A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-18 / 51. szám

A terebesi járás néhány községe

Beszélő múlt

da. A kisgéresi pincéknél rendezik évről évre a színpompás bodrogközi szüreti mulatságokéit. Rendkívül vendéglátó nép lakja.

— A kövesd! hegy déli lejtőjén elterülő kiváló bortermő hely. A XIII. században Kuezd néven a kövesdi vár birtoka. Ma új művelődési háza van, a talu aktív kulturális életet 61.

— Tisza-parti község, ma kiváló jonatánalmájóról és kisüsti szilvapálinkájáról híres, jól menő egységes füldmüvesszövetkezete van, korszerű művelődési háza az elsők között épült a környéken, a faluközpontot új vendéglő és szálloda is díszíti. A község nevét a szomszédos Nagytárkányéval együtt Árpád fejedelem fiától, Tarkadzustól származtatják. A falu már a XIII. században a Kistárkányi-család törzsi birtoka.

— Kisközség a Királyhelmec—Sátoraljaújhely útvonal közelében, okleveles első nyomát 1380-ból találjuk. Egytantermes új alapiskolája van.

—■ A Bodrogköznek Királyhelmecen és Bodrogszerdahelyen kívül legnagyobb, egyben legősibb települése. Első írott nyomát 1132-ből,

II. Béla király idejéből találjuk. Boleszló váci püspök 1180-ban itt premontrei prépostságot alapított A tatárdúlás a faluban nagy kárt okozott. A mohácsi vész utón a köz. ség és a prépostság erős viszálykodás tárgya volt, szinte évszázadokon keresztül. Az első világháború végéig a leleszi birtok a jászól prépostság tartozéka lett. A premontreiek rendkívül értékes levéltárát, amely több száz régi okiratot őriz, az utóbbi időben szintén jászára szállították át. Az Árpád-kori templom már egy évezrede állja a történelem viharait. A premontreiek egykori épületében ma mezőgazdasági technikum működik. A községnek szlovák—magyar kilencéves alapiskolája, két új művelődési háza, korszerű filmszínháza és káVéháza van.

— Az Ágcsernyő—Kassa vasútvonal mentén fekszik, nevét a XIII. századból jegyezték fel először Gerus alakban. IV. Béla Péter comes örököseinek adományozta. A későbbi századokban többször cserélt gazdát. Most épül a község új kilencéves iskolája.

A királykáimért új kúrbáx

— Jellegzetes várroma messze környékre látható. Egyes adatok szerint már 1040-ben állott, mások szerint 1247-ben vagy 1280-körül épült. Kétségtelen, hogy a vár a XIV. század elején már állott, s Kuezd, Kuuesdi, Csusd, Kuestd alakban szerepelt. IV. László király hadat küldött a vár akkori ura ellen. Később is állandó vita tárgya. A várait 1873-ban a császáriak — a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként — aláaknáz, zák és felrobbantják, ezzel a vár történelmi szerepe megszűnt. A község határában kiváló bor terem.

— Okleveles első nyomát 1417-ből találjuk, a Tárkányi-nemzetség törzsfészke vált. Várkastélyában ölték meg 1675-ben Szilágyi István akkori várurat, A várból most már csak a földdel színelő pár alapfal látható. Nagytárkány és kistárkány között épült fel a két község számára az új, pavilonos rendszerű kilencéves alapiskola.

— Wrs alakban már az Árpád-házi fejedelmek idejében fennállott. Legrégibb birtokosának István bánt tudjuk. 1683-ban pestis, 1813-ban kolera tizedelte, 1890 körül árvíz pusztította. Űj kéttantermes alapiskolája van.

— Királyhelmectől délre fekszik, a városnak valójában ez a vasútállomása. Legrégibb birtokosai a Tárkányiak, az első világháború végéig a Mailáth grófoknak volt itt nagy uradalmuk. A volt grófi kastélyban az elmúlt évtizedben általános középiskola, az utóbbi években szlovák nyelvű mezőgazdasági szaktanintézet működik.

— Kisközség. Neve először a 13. században jelenik meg. Egykor határában állott az ungi földvár, az Ung és a Fekete folyó összefolyásánál. Jelentős vasúti és közlekedési gócpont. Neve a Vajáni Hőerőmű építkezése óta vált országszerte ismertté. A Hőerőmű egyébként a bési és a vajáni határ között épült meg. Ezenkívül 1953 óta kenderfeldolgozó üzeme is van.

— Régebbi évszázadokban és a korábbi évtizedekben hívták Polyennek, Paylennek és Leleszpolyánnak is. Hosszú időn át a leleszi premontrei prépostság birtoka volt. A község az utóbbi másfél évtizedben sokat fejlődött, új művelődési háza és jó] menő szövetkezete van.

— Okleveles első nyoma 1419-ből maradt fenn. Oj művelődési háza van. Hozzátartozik Körtvélyes.

— A XIV. századig lehet történelmi nyomain visszamenni. A falu lakosainak zöme ma az egységes földművesszövetkezetben dolgozik.

— Legrégibb Írásos nyomai a XIII. század közepéről valók, története azonban visszanyúlik a honfoglalásig. Zomorú tor és Zumutur földje néven is szerepel. Ma a környék állam] gazdaságainak központja. Hozzátartozik Bodrogvécs, amely ősi település.

— Nevét szőlőhegyétől kapta, régebben Zölöske, majd Szőlős néven említették. Ma szőlészeti mezőgazdasági mesteriskolája van. Hozzátartozik Hatfafürdő kisebb üdülőhely.

— A XIII. században Wejka néven szerepelt, okleveles első nyomát 1245-ből találjuk. Ma élvonalbeli szövetkezete van.

— A Bodrogköznek földrajzilag is a szivében fekszik. Az 1960-as területi átszervezésig járási székhely volt.

Már a honfoglalás előtt lakták, kezdetben a magyarok Hermely nek vagy Hermelyznek nevezték. A XIV. századtól vásárjoga, királyi piaca volt. Okleveles első nyomát 1214-ből találjuk, amikor is Boleszló váci püspök birtoka, később a