A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-18 / 51. szám

Az anyagot gyűjtötte és jeldolgozta:

Tolvaj Bertalan, Lénárt László, Géczi Lajos, Török Elemér és Róják Dezső.

Szakbirdlök:

Kiszling Eleonóra, és dr. Csanda Sándor a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárai.

(Trebisov) járás története

Állandóin szép

'ban van az új, szocialista falu arculata. A mérce: a minden követelményt kielégítő ú] családi Mz, amelyből nem hiányzanak a civilizáció legújabb vívmányai ssm. mint a rádió, televízió és a személygépkocsi. Modern kultűrházak épültek, bár azt még nem mondhatjuk, hogy mindegyikükben ott a kultúra is. Klrályhelme<cen 250 ágyas kórház épült, Terebesen nemrég rakták le egy még hatalmasabb kórház alapjait, hogy az egészségügyi gondoskodás se hagyjon kívánnivalót maga után. Nagykaposon az új középületek és bérházak egész sora épült fel. Erdélyi János, a múlt század kiváló irodalmi alakja — e városka szülötte — még iránytűvel sem tudna tájékozódni ebben a napról-napra korszerűsödő városkában. Távoli kilométerekről mutogatja magát a vajánl hőerőmű magas kéményének füstje, amely a Szovjetunióból behozott kokszból termeli a számunkra oly fontos energiát. A terebesl cukorgyár és a gálszécsi Ipari üzemek azt bizonyítják, hogy az ipar és a mezőgazdaság nemcsak nagyon jól megfér egymás mellett, hanem kölcsönösen segíti is egymást. Nem feledkezhetünk meg a járás specialitásáról, kiváló minőségű borairól sem, amelyek már több kiállításon jó hírnevet szereztek a toronyai és klrályhelmecl állami gazdaságoknak.

Végezetül egy-kőt szót az új arculatú bodrogközi emberről. Megváltozott társadalomszemlélete, nagy lépést tett előre a tudományos világnézet elsajátításában. Döntő szerepet játszott ebben az általános Iskolalátogatás bevezetése, a felsöbbfokú iskolák létesítése, valamint a jó néhány szakiskola, amelyek évente százával bocsátják ki az érettségizett és szakképzett fiatalokat.

Az Így kialakult új életet köszöntjük azzal a kívánsággal, hogy a további tervek és célok megvalósítása után még büszkébben és szárnyalóbban zengjen az immár hagyományossá vált „Bort, búzát, békességet“ Jelszó alatt megrendezett szüreti mulatságok dala.

fejlődik Tőketerebe*. Főutcáiét most csatornázzák.

szlovák, cseh, magyar, ukrán dolgozó egyaránt Az Ágcsernyőből Induló és oda érkező vonatok naponta ezerszámra szállítják azokat a munkásokat, akik Itt találtak megélhetést.

A terebesl járás jellegzetes mezőgazdasági terület. Évszázadok folyamán ez volt a lakosság fő-foglalkozása. Ez az arány bizonyos mértékben megváltozott, de még ma Is a földművelés a fű megélhetési forrás. Csakhogy mennyire megváltozott Itt mindeel Ahol valamikor Ökör, tehén és tó húzta az Igát, ma a legmodernebb gépek teszik könnyűvé az emberi műnkét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy járásunk területén vannak azok az EFSZ-ek, amelyek annak Idején a kollektivizálásban élen jártak. Lelesz, Klstárkáay, Boly, Pólyán, Bodrogszerdaihely és a többiek. KI ne ismerné a „klstárkányl szilvát*, vagy a kiváló minőségű nemes, téli jonatán almát, amely Klstárkány különlegessége. Bozót, nádas, mocsár, ez jellemezte valesntkor a Latorca-mentét Gyors olvadások Idején megduzzadt a Labore. Latorca, Ung, és a Bodrog íatyáik vize és sok kárt okozott nemcsak a természetben, hanem a környező falvak lakásaiban Is. A kelet-szlovákiai síkság árterületének rendezésével ez a probléma megoldódott, és ma mér a vlzmeetl falvak lakosainak nem kell félnlök a kényszerű ladikon való közlekedéstől. Megváltozott a falvak képe. Kialakuló-