészke. A község határában, a Pilis hegyen található várromokat a hajdani szentesi vér maradványainak tartják, ösl temploma már 1423-ban állott. Kiváló bortermő hely. A XVI. században Bárány várához tartozott. A községhez csatolt Pálfölde is ősi település, a XIV. századig zempléni várbirtok volt. Írott nyoma elsőnek egy 1229-ből keletkezett Ítéletből maradt ránk villa Paul alakban. Oj kéttantermes alapiskolája és korszerű művelődési háza van. A Bodrogköznek Kirélyhelmec után legnagyobb települése. Legrégibb neve Zeredey alakban maradt ránk a XIII. századból, később Egyházas-Szerdahely és Vásáros-Szerdahely néven két Szerdahelyt különböztetnek meg. ősi várét Spork osztrák tábornok 1870-ben leroimboltatta. A várromokat később a Vécseyek kastéllyá alakították át. Oj középületei: kilencéves alapiskola, korszerű filmszínház és művelődés) ház. — A XV. század elején a település Zslgmond király birtoka. A kuruc szabadságharc folyamén a labancok a község nagy részét felperzselték. Később is pusztították tüzek; az 1849-es szabadságharcban kisebb ütközet színhelye. Egységes földmüvesszövetkezete a Bodrogköz legjobbjai közé tartozik. Oj középülete a művelődési ház. — Bodrog-parti település, nevét Bors vezértől származtatják. Először 1067-ben Terra Bors alakban szerepel. Egy ideig sárospataki várbirtok. Később a Lörántffy és Rákóczi családoké. A községben ma is áll a Rákócziak hajdani híres várkastélya, amelyben 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc született. Közelében szokta rendezni a Csemadok Járási bizottsága a májusi körzeti békeünnepélyeket. Kiemelkedő új középülete a szlovák-magyar kilencéves alapiskola. — Királyhelmectől délnyugatra fekvő bortermelő község. Okleveles első nyomával 1214-ben találkozunk Gyueres alakban. A Klrályhelmecre vezető út mentén, a hegyoldalban már a római idők óta bort termelnek. A Tatár-temetés nevű dűlőhöz az a szájhagyomány fűződik, hogy a tatárok itt ölték halomra a környék akkori lakosságét. A község az utóbbi másfél évtized alatt nagyot fejlődött, itt van a Bodrogköznek Királyhelmecen kívül egyetlen központifűtéses művelődési! háza, egyben tanácsház és szövetkezeti iro— Bodrog-parti település. Már a rómaiak Idején lakott hely s a honfoglalás korában erősség volt. Anonymus szerint Árpád itt fogadta Zalán bolgár fejedelem küldötteit. Vára az első Árpád-házi királyok alatt hatalmasan kibővült. 1220-től királyi vár. A későbbi századok folyamán sokszor cserél gazdát. A vár a kuruc idők kezde tén pusztult el, s ma már csak a földvár maradványai láthatók. 1893-ban az egész község leégett. Zemplén azért Is nevezetes, mert IV. Béla itt országgyűlést tartott. 6
