A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-17 / 29. szám
sálról, a „gerencsérekéről kapta, akik árujukat szamaras fogatokon szállították a piacokra. A falu krónikája még századiunk első éveiben is említést tesz ezekről a szamaras fogatokról, amelyeknek ma már nyoma sincs. A község Csltárhoz hasonlóan epertermesztéséről híres. A történelmi nevezetességű Emerám kápolna a vár templom mellett a várkúttal Kalász 1232-ben még Kaluz volt a neve. Temploma 1750-ben épült. Földesura Welsz Pál volt, aki szép kastéllyal, parkkal és mlntagazdasággal rendelkezett. A kastély 1860- <bam épült. A kastélyban értékes magángyűjtemények, antik edények, római régiségeik, festmények voltak. Az épületben a felszabadulás után szociális otthont létesítettek. Proi [ARI t VtFSIA AOLOIIA S\ AI.IÍVNI /APOlll DO (iFNFRÁLNLIIO SIR A ILI V DFCFMBRI I9?0 ON A 1/ DÉCEMBUA 19/0 /ASIAHIO PROII OtASlMhOM Dl MONSTR VIIVNIHO PO( IIODli \\ V RABIT ( I I MC l\0 F. roiíl: IROCH NÍDRUHOV ZANIDIIIIO AVVSl-20 PORAMIO A verebélyl sortűz áldozatainak és sebesültjeinek emléktáblája Verebélyen Nagycétény Régi község. 1240-ben Ceten néven említik. Az esztergomi székeskáptalan birtokához tartozott. 1549-ben Nagh Chethen a neve. 1554-ben a törökök lelgázták és az egész falut felgyújtották. 1715- ben 56 család lakta a falut. A faluban a monarchia Idején nagy szőlőprés volt. Határában kitűnő bor termett. Pázmány Péter orvosi rendeletre cétényl bort Ivott, mert mell- és gyoimorbeteg volt. A szőlőhegyen külön termesztett szőlőt, amit ma urasági szőlőnek neveznek. A szüret Idején Pázmány Péter többször ellátogatott a faluba. A tatárjárás Idején a falu sokat szenvedett. A naigycétényiek a malomi erdőben bújtak el előlük. A Gregor ház alatt a tatárjárás Idejéből való búvólyuk van amely a templomig vezet. Nyitraegerszeg Írott forrásokban 1334-ben történik az első említése. 1000 körül bizonyos lassender János nevű katonatiszt a községben fogadalmi kápolnát emeltetett, majd később Eszterházy Imre templommá alakíttatta át. A francia háborúk Idejében a községet az ellenséges hadak felgyújtották. 1836- ban és 1867-ben a község nyugati oldalán lévő lankán összegyülemlett hőtöimegek olvadáskor az egész községet elöntötték, a házak egy része összedőlt Pográny Már a honfoglalás korában fennállott. 1075-ben a garamszentbenedekl konvent birtoka volt. Temploma a legrégibb a nyltrai járásban, a hagyomány szerint Géza király Idejéből, 1075-ből való. A plébánián érdekes régi okleveleket és értékes edényeket őriznek. A községben kén- és vastartalmú forrás van, amely télen nem fagybe. ' ' ' Kistapolcsány A nyltrai járás egyik nevezetes kastélya Klstapolcsányban van. A. kastélyt a Kistapolcsányl család építette. Egy ideig Csák Máté tulajdona volt. A kastélyról áz első Írásos emlékek 1458-ból származnak. 1062-ben reneszánsz stílusban átalakították, kibővítették és megerősítették. A kastély mellett gyönyörű parkot létesítettek. Különböző Idegen flórájú fák és növények találhatók Itt. 1659-ben városjogot kapott a község. Itt tartózkodott többször II. Rákóczi Ferenc, aki nagynénje, Erzsébet kíséretében gyakran vadászgatott a környéken. Malonya Határában áll Ambrózy István 1895-ben épült kastélya, melyet 50 holdas park vesz körül. A park a maga nemében egyedülálló az országban. Több mint hatszáz fajta örökzöld növénye van. (Oh. A.) Az egyik legismertebb nyttrat köszörűs Berencs Nyltravidék egyik legrégibb községe. Már a XII. században királyi birtokként szerepel. Évszázadokig a Llponuk család birtokolta a falut, amely a Berench nevet Is felvette. Mária királynő pallosjogot adott Berench Istvánnak Berencs és Megyerd—Berencs Gergűital vára kiterjedően. Később mezővárosi rangra emelkedett, a XVII. századtól kőt vősárniapja volt, július 2. és október 26. Az első kőtemploma az 1318-as évek táján épült fel, melynek barokk kőoltára 1700-ban készült. Az oltárt értékes szobrok ős festmények díszítik. Igen érdekes a templom Szent Orbán harangjának története. A török hódoltság Időjén Árpás gazda kútjába vetették és csak a törökök kiűzése után emelték ki onnan. Az 1981—82-es években ásatások folytak Berencs környékén. Az ásatások alapján megállapították, hogy 1. e. 3000 évvel ezelőtt már laktak Itt emberek. 282 sírt Is feltártak s ezek között kettes, hármas, ötös és egy igen értékes hetes sírt Is találtak. Berencs és Nagycétény között terül el a Herbán tó. 1522-ben a területen nagy csata folyt le a törökkel. Herbán, akiről a tavat elnevezték, 170 katonájával együtt a mocsárba fulladt. Berencs községhez tartozik Nagyfalu Is. Már 1271-iben Naghfalow néven szerepel. A nyltrai püspökség birtoka volt. Kolon Ősrégi község, a XI. század elején „Kolln“ név alatt szerepel. Román stílusú kőtemploma a hagyomány szerint Szent László Király Idejében épült. Zsére A Zslbrlca hegy alatt terül el. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurélius Idejében a római „Leglo fulmlnatrix“ a Zslbrlca hegyen körülsáncolta magát és hoszszabb Ideig védekezett a markomannok ellen. A XII. században a zoborl apátság volt a falu földesura. Gímes Az egyik legjelentősebb vár a nyltrai járásban. 1245-ben építtette András Ispán, Ivanka fia. 1271- ben a csehek elfoglalták Nyltrát, de Gímes alatt kudarcot szenvedtek. Rövid Ideig Csák Máté lakott a várban. A török hódoltság Idején mér csak magtárként szolgált. Fénykorát a középkorban élte, amikor a tulajdonosok a várat lakták Is. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca Idején Forgách Simon kuruc tábornok volt a vár gazdája, akitől a kincstár később elkobozza a birtokát. A várát Forgách Pál püspök később visszaváltotta és restauráltatta. A XII. század elején királyi birtok volt. A községben van gróf Forgách barokk-stllű földszintes kastélya, melyet gróf Forgách Pál püspök 1722-ben építtetett. A kastélyban gazdag családi képtár volt. Becses bútorainak nagy része a glmesl várból származik. A vár mohős sziklákra épült köveihez sok emlék tapad. 1241-ben a Sajó mentén IV. Béla király közelében ott állottak a Forgáchok ősei, Ivanka fia András és fivére Tamás. András a csatában fürge lovát adta a királynak, aki azon szélvészként száguldott el a veszély színhelyéről. Az uralkodó önfeláldozó hívének, Andrásnak adta Gímes egy részét. Ma már csak a vár omladékai hirdetik Glmes régi dicsőségét. Beszélő múlt Aranyosmarőtl Hűtőszekrény-gyár
