A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-23 / 43. szám

jELLEGZETES HOLLAND VISELET zok is megtalálják a kikötői negyedben, amit ke­resnek: kocsmákat, „tingelta.ngel" mulatókat, vagy a sok hónapi tengerjáró« után esetleg a „pótfeleséget". A turista is séta körben felfedezi a sok múzeumot, a Ms színházakat, éjjeli klubo­kat, a negyedóránként ismétlődő csodálatos ha­rangjátékot. (Amsterdam számtalan tornyának ugyanis 400 harangja van!) De a modem város­részek sem kevésbé vonzók. A REMBRANDT-HAZ A Jordaam városnegyedben, az egykori gettó kel­lős közepén lakott 18 évig Rembrandt van Rijn, o Jodenbreestraat egyik házában. Híres metszete­in és képein mintha ma is élnének modelljei, az egykori gettó lakói. 1657. június 27-én Rembrandt hitelezői fel leltározták a házat és árverésen elad­ták. Ma a város tulajdona, és c Rembrandt-mú­­zeum kapott benne helyet. AZ „AKVÁRIUM* Amsterdamban vannak utcák, ahol az örömlá­nyok kirakatban, azaz itteni szóhasználattal az „akváriumban" ülnek s ott mutogatják bájaikat. Hollandiában a törvény tiltja a prostitúciót. Ha valaki mégis meg akarja vásárolni egy hölgy sze-HOLLANDIAI kaLelí/OsZ&óP relmét, az közli vele, mibe kerül nála egy csésze tea (akárcsak Japánban). A többi aztán már ma­gánügy ... BOSZORKÁNY-MÉRLEG Utrecht és Gouda között, az ódon Oudewater /ároskában van Hollandia egyetlen boszorkány­­mérlege. A boszorkányégetések idején ide jötték Közép-Európa más részéből is az asszonyok és leányok, hogy hivatalosan leméressék magukat. Ha a test súlya valahogy egyezett a test többi méretével, akkor az illető nem volt boszorkány. Ebben az esetben okmányt kapott róla. Vannak most is turisták, akik tréfából leméretik magukat és emlékül hazavisrik a mérlegcédulát. KIS FÖLDRAJZI FOGALOMZAVAR A „Peking" nevű kínai-indiai étteremben kísé­rőm elárulta a rendkívül alázatos kínai pincér­nek, hogy Bratislaváiból jöttem. A pincér udvaria­san meghajolt, s hogy földrajzi tájékozottságát fitogtassa, megjegyezte: „Igen, abból az angol protektorátusból!" ünnepélyes szertartással ta­lálta a fecskefészek levest, az indiai nizses tálat, amelyben csirkehúson és curry-mártáson kívül fia­tal bambuszrügyek és kicsírázott szójabab is sze­reped. Vannak azonban más cifranevű ételek is, amelyek megjelölése mellett az étlapon négy nyelven áli a figyelmeztetés: „Vigyázat, nagyon csípős!" SZÉLMALMOK ÉS FACIPÖK Ezek Hollandia jellegzetességei. A 17. század­ban még nyolc ezer szélmalom működött. Gabonát őröltek, fát fűrészeltek, a tavak és tenger kiszárí­­tásáná' a vizet szivattyúzták ki. Ma már az egész országban csak néhány száz maradt meg belőlük. A legtöbb csupán turisztikai látványosság. így pél­dául Harderwijkben elegáns kávéházat rendez­tek be a malomban. A szomszéd épületben is van étterem. Ennek a konyhájából hordják ót az éte­leket a ma'ómba, s ezért persze magasabb ára­kat számítanak. Itt 60 cent helyett 1 holland fo­rint a kávé. ■ Sok minden kívánkoznék még a papírra, ha lenne hely rá . . . Egy bizonyos: Hollandiában sok a látnivaló. GREK IMRE A REMBRANDT HÁZ Földrészek születése ... és születtek tengerek, szárazföldek, hegyek ... ... és születnek tengerek, szárazföldek, hegyek ... A múlt idő az ősrégi korokra vonatkozik és világ teremtésének hívják. A jelen idő pedig a pozsonyi Kartográfiai Intézet napi munkájára vo­natkozik és plasztikus térképkészítésnek hívják. Megrajzolják, mondjuk a Tátrát, pontos magassági jelzésekkel, s esze­rint kimaratják a domború modellt. Ezt még csiszolják, formázzák, hogy minden szöglet, hajlat a valóságot utánozza, aztán PVC fóliát helyeznek rá, majd a kellő hőfoknál ezt rászorítják és — megszületett a Tátra. Természetesen, a munkafolyamat nem ilyen egyszerű. Bár ez a sorrend, mégis csaknem egy évig tart, míg egy-egy földrajzi egység plasztikus tér­képe elkészül. Elsősorban tanulmányozást, sok tanulmányozást, pontos méréseket, próbákat igényel. Így készítették el Kuba, Tunisz, Guinea, Mali, Jugoszlávia térképét is. Ez az utóbbi rendkívül megnyerte nálunk tett látogatása alkalmával J. B. Titó tetszését. Tunisz térképét bírálat végett elküldték az ottani szakembereknek, akik csupán a lattn betűket, felírásokat cserélték kt saját arab írásjeleikkel, úgy, hogy most a térkép olyan, mintha Csehszlovákiához soha semmt köze sem lett volna. Ma már alig van iskolánk, ahol ne állna rendelkezésre a földrajzi ismeretek elsajátításánál a köztársaság vagy a köztársaság valamely területének domború térképe, mint fontos segédeszköz. A pozsonyi Kartográfiai Intézet legutóbbi újdonsága egyedülálló cseh­szlovák specialitás, ,a világ reliefben való megteremtése*, vagyis a föld­gömb kicsinyített, de pontos másának a megmintázása. Dél-Ámerlka első nyomata még „meleg", Afrika pedig az előkészítés stádiumában van. Ezen kívül domború világatlaszt is készítenek, amelynek egy része már szin-Sugár felv. tén elkészült. Tartalma valamennyi földrészt, azonkívül a nagyobb álla­mokat öleli fel. A pozsonyi Térképkészítő Intézetben napról napra megismétlődik te­hát a világ teremtésének ősi csodája. Tengerek, világrészek, hegységek pontosan kicsinyített mása születik meg. Természetesen a huszadik szá­zadhoz illően a csoda nem valami földöntúli beavatkozás folytán követ­kezik be. Emberkezek csinálják. Modellezők, mérnökök, marósok, rajzo­lók. Ha egy is közülük nem teljesítené pontosan a rábízott feladatot, a tengerek elborítanák a partokat, a hegycsúcsok dülöngélnének, és visszafelé folynának a folyók, stb. Emberek nélkül nem történik csoda. — is — nrm5

Next

/
Oldalképek
Tartalom