A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-13 / 46. szám
AKI TÚLÉLTE A H AL ÁL ÁT Belgiumban, a lovani városi kórház tizenkettedik emeletén, egy férfi fekszik, akit nem írtak be a felvett betegek névsorába. Szobájának száma sincs Csak az a néhány orvos és nővér, aki gondozza őt, ismeri a beteget. El van rejtve a nyilvánosság elől, mint valami államférfi. A férfi Ferdinand Janssens, 42 éves technikus. Az Antwerpen melletti, Mola nevű, belga atomközpontban olyan adag sugárzás érte. hogy maguk a szakemberek is reménytelennek tartották sorsát. Janssens ma már túl van a veszélyen. A párizsi Curie intézet orvosai, az egyedüli speciális klinika orvosai Európában, akik besugárzások következményeit gyógyítják, négy hónap után betegüket a belga orvo sok kezelésére bízták. De Janssens továbbra is szigorúan elkülönítve, és amennyire leíet, steril környezetben él, hogy mentve legyen a fertőzésektől, melyek veszélyeztethetnék az eddigi gyógyítói sikereket. Az atombesugárzás után Janssens szervezetének mindezideig nincs immunitása. Janssenst, a szerencsétlenség után azonnal a Curie Intézetbe szállították. A besugárzás mennyiségét kb. 800 röntgen egységre becsülték. Annak az esélye, hogy túléli-e a besugárzást 1:5000 volt. Párizsban Janssens heves rosszullétre panaszkodott. Állandóan hányt és egyensúlyérzékében zavarok mutatkoztak. Ezek a beteges tünetek rövid idő múlva eltűntek — de néhány nap múlva még hatványozottabban, újra jelentkeztek. S mindehhez még láz, hasmenés és a nyálkamirigy sebesedés járult. Fehérsejtjeinek száma rohamosan csökkent. A beteg annyira fogékony volt minden fertőzés iránt, hogy még akkor is veszély fenyegette, amikor az orvos vérvételnél az injekciós tüt az ujjába szúrta. Mit csináltak az orvosok ezzel a halálosan beteg férfivel? A Curie klinika megtiltotta a páciens egészségi állapotáról szóló hí rek közlését. A Stern című, nyugatnémet folyóirat írásban kérdéseket intézett a klinika igazgatójához, dr. Courtialhoz, melyekre a következő Válaszokat kapta: Mit tettek a pácienssel, amikor intézetükbe szállították? Izolálva volt, ami azt jelenti, hogy steril környezetbe helyeztük. Elvégeztük a szükséges méréseket és megfigyeléseiket. Hogyan gyógyítják a beteget? Antibiotikumok segítségével igyekszünk meggátolni nála a fertőzéseket, melyeknek a beteg saját immunitása meggyengülése révén ki van téve. Hogyan táplálják a beteget? Fehérjékben és vitaminokban gazdag, diétás kosztot kap. Az étel sterilizált és antibiotikumokkal gazdagítjuk, hogy a baktériumok képződését a belekben is megakadályozzuk. Kádióaktiv a beteg? Kisugárzása olyan minimális, hogy nincs hatással az ápoló személyzetre. Az ő esetében ugyanis neutron-besugárzásról volt sző. Ennek életképessége kisebb, mint a rádiumbesugárzásé. Mit tettek, amikor a beteg állapota rosszabbodott? Kétszer transzplantáltunk nála csontvelőt. A vérképző rendszere ugyan nagymértékben tönkrement, de nem teljesen. Ezért ismételt csontvelő átültetéssel arra törekedtünk, hogy a beteget átsegítsük a kritikus állapoton, amíg a saját csontvelője annyira felépül, hogy az életfontosságú vörös vérsejtek újra rendszeresen megújuljanak. # * # A francia orvosok és a természet csodát művelt. Ferdinand Janssens az első ember, aki ilyen nagy adag besugárzást túlélt. Ezt ez ideig halálos adagnak hitték. 100 + 1 ZZ LU ŰŰ M kjl ' t i X ■ w* ATOMSUGÁRZÁS ÉRI? 1. KIHULL A HAJ Ez 400—500 röntgenes f R) besugárzás után, 12—14 nap elmúltával következik be. 2. ESZMÉLETLENSÉG A központi idegrendszer megsérülésének a jele, rendszerint 1800 R-nél nagyobb adagok után, lép fel. Azonnal a besugárzás után bekövetkezhet, vagy három-négy nap múlva, és rendszerint halálos kimenetelű. 3. SZÜRKE HÁLYOG Különféle adagok után; kb. 500 R mellett bekövetkezhet a pupilla részleges elszürkülése. 4. SEBEK A SZÁJÜREGBEN 500 röntgentől nagyobb besugárzások esetén keletkeznek, 10—14 nap után. 5. A VÉRKÉPZŐDÉS ZAVARAI A CSONTVELŐBEN % Kisebb zavarok 200 R után, nagyon erős zavarok 400—600 R után. Jellegzetes roncsolódás 700—900 R után. Néha csak hosszabb idő eltelte után ismerhető fel. 6. HÁNYAS Ha azonnal fellép, és nem szűnik meg, ez annak a jele, hogy a beteg halálos adagot kapott. 7 GYOMOVÉRZÉS ÉS VÉRZÉS A BELEKBEN 900—1600 R mellett következik be és a bekövetkező halál jele. A halál egy-két hét múlva következik be. 8. HASMENÉS, VÉRZÉS Ha azonnal beáll és nem múlik el, a halálos adag jele. Ennél az esetnél az agy halálos sérüléséről van szó. 9. A LIMFATIKUS MIRIGYEK ELHALÁSA Már 400—500 R után bekövetkezik, és ezáltal megszűnik a test immunitása. Különben veszélytelen fertőzés is halállal végződhet. 10. ÉGÉSI SEBEK A SUGÁRZÁS KÖVETKEZTÉBEN A rádióaktív sugaraknak, a bőr fedetlen részeire való esésével keletkeznek, ha ezeket a részeket nem mossuk le azonnal. Mennyiségük a sugárzás Intenzitásától és időtartamától függ. hét 8
